Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

 nemzetgyűlés MO. ülése 1925. évi július hó 3-án, pénteken. 433 ő szerintük igenis, utasitást adhatnak nemcsak nekik nemzetközi fórumaik, hanem önöknek is utasitást adhatnak és adtak is a nemzetgyűlésen kivül álló fórumok, pártkongresszusok. Az »utasitás» szóba kapaszkodnak az urak és azt mondják, hogy ma nincs a régi értelemben vett képviselői utasitás, nincs olyan mandátum, amely a kerületek visszavonási jogával is járna. Ez nem vitás ! Nem erről beszélünk ! De az »utasitás« szótól eltekintve, ott van még az, hogy önök továbbmennek a javaslatban és azt mondják, hogy »a képviselőházon kivül álló tényezőtől utasitást fogadott el, vagy magát ilyen tényező rendelkezéseinek vetette alá.« Tehát nem is kell kifejezett utasitás. Tegyük fel, hogy nemzetközi kongresszust tartanak a gazdák és azon megjelennek Magyarországból is a nagy- és kisagráriusok és előadják a magyar agráriusok sérelmeit, beszélnek különböző dolgokról, amelyek itt előfordulnak, a hitelkérdésről és egyebekről, nemzetközi gazdasági érdekekről, az egyetemes világgazdasági vérgeringésnek, defektusául tüntetve fel a magyar gazdasági hiányokat. Sikerült aztán pl. megnyerni az internaciónálét arra, hogy a maga összeköttetésével a nemzetközi kapitalizmusnál elérje a magyar gazdasági hitelérdekek kielégítését. Ilyen irányban határozatot is hoznak, mégpedig a magyar érdekek szempontjából való határozatot. Ha nem is nevezik azt utasításnak, csak határozatnak és ahhoz az internacionális kongresszuson résztvett összes gazdaérdekeltségek, a franciák, a svájciak, a belgák mind hozzájárulnak, alávetik magukat neki természetesen a magyarok is, akkor azok, akik ezen szakasz alapján a magyar érdekek javára nemzetközi határozatokat provokálnak, megfoszthatok mandátumuktól. Ugyanilyen módon mindenféle internacionálén, amelyhez a magyar érdekek szempontjából bele kell kapcsolódnunk, igy pl. a polgári demokratikus irányzatok internaciónáléján, amelyhez szeretnénk szorosabban odafüzni magunkat, amelyben a demokratikus és radikális polgári pártok egyesülnek egy nemzetközi szövetségben, és amelynek élén Herriot volt francia ministerelnök és Painlavé mostani francia ministerelnök áll, nem jelenhetnénk meg, és nem szólalhatnánk fel a magyar érdekek képviseletében, bár esetleg olyan határozatot hoznak ott, amely nekünk is előnyös. Ha ennek alávetjük magunkat, mi is odatettük fejünket ezzel az altruista és nemzeti szempontból értékes eljárásunkkal az önök erkölcsi és mandátumfosztó guillotin-ja alá. Azt lehetne ezzel szemben felvetni, anélkül hogy tovább részletezném a különböző internacionálékban a magyar érdekek képviseletét, hogy mindenkor olyan liberálisan és nemzeti érdekeket szivén viselő lesz a többség és a többségből alakuló összeférhetlenségi bizottság, amely az ilyen eljárásokat nem fogja ugy megbélyegezni, hogy mandátumuktól megfosztaná az illető képviselőket. Mi azonban suppoziciókkal nem dolgozhatunk, hiszen azt lehet mondani, hogy Magyarországon minden megtörténhetik. Itt többséget, pláne olyan választójoggal, amelyet önök csináltak, pénzzel, vesztegetéssel, mindenféle politikai programm számára lehet csinálni. De tessék meggondolni, nem az önök többsége fog mindig itt ülni, amelyről önök azt mondják, hogy lelkiismeretességgel fogja alkalmazni ezt a rendelkezést és a mostani belügyminister ur sem lesz mindig az, aki sem a katolikus, sem a gazdainternacionálénak, sen! a jószándéku és a nemzeti érdekeket szivén viselő munkásinternacionálénak összeköttetéseit nem fogja háborgatni ; jöhet más belügyminister és más.többség. Igenis, jöhet olyan többség, amely párturalmának fentartására csak azért, hogy a possibilis, a vele konkuráló ellenzéket kizárja, csak azért, hogy még nagyobb pártdiktaturát alapitson és épitsen ki magának lelkiismeretlenül a törvény betűihez ragaszkodva, alkalmazhatja és alkalmazza is ezt a szakaszt és ebben az esetben az a borzasztó abszurdum történhetik, hogy azok, akik dolgoznak az ország érdekében a külföldön, megszűnnek a nemzet képviselői lenni, akik pedig egyéni önző érdekből tartják fenn a pártdiktaturát, ki fogják sajátitani maguknak a nemzetgyűlést és nemcsak a mai csonka országnak, hanem a Magyarországtól elszakitott részeken élő testvéreinknek is borzasztó károsodását fogják okozni. Csakis a nemzetközi intézmények kiépítése, Magyarországnak a nemzetközi intézményekbe való belekapcsolódása, ott mindenütt a magyar propagandának objektive, nem kardcsörtető módon való megindítása és folytatása szolgálhatja a nemzet érdekét. A trianoni béke igazságtalanságával szemben hangsúlyozva e béke revíziójának szükségességét, amelyet nemcsak európai gazdasági és kulturális érdekek kivannak meg, hanem egyetemes világérdekek is. Csak ilyen módon, csak ilyen nemzetközi szolidaritással lehet kiépíteni az egyetemes és a trianoni határokon felülemelkedő nemzeti érdekeket. Tisztelettel indítványozom, hogy Farkas Tibor t. képviselőtársam indítványát méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Szakács Andor ! Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Ez a szakasz, amelyet most tárgyalunk, szerény véleményem szerint teljességgel tarthatatlan. Az első rész, amely a nemzethüségről szól, magában véve egy általános elv megállapítását foglalja magában és nem is volna ellene kifogásom. De rögtön utána ez a hozzátoldás van : »vagy az állam törvényeinek megváltoztatására más módon, mint törvényes eszközökkel törekedett«. A magam részéről az alkotmányos szabadságnak és a demokráciának vagyok hive és még a lehetőségek köréből is kizárni szeretnék minden olyan mozgalmat, amely törvénytelen eszközökkel, felfordulással, erőszakkal vagy puccsal akarna az ország kormányát kezébe keríteni és itt egy uj hatalmi berendezkedést meghonosítani. Nem méltóztatott-e azonban meggondolni azt, hogy van a mi törvénytárunkban olyan törvény is, amely ellen mindenféle eszköz, nemcsak alkotmányos eszköz, hanem még fegyveres eszköz is az adott pillanatban jogosult és minden magyar lelkiismeretében helyesléssel találkozó eszköz. Itt van pl. a trianoni béke, amelyet a nemzetgyűlés múlt ciklusában méltóztattak törvénybe iktatni. Az első nemzetgyűlés utódja, a második nemzetgyűlés tehát azt az elvet akarja most elfogadni, hogy ez ellen a törvény ellen csak alkotmányos eszközökkel lehet a magyar nemzetnek és a nemzetgyűlésnek sikra szállani. Ez lelkiismeretemmel nem fér össze, ezt nemzeti szempontból teljes képtelenségnek tartom. Itt van ez az utasításra vonatkozó szakasz. Farkas Tibor t. képviselőtársam és a többiek is, akik utána felszólaltak, utaltak már ennek a szakasznak veszedelmes voltára. De nevezzük őszintén nevén a gyermeket. Apponyi Albert gróf t. képviselőtársam, amikor az esküszakasz ellen tiltakozott, bizonyára abból a szempontból cselekedett, hogy korlátozva érezné magát ennek elfogadásával királyhűségében. Ő bizonyos szempontokból kiindulva ma is fennállónak tekinti a trónöröklés rendjét és egy törvényes trónörököst ismer el. Jöhet olyan helyzet különösen akkor, ha a trónörökös idősebb lesz, nagykorúvá válik, hogy mint IV. Károly tette, majd utasításokat bocsát ki. Önöknek akkor a nemzetgyűlés összes legitimista képviselőit, ha a kapott megbízásnak, parancsnak, vagy utasításnak engedelmeskednek ugy, ahogy azt lelkiismeretük diktálja, módjuk .