Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

422 A nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július, hó 3-án, pénteken. ket, akik annak idején a tanácsköztársaság alatt helyükön maradtak és védelmezték helyükön a polgári érdekeket s akik igen értékes szolgálatokat tettek épen a polgárságnak és a polgári társadalomnak, itt ne sújtsuk külön ebben a törvényben azzal a súlyos konzekvenciával, hogy ők képviselőkké ne jelöltethessenek, illetőleg ne választathassanak. Én ezt olyan súlyos méltánytalanságnak tartom, hogyha lehetett volna, már előbb szerettem volna ennek a reparacióját. Sajnos, erre nem nyilt mód. Itt sem tudom, hogy hogyan lehet beilleszteni javaslatomat, de mivel itt a főcím »vegyes rendelkezések«-ről szól, azt hiszem, javaslatom ide beilleszthető. Javaslatom pedig a következő (Olvassa) : »A 10. § első bekezdésében foglalt rendelkezés nem vonatkozik az ugyanezen szakasz 6. bekezdésében felsoroltak közül azokra, akik ellen jelen törvény életbelépte előtt az ugyanott felsorolt cselekmények miatt indított birói eljárás jogerősen megszüntettetett«. Én élénken emlékszem arra, hogy már az első nemzetgyűlésnek tagja volt olyan képviselő is, aki népbiztos volt, sőt nemcsak tagja volt a nemzetgyűlésnek, hanem mint az első nemzetgyűlés tagja, a kormánynak igen kedvelt, sőt szubvencionált szolgálatokat teljesítő embere volt. Viszont emlékszem arra, hogy ugyancsak a forradalmi kormányzótanácsnak, mint helyettes népbiztos, tagja volt olyan egyén is, aki azt a megbízatást sohasem fogadta el és mondhatnám, abban a percben hagyta el az országot, amikor a kinevezése megjelent s soha ilyen minőségben egyetlen betűt le nem irt, egyetlen szót ki nem ejtett és nem tehet arról, hogy a forradalmi kormányzótanács jóvoltából népbiztoshelyettes címet kapott. Élénken emlékszem, hogy azokban az időkben hogyan fogták az olyan embereket, akikről tudták, hogy az illetők befolyásosak, különösen a munkásság soraiban és, ugyszólán, hétről-hétre, naprólnapra határidőket tűztek ki nekik arra a feladatra, amelyet épen rájuk akartak bizni. Tudok nem egy olyan emberről, aki a szó szoros értelmében megszökött ezek elől a megbízatások elől. Arra is tudok eseteket, hogy ezalatt az idő alatt törvényszéki és egyéb bírák a helyükön maradtak és igazán nagy szolgálatokat tettek a polgári társadalomnak. Arra is tudok esetet, hogy emberek, akiket kineveztek politikai megbízottaknak, soha ilyen ténykedést ki nem fejtettek. Méltánytalanság tehát az, hogy ezekkel az emberekkel szemben ilyen merev rendelkezésekkel lépjünk fel és lehetetlenné tegyük azt, hogy a jövőben politikai ténykedésüket esetleg itt a házban is kifejthessék. Tudom, hogy erre körülbelül az lesz a válasz, hogy nem lehet a törvényt egyes egyénekre szabni, viszont ezzel szemben kénytelen vagyok kijelenteni, hog}^ ebben a pillanatban sem én, sem más nem tudná megállapítani, hányan vannak és kik azok, akik a 10. § 6. pontja alá vonhatók. Egy azonban bizonyos ; akárhányan vannak, méltánytalanság és igazságtalanság az, hogy ha egyszer birói eljárás jogerősen felmentette őket és ezzel beigazolódott, hogy a polgári társadalom ellen semmit sem vétettek, egy törvény keretén belül ki lehessen őket rekeszteni a legfontosabb állampolgári jogokból, Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra következik? Feriaki György jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Szabó Imre t. képviselőtársam javaslata annál inkább indokolt, mert azt hiszem, a nemzetgyűlésnek egyetlen egy tagja sem gondolt ennél a szakasznál arra, hogy azok, akik olyan címen állottak vád alatt, hogy népbiztosok vagy politikai megbízottak voltak, de felmentette őket a hatóság, ki legyenek zárva. Ebbe a rendelkezésbe azonban, amely a javaslat szerint kizárja őket a választójogból es a választhatóságból, beleértendők azok is, akiket a bíróság felmentett. Ha ilyen címen vonták őket felelősségre, nyilvánvaló, hogy a jogcím megvan, de viszont ha a bíróság jogerős ítélettel felmentette őket, nyilvánvaló az is, hogy a törvényhozás nem akarhatja sújtani őket. Azt akarja tehát Szabó Imre képviselőtársam indítványa elérni, hogy a vegyes rendelkezések közé vétessék be az ő javaslata, amely az első rendelkezést törvényhozás-technikai szempontból is tisztává, világossá és érthetővé teszi, mert a vegyes rendelkezések során kimondja azt, hogyha ilyen címen valakit felelősségre vontak is, de a bíróság jogerősen felmentette, arra nem vonatkozik az a rendelkezés, amely kizárja az ilyen egyéneket a választásból és választhatóságból.,Én tehát a magam részéről is kérem, hogy a nemzetgyűlés Szabó Imre képviselőtársam javaslatát elfogadni szíveskedjék. Az én módosításom a 179. § első bekezdésének utolsó sorára vonatkozik, amennyiben azt javaslom, hogy ne öt évenként, hâ~hem három évenként tartassanak meg a választások, tehát a szövegbe az »öt év« helyett »három év« beiktatását javaslom. A helyzet az, hogy a hosszú képviselőházi ciklusoknak nincs valami praktikus értékük, különösen az átmeneti időkben. Sokkal közelebb kerül a képviselőház az ország lakosságának, a választóknak kívánságához, ha gyakrabban érintkezik velük és a képviselőház, a törvényhozás háza felfrissül. Az öt évi ciklus nagyon hosszú és ezért arról kellene gondoskodnunk, hogy megrövidítsük. A régi magyar alkotmányos életben 1867-től kezdve hosszú időn keresztül, azt hiszem 1886-ig három évenkint voltak a választások, csak azután hoszszabbitották meg a képviselőház időtartamát öt esztendőre. Minden praktikussági szempont és magának a törvényhozásnak célja, feladata, rendeltetése is amellett szól, hogy ne oly hosszú időközökben frissüljön fel a parlament, hanem rövidebb időközökben legyen uj választás, mert igy kétségtelenül jobban megnyilvánul a választók akarata és az országnak, a népnek kívánsága. Kérem tehát, méltóztassék az én javaslatomat is elfogadni. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső" : T. Nemzetgyűlés Röviden csak jelezni akarom, hogy az előttem szólók indítványához a magam részéről is hozzájárulok. Külön felszólalásomnak indoka az, hogy jó, ha ebben a kérdésben amelyről szó van, minden párt a maga részéről megnyilatkozik és én csak ezt a kötelességet teljesítem, amikor a magam és pártom nevében kijelentem, hogy szükségesnek tartjuk annak preciz megállapítását, hogy ez a nemzetgyűlés milyen időtartamú legyen és ne történhessék meg az, hogy a nemzetgyűlés vagy a kormány valamely törvény alapján ennek a nemzetgyűlésnek élettartamát meghosszabbithassa. Ezt a legsúlyosabb erkölcstelenségnek és visszaélésnek tekinteném, valósággal forradalomnak, lázadásnak az alkotmány ellen, mert senki, aki a néptől nyerte a hatalmát, arra nem jogosittatik fel, hogy a nyert hatalom alapján a hatalmat a maga részére tovább meghosszabbithassa. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Farkas Tibor igen t. képviselőtársam indítványa olyan anyaggal foglalkozik, amely nem ebbe a szakaszba, sőt nem is ebbe a fejezetbe való, ( Ugy van ! jobbfelől.) mert ez a szakasz a vegyes rendelkezésekben általában a jövendőről, tehát az