Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

A nemzetgyűlés 440. illése 1925. évi július hó 3-án, pénteken. 411 amelyben azt elkövette, nyújt alkalmat arra, hogy a legteljesebb megbocsátásban, a legteljesebb expiáciában legyen része annak, akiről szó van. Ámde ez merev, abszolút rendelkezés. Azt mondja : meg kell semmisíteni a mandátumát annak, akire nézve a 10. §-ban felsorolt valamely érvénytelenségi ok felmerül. Ezért remélem, az igen t. kormány és a nemzetgyűlés többsége hozzájárul ahhoz, hogy ez a szakasz egyáltalában töröltessék; mint teljesen szükségtelen, mint teljesen fölösleges, mint olyan, amellyel egy többségi párt — bármilyen legyen az ; hiszen fordulhat a kocka —• a másikat a leglehetetlenebb helyzet elé állithatja, mert hiszen — mint emiitettem — úgyis a büntető bíróságok kezében van a büntetőtörvénykönyv, amelynek alapján a gonosz cselekmények következményekép kimondhatják a politikai jogvesztést is, amikor, ha százszor képviselő is az illető, elveszti a mandátumát. Nagyon kérem az igen t. belügyminister urat hogy ebben a törvényben ezzel a támadási felülettel és ezzel az extravaganciával is legyen kevesebb, ami ellen az elkövetkezendő két évben erős harcot kell vivnunk. Ezzel bizonyitékát is adja a megértésnek, a közeledésnek. Ettől a furcsa ötlettől, ettől a csak most felfedezett, eddig ismeretlen valamitől, amely semmiféle jogrendszerben helyet nem foglal, méltóztassék ettől eltekinteni ! Ezzel igen sok ellentétet is kiküszöbölünk ebből a törvényből. Javaslom tehát, hogy a 141. § töröltessék. Ha azonban az igen t. belügyminister ur és az igen t. többség még sem tudna ettől eltekinteni, — nem tudom ugyan miért, mert semmi szükség sincs erre, ez csak sikánt jelenthet, csak az atmoszféra megrontását jelentheti itt közöttünk is — akkor méltóztassék javaslatot tenni vagy javasolom én magam is, hogy az elnök ur legyen szíves, függessze fel az ülést néhány percre, hogyha az igen t. belügyminister ur ragaszkodik ennek fentartásához, az minden kétséget kizáró szövegezésben kerülhessen a továbbiakban tárgyalásra vagy pedig, hogy más módon találhassuk meg a megértést. Nincs már sok szakasz hátra, amelyen ütközni lehetne. Ha ezt a szakaszt kiküszöböljük, a későbbiek tárgyalását is nagyon meg fogjuk könnyíteni, mert alig lesz felszólalás, nem vesztünk tehát vele semmit, ha félórára vagy egy órára az elnök ur az ülést felfüggeszti, hogy ezalatt ennek a szakasznak sorsát valahogy megnyugtató módon rendezzük Elnök : Kivan még valaki szólni? Forgács Miklós jegyző : Malasits Géza Î Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Ez a szakasz bennünk, akik a munkásosztályt képviseljük itt, rendkívül súlyos aggodalmakat kelt. Súlyos aggodalmakat kelt azért, mert a szakasz kimondja azt, hogy igazolt képviselő ellen esetleg felmerülő panaszok esetében is megszüntetheti a Ház az illető képviselő mandátumát. Ha ezt a szakaszt elfogadjuk, tág teret nyitunk a denunciálásnak, tág teret nyitunk annak a gyalázatos hajszának, amely épen Magyarországon, különösen kiélesedett politikai és társadalmi viszonyainknál fogva napirenden van. Ezzel csak alátámasztjuk az egyes képviselők elleni hajszát, hogy még az igazolás után sem tudják a mandátumot nyugodtan ellátni. De emellett súlyos bizalmatlanság is az igazolóbizottsággal szemben, mert hiszen feltehető az igazolóbizottságról az, hogy annak a képviselőnek, akit ő igazol, curriculum vitae-jét alaposan megnézi, különösen megnézi azt, nem követett-e el már a 10. §-ba ütköző dolgot. Én tehát súlyos aggodalmakkal nézem ezt a szakaszt, mert határozottan tudom, hogy mi, akik a munkásmozgalmat képviseljük itt, nagyon erős üldöztetésnek és denunciálásnak leszünk kitéve és igen könnyen megtörténhetik, hogy egy igazságtalan denunciáció alapján valamelyik képviselőtársunk ellen vizsgálat indul meg, sőt meg is lehet őt mandátumától foszfosztani. Amellett én is azt az álláspontot kell, hogy képviseljem, amelyet Rupert igen t. képviselőtársam képviselt előttem. Sehol a világon arra példa nincs, hogy egy már igazolt képviselőt is meg lehessen fosztani mandátumától denunciálás alapján. Sőt ellenkezőleg, másutt büntetés alatt álló és börtönben ülő képviselőket is meg lehet választani és a közvélemény kierőszakolja, hogy az illetőt jogos és megválasztott képviselőnek ismerjék el. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a közelmúltban Sadoul kapitány esete Franciaországban milyen port vert fel. Tudvalevő, hogy Sadoul kapitány hajójával együtt átpártolt a bolsevikiekhez és a bolsevikieknek tett szolgálatokat. Ezért Sadoul kapitányt haditörvényszék elé állították. Ennek ellenére kommunista programmal képviselővé választották, a francia parlament igazolta mandátumát és ma ő igazolt képviselő Franciaországban. Nem dőlt össze Franciaország, nem történt semmi egyéb, mint az, hogy a választók bizalmát élvező képviselő bejutott a francia törvényhozásba. Legyen szabad rámutatnom arra is, hogy a háború előtt Mussolini jelenlegi olasz ministerelnök körülbelül ugyanilyen helyzetben volt, menekülnie kellett Olaszországból és bár nem volt benn az országban és súlyos bűnvádi eljárás alatt állt, meg választották képviselőnek és az olasz képviselőház igazolta mandátumát. Ez a szakasz ezen messze túlmenően akar itt intézkedni, amidőn kimondja, hogy az igazolás után is, amennyiben a Ház tudomására jutnak egyes esetek, meg lehet fosztani mandátumától a képviselőt. A szocialista képviselőket igen gyakran olyan kitételekért ítélik el, amelyekért más képviselőt nem ítélnek el, vagy más pártállási! egyéneknél ezeket a kitételeket a bíróság nem veszi olyan szigorúan. Anélkül, hogy denunciálni akarnék, — sőt örültem, mikor ezt a cikket olvastam, — ki kell jelentenem, hogy épen ma van egy ilyen eset. Pintér László t. képviselőtársunk a Budapesti Hírlapba ma egy cikket irt az osztrák csatlakozásról és ennek a cikknek egyik része azt mondja (olvassa) : •— ... és vétenék a tárgyi igazság ellen, ha elhallgatnám, hogy bár rendszerük demokratikusabb, mint a mienk, nagyobb rendet tartanak a Községekben, mint a mi időnkben volt«. Ehhez hasonló — talán erősebb szavakkal — megjelent már a Népszavában és azért Vanczák igen t. barátom hónapokig tartó börtönbüntetést kapott politikai jogainak felfüggesztésével és ezért a cselekedetéért, ha esetleg később napirendre kerül az ügy, e szakasz alapján meg lehet fosztani mandátumától. " Én ezt a szakaszt nem fogadom el és csatlakozom Rupert képviselőtársam által előterjesztett indokolás alapján ahhoz, hogy a szakasz teljesen töröltessék. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Propper Sándor Î Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés î Ez a szakasz egészen stílszerű és méltó ehhez a törvényjavaslathoz, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.), méltóan illeszkedik bele a korábbi rendelkezésekbe, nem méltó azonban ahhoz, szerény felfogásom szerint, hogy a magyar Corpus Juris-ba belekerüljön. Ha ez a szakasz törvényerőre emelkedik és a gyakorlati életbe átmegy, röviden azt jelenti, hogy nincs végleg igazolt képviselő. A res judicata elvét elvetik, ilyesmi ezentúl a képviselői mandátumok érvényessége szempontjából nincs és igy a képviselő állandó függő helyzetbe kerül a kormánnyal és valószínűen a többségi párttal szemben. A szakasz szerint ilyen esetekben, ha valakit bedenunciáinak, a képviselőház maga jár el, maga dönt, tehát a kérdést pártpolitikai alapon fogják bírálni