Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

A nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó 3-án, pénteken. 421 képviselő urnák azt a pótlását, amelyet az 5. bekezdéshez terjesztett elő s amely az 5. bekezdés utolsó szava után a következő szöveg beiktatását javasolja : »Köteles továbbá a törvénysértést elkövető a jelöltek igazolható költségét megtéríteni«, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség, a Ház a pótlást nem fogadta el. Következik a 178. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző: (Olvassa a 178. §-t.) Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! El kell ismernem azt, hogy ennek a választójogi törvényjavaslatnak fegyelmi rendelkezései vannak a legprecízebben megszövegezve az igazság szempontját véve, még pedig azért, mert a fegyelmi eljárás elrendelésénél a közigazgatási bíróságnak hatáskört biztosítanak, másfelől pedig azért is, mert ezekben a fegyelmi ügyekben másodfokon a közigazgatási bíróság határoz, tehát ezeket a fegyelmi vétségeket mégis független bíróság hatáskörébe utalják át, szemben az eddigi fegyelmi rendelkezésekkel. Amidőn azonban mindezeket helyeslem, rámutatok ennek a fej ezetnek a hiányosságára, hogy nincs biztosítva ebben a fejezetben, hogy ezek a fegyelmi vétségek, amelyek tehát a választási akarat szabadsága ellen követtettek el, gyorsan kivizsgáltatnak, letárgyaltatnak és elbíráltatnak. Ennélfogva szeretném, ha idevonatkozólag a 178. § után uj szakaszként még ez a rendelkezés is felvétetnék : »E fejezet alapján folyamatba tett fegyelmi ügyekben a fegyelmi eljárás jogerős elrendelésétől számított féléven belül az elsőfokú határozatot meg kell hozni«. Azért az elsőfokú határozatot, mert akkor még kívül van a fegyelmi ügy a birói védelmen, a vizsgálat és az elsőfokú határozat meghozatala a közigazgatási hatóságok kezében van, s itt, amennyiben lelkiismeretlenül teljesítenék kötelességüket, igenis el lehet húzni ezt a vizsgálatot is az alsófoku fegyelmi vizsgálat véghatározat meghozatalát is. Szeretném, ha ez a fejezet és annak határozatai tényleg azt a célt szolgálnák, amelyet el akar a törvényhozás érni : hogy az ilyen fegyelmi vétségek, fegyelmi visszaélések fellebbvitel esetén végső fokon kellő időben, megfelelő független, pártatlan bíróság által megbüntethetők lesznek. Elnök : Ha a képviselő ur uj szakasz beiktatását kívánja, nem a 178. §-nál, hanem a 178. § letárgyalása után kellett volna indítványát beterjeszteni. Hegymegi-Kiss Pál : Én a 178. § utolsó bekezdéseként javaslom ezt a szöveget. Elnök : A képviselő ur felszólalása során uj szakaszról beszélt. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Elvileg az igen t. képviselő ur módosítása nemcsak elfogadható, hanem üdvösen egészítené ki azokat az intézkedéseket, amelyek ebben az alfejezetben foglaltatnak. Azonban prakszisban nem hajtható végre ez az intézkedés, amennyiben, amint méltóztatnak tudni, a fegyelmi ügyek nagy részében a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya van hivatva eljárni. A vizsgálatot is az esetek nagy részében a fegyelmi választmány által kiküldött egyik közigazgatási bizottsági tag szokta intézni és sajnos, ugy a fegyelmi választmányokkal, mint pedig a kiküldött vizsgálóbiztosokkal szemben, sem a kormánynak, sem semmiféle egyéb hatóságnak, magának a közigazgatási bizottságnak sincs semmiféle fegyelmezési jogköre. Mindazonáltal, hogy egyetértek azzal a céllal, amelyet a képviselő ur el akar érni, épen azért, mert hivatalos prakszisomban is állandóan érzem azt a nehézséget, aminek következtében ennek az intézkedésnek sem lenne szankciója, kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelőL) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz maga meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig kérdem, méltóztatnak-e Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur által javaslatba hozott uj harmadik bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés az uj bekezdést nem fogadta el. Következik a 179. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző: (Olvassa a 179. §-t) : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Szeretem a világos és félreértésekre alkalmat nem adó törvényfogalmazást, azért bátorkodom uj második bekezdés gyanánt a következőket indítványozni (olvassa) : »A nemzetgyűlésből alakult képviselőház megbízásának tartama a nemzetgyűlés összeülésétől számított öt év«. Azt hiszem, hogy néhány évvel ezelőtt még csak eszébe sem jutott volna senkinek, hogy megtörténhetik, hogy a nemzetgyűlés, illetőleg az akkor kilátásba helyezett programm szerint azonnal országgyűléssé átalakuló országgyűlés megbízatása más időpontból számittassék, mint a nemzetgyűlés összehivásától kezdve, ugy, amint már a választási rendeletben is öt év van meghatározva. Azóta a viszonyok változtak. Ujabban sokszor beszéltek arról, hogy majd találnak egy precedenst, amelynek alapján esetleg magyarázni lehet a törvényt ugy is, hogy az országgyűlés összeülése attól az időponttól számittatik, mikor ez a nemzet gyűlés — befejezvén nem mindig eredményes munkáját, — átalakul majd országgyűléssé, ugy, hogy ezzel három évet, vagy ha ilyen tempóban mennek az alkotmányjogi javaslatok, esetleg három évnél még többet, sőt talán még ujabb öt évet is sikerül a mandátum birtokosainak mint beati poossidenteseknek maguknak biztosítani. Hogy mindenki tisztán, félreértés nélkül magyarázhassa és érthesse meg a törvényt, bátorkodni azt az uj bekezdést indítványozni, amely elejét veszi e nemzetgyűlés akár jogos, akár jogtalan meggyanusitásának, hogy nem tiszta, homályos szövegezés által saját életét meghosszabbíthatja. Tisztelettel kérem ezen indítványom elfogadását. Elnök : Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Szabó Imre ! Szabó Imre : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Függetlenül attól az indítványtól, amelyet Farkas Tibor t. képviselőtársam az imént benyújtott, ennél a szakasznál egy olyan igazságtalanságot és méltánytalanságot szeretnék jóvátenni, amelyet előzőleg szándék nélkül vagy felületességből vagy nem tudom, minek nevezzem, elkövettünk már ennek a törvénynek a 10. §-ában s leginkább ennek 6. pontjában. A 10. § 6. pontjában fel van sorolva hogy, aki az u. n. tanácsköztársaság forradalmi kormányzótanácsának tagja (népbiztos) vagy helyettese, forradalmi törvényszék elnöke, tagja vagy vádbiztosa vagy politikai megbízott volt« — az nem választható. T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita során a belügyminister ur is kénytelen volt honorálni azt a kifogásunkat, hogy a törvény nem rendelkezik elég világosan vagy egyáltalában nem rendelkezik olyan irányban, hogy azokat az egyéne-