Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-432

40 A nemzetgyűlés 433, iMse 1925, évi június M ~23~ân, kedden. Hát a fővárosi választásoknál nem volt a pártoknak vezetőségük? — Dénes István : Ez szellemi irányítás volt ! —

Pikier Emil : Itt agitáció volt ! — Itt titkos szavazás volt ! — Itakovszky Iván belügyministeí : Ott is Î — Dénes István : Az szellemi irányítás ! Tessék önöknek is olyan szellemet reprezentálni !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Barabás Samu : Halljuk a szónokot !) Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! Az az irányítás, amelyet az egyes pártok végeznek, saját párttagjaik irányítása saját költségükön ; a tisztviselők irányítása pedig más pártbelieknek rossz irányban való irányítása államköltségen. (Urbanics Kálmán : Önöknek rossz, másoknak jó !) Igen jelentékeny különbség van a kettő között. De nem kívánok a közbeszólásokkal foglalkozni, mert elvész a tiz percem, ha a közbeszólásokkal foglalkozom. A régi időkben, amikor kapcsolatban voltunk Ausztriával és amikor nemzetiségi kérdésünk volt, amely ki volt élezve — hiszen választójogi vitáinkon mindig keresztül vonult a nemzetiségi kérdés — a nyilt szavazás és a titkos szavazás kérdése, az általános választójognak és a szűkebb választójognak a kérdése és minden ebből a szempontból volt fontos. Szinte csendes megállapodás volt ebben az országban, hogy nem szabad olyan irányzatoknak felülkerekedniök, amelyek a dinasztiával való ellentétet kiélesitené. Szükség volt tehát egy olyan többségnek mindenkori kialakulására, amely többség a közjogi kérdést Ausztriával szemben nem élezi ki, és szükség volt egy magyar többségre, amely feltétlenül megbízható volt. Ez a két elgondolás okozta azt, hogy még a demokratikusabb gondolkozású férfiak sem élesítették ki túlontúl a választójogi kérdéseket. Jelegleg azonban független ország vagyunk, nemzetiségeink, sajnos, nincsenek itt. Én jobban szeretném, ha a választójog teljes kiterjesztése mellett inkább itt volnának a nemzetiségek, (Ugy van ! Ugy van ! baljelöl.) mint hogy választójog nélkül nincsenek itt. Az a két ok tehát, amely az aggodalmaskodóknak alkalmul szolgálhatott : az Ausztriával való kapcsolat és a nemzetiségi kérdés, teljesen eltűnt. Maradt tehát egyetlen egy ok : féltik a választójog kiterjesztésétől és a titkos szavazástól a magyar népet. Ez pedig a legsúlyosabb nemzetgyalázás, ez az ország hitelrontása. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobb felől. Egy hang a jobboldalon : Ez demagógia !) A demagógiára majd nyomban felelek. Az a felfogás, hogy a nép lelke mélyen szunnyadó forradalmi erők felszínre jutnak, ha titkos szavazás van : ez a legsúlyosabb megkárosítása az ország nak és én a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy itt nyilt. szavazás lehetséges, tehát csak erőhatalommal, olyan eszközökkel szabad dolgozni, amilyeneket sehol'a világon senki sem ismer már többé, mert a nyilt szavazás ép olyan specialitás, mint a margitszigeti lóvasut ; már csak nálunk van meg, máshol nincs lóvasut és lóvasúti erőre berendezett választójog sincs már Európában sehol sem, csak nálunk. (Derültség.) Ami a demagógiát illeti, — hogy feleljek a t. közbeszóló képviselőtársamnak — a demagógia kérdése egyáltalában nem függ össze a nyilt és titkos szavazással. Ellenkezőleg, a demagógiának és a terrornak nincs nág3

r

obb felsülése, mint a titkos szavazás. Méltóztassanak elgondolni, hogy nemcsak a hivatalos nyomással, nemcsak a gazdasági erőkkel szemben, amelyek a függő elemeket akarják behajtani és terrorizálni a választásnál, kimondott terror nélkül, pusztán a tények hatalmával, hanem a tömegterror és a demagógia ellen is a leghatalmasabb óvszer épen a titkos szavazás. Történelmi tény, hogy a jakobinus alkotmányba be volt cikkelyezve á titkos szavazás és épugy történelmi tény az is, hogy a jakobinusok kimondották, hogy a jó francia citoyen-nek nem szabad titkosan szavaznia, hanem nyíltan kell leadnia szavazatát, természetesen azért, mert az ellenük már felébredő undorral és utálattal szemben nyilt szavazással kívántak védekezni, (Pikier Emil : Ugyanezt teszik önök is !) bár a jakobinus alkotmány a titkos szavazást hecikketyezte. A terrornak ez a titkos szavazás a legnagyobb ellenszere. A szociáldemokrata párttal szoktak az urak foglalkozni. Ha van a munkásságnak egy része — amint önök feltételezik — amely a szociáldemokrata párttal nem akar haladni, amely terrorizálva érzi magát a szakszervezetek által, ezt a részt a titkos szavazás által felszabadítják és módot és alkalmat adnak neki, hogy titkos szavazás mellett a maga meggj'őződése szerint szavazzon. Ép így vagyunk mindenfajta terrorista demagógiával. Ezekkel szemben a titkos szavazás hatalmas védelem, mert miként a vesztegető nem tudja azt, hogy veszteget, hogy a titkos szavazásnál nem csalják-e meg, miként a titkos szavazásnál a hivatalos nyomás szertepukkad, mint a szappanbuborék, miként a gazdasági hatalmak nem érvényesülhetnek a titkos szavazásnál, mert azok nyomása alól a lelkiismeretével egyedüllevő választó ott a fülkében felszabadul : épugy a demagóg és a terrorista is hiába akar ijesztgetni és megfélemlíteni, hiába mondja el népcsaló és népámitó szólamait, a választó, amikor egyedül van magával, Istenével és lelkiismeretével, lelkiismerete és meggyőződése szerint fogja leadni szavazatát. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A nyilt szavazás mellett érvek nincsenek. Az egész világon titkos a szavazás. (Pikier Emil : Az egész világ bolond, csak mi vagyunk okosak !) Az frappáns véletlen, hogy az egész világon titkos a szavazás. Ahol a szavazás nyilt volt még abban az időben, amikor választójogi javaslatomat készítettem, Poroszországban és Dániában — ez volt a nyilt szavazás két országa — ott is titkossá lett már a szavazás. A titkos szavazás különben sem erősiti a demagógiát. A titkos szavazás megmutatta azt a demokratikus választójog mellett, hogy a konzervatív erők minden megrázkódtatás nélkül miként győzhetnek. Hiszen Anglia — erre méltóztatnak hivatkozni — minden megrázkódás nélkül titkos szavazás utján áttért a munkáspárti uralomról a konzervatív uralomra, Németországban elnököt választottak titkos szavazással Hindenburg személyében és titkos szavazással választják az északamerikai Egyesült Államok elnökét is megrázkódások nélkül azért, mert a demokratikus választójog és a titkos szavazás lehetetlenné teszi azt, hogy kétségbe vonhassák a választás eredményének legalitását. ( Ugy van ! Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.). Veszedelme a nyilt szavazásnak és az antidemokratikus választójognak épen abban van, hogy mindig kétségbe lehet vonni a többség legalitását, az igazi alkotmányosság igazi alapja pedig az, hogyha a többség legalitása mindig el van ismerve, a többség joga megtámadhatatlan, mert megtámadhatatíanul tiszta az a forrás, amelyből a többség származott. Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, fejezze be beszédét, mert felszólalására már csak egy perc van hátra. Vázsonyi Vilmos : Nyomban befejezem, azután még felolvasom javaslatomat. Ez a speciálisan magyarnak mondott intézmény, a nyilt szavazás, amely a belügyminister ur és a kormány szerint a magyar lélekből fakadna — amiről azonban a magyar lélek nem tud — (Rakovszky István : Az ő magyar lelkük !) a titkos szavazásnak az egész világon elterjedt rendszerével szemben tulaj donképen olyan viszonylatban áll, mint amilyen viszonylatban áll az orvosi tudomá-