Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

420 A nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó 3-án, péntehen. bizo/iyitvánnyal kell igazolniok, hogy betegség miatt maradtak el, mert különben igazolásukat nem fogadják el. Épen ezért a magam részéről ezeket a büntetéseket, amelyek itt fel vannak véve, túlszigorunak tartom, másrészt pedig helytelenítem, hogy a törvény uj büntetőhatóságot állapit meg, amidőn az eddig büntető hatalommal felruházva, nem volt hatóságot, a központi választmányt ruházza fel ezzel a hatáskörrel. A központi választmány sem összeállításánál, sem joggyakorlatunknál fogva nem alkalmas arra, hogy büntető hatósággá tegyük meg. De nem tartom helyénvalónak azt sem, hogy a központi választmány büntető határozata ellen a vármegye alispánjához legyen fellebbezésnek helye. A magam részéről helyesebbnek tartanám, ha az ebben a paragrafusban foglalt pénzbírságokat a rendőrhatóságok szabnák ki és pedig kisebb mértékben. A magam részéről javasolom, hogy a központi választmány bírságoló hatósága helyett, az elsőfokú rendőrhatóság jelöltessék ki bírságoló hatóság gyanánt és hogy a kiszabható pénzbüntetés öszszege a szakaszban felvett összegek helyett 1—10 aranykoronáig terjedhető pénzbirság legyen. Ennek megfelelően teszek javaslatot a szakasz módosítására. Javaslatom értelmében a negyedik bekezdésben az »illetékes« szó után irt szavak kimaradnának ; kimaradna az ötödik és hatodik bekezdés is és a negyedik bekezdés igy hangzanék (olvassa) : »... jegyzékbe foglalja és a jegyzéket a választókerület székhelye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatósághoz küldi meg«. Az ötödik és hatodik bekezdés helyett ez lenne Írandó : »Az elsőfokú rendőrhatóságok a jegyzékben foglalt minden választóra az illető vagyona és egyéb körülményeire is figyelemmel 1—10 aranykorona pénzbírságot szabnak ki«. A 7. bekezdés ennek megfelelően 6. sorszámot kapna és a 8. és 9. bekezdés, 7., illetőleg 8. sorszámot kapna. Természetesen minden egyes esetben megengedném a fellebbezést s akkor nem lenne felsorolva, hogy mely esetekben van helye fellebbezésnek, hanem csak az mondatnék, hogy fellebbezéssel lehet élni. (Rupert Rezső : Meg kell mondani, hogy mik a mentesítő okok !) A mentesítő okok változatlanul ott maradnak az a) pontban, az egyéni körülményekhez képest. Elnök : Kivan még valaki szólani? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés 1 A magam részéről az eredeti szöveget hajlandó vagyok Urbanics Kálmán t. képviselőtársam módosításával szemben elejteni, mindazonáltal, hogy az én érzésem szerint az eredeti szöveg az igazságosabb. Nevezetesen nem egyforma büntetés az 1—10 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés a gazdag és szegény emberre. Ez a komplikált eljárási mód azért kerül bele a törvény szövegébe, mert valamiképen ezt az igazságtalanságot akartuk helyreállítani, annál inkább, mert hiszen a gazdag emberek között is találkozik, sőt nagyobb százalékban találkozik indolens, mint a nagy tömegek között. Félek azonban tőle, hogy a végrehajtásban ez a meglehetősen komplikált eljárás nem fog tökéletesen beválni. Ezért a magam részéről Urbanics Kálmán igen t. képviselőtársamnak módosító indítványát is elfogadhasónak tartom, amely esetben természetesen Rupert Rezső képviselő ur indítványa elesnék, mert hisz kimaradna az az intézkedés a szövegből. Az igen t. Nemzetgyűlés döntésére bizom a kérdést. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 174. §-szal szemben Urbanics Kálmán képviselő urnák ellentétes, Rupert Rezső képviselő urnák pótló indítványa van. Ha azonban Urbanics képviselő ur ellentétes indítványa fogadtatnék el, Rupert képviselő ur módositása elesnék. Kénytelen vagyok tehát a kérdést akként feltenni, hogy méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Urbanies képviselő ur módositásával elfogadni? Ha az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, abban az esetben fel kell tennem külön a kérdést Rupert képviselő ur inditványára ; ha azonban Urbanics képviselő ur módosítását méltóztatnak elfogadni, akkor el fog esni Rupert képviselő ur módositása is. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Urbanics képviselő ur módositásával elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedj ének felállni ! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ennek következtében Urbanics képviselő ur szövegezésében fogadtatott el a szakasz és igy Rupert képviselő ur módositása is elesik. Következik a 175. §. Kérem a szöveg felolvasását. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 175. és 176. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 177. §-t) : Szabó Imre ! Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! A 177. § a fegyelmi eljárásokról szól és ennek 5. bekezdése igy rendelkezik (olvassa) : »Ha a törvénysértés a választás meghiúsulását okozta vagy érvénytelenné nyilvánitását (megsemmisítését) vonhatja maga után, a pénzbüntetés száz aranykoronától nyolcezer aranykoronáig terjedhet«. Szerintem nemcsak arra van szükség, hogy ilyen törvénysértés elkövetése pénzbüntetéssel tétessék lehetetlenné, hanem azonkívül ilyen törvénysértésnek messzebbmenő konzekvenciáit is viselnie kell az illetőnek, aki azt a törvénysértést elkövette. Épen ezért javaslom, hogy az 5. bekezdés a következőkkel egészíttessék ki : »Köteles továbbá a törvénysértést elkövető a jelöltek igazolható költségét megtéríteni«. (Helyeslés a baloldalon.) Tény az, hogy ilyen esetekben a jelöltek is — pártállásra való tekintet nélkül — igen tekintélyes költségeket fektettek már be a választási munkálatokba, nyomtatvány- és más egyéb költségeket. Ezeket a költségeket egyszerűen elveszítik és sehonnan sem kaphatnak semmi kártérítést. Szükséges tehát, hogy már itt a törvényben imperative rendelkezés történjék abban a tekintetben, hogy ha valaki ilyen törvénysértést elkövet, viselje ennek messzemenő anyagi konzekvenciáit is. Ennek alapján tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Ebben a tárgyalás alatt álló 177. §-ban olyan hivatali mulasztásokról van szó, amelyek fegyelmi eljárás alá is tartoznak s csak ezen fegyelmi büntetésen kivül mint plus jelentkezik az itt megszabott pénzbüntetés. Tekintettel tehát arra, hogy a fegyelmi eljárásnak legsúlyosabb büntetése a hivatalvesztés, ami elvégre az exisztencia teljes elvesztését jelenti miután a fegyelmi eljárás során az anyagi felelősséget amugyis megállapítják, tisztelettel kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 177. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérdem a t. Házat méltóztatik-e Szabó Imre