Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

406 A nemzetgyűlés 440. ülése 19k ahol előreláthatólag minden további eljárás nélkül magukból az iratokból megállapítható a választás érvénytelensége és ilyen esetben felesleges, hogy az eljárási költséget előlegezzék. De a 134. § intézkedik ezekről az esetekről. Ott, ahol a választási iratok alapján maga a képviselőház, illetőleg annak illetékes bizottsága teszi át az iratokat a közigazgatási bírósághoz, valóban el is marad a költségek előzetes letétele. Nézetem szerint ez a helyes distinctio. Ahol az iratokból a tényállás megállapítható, ott nincs szükség költségre" de ahol meg nem állapitható, ott mindenesetre merülnek fel költségek, ha csekélyebbek is azok, ugy hogy a törvényjavaslat distingvál helyesen akkor, amikor a 134. §-szal kiegésziti ezt a 108. szakaszt, és a képviselő ur által felállitott distinctio, amely az érvénytelenségi okok szerint különböztet, nem teljesen logikus. Ezért kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 308. §. 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdéshez Rupert Rezső képviselő ur tett módosító indítványt, amely ellentétes az eredeti szöveggel, azzal tehát szembe fogom állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést méltóztatik-e a 108. §. 2. bekezdését eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert Rezső képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedj ének felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Rupert Rezső képviselő ur indítványa elesik. Következik Rupert Rezső képviselő urnák az az indítványa, amellyel a 108. §-hoz egy uj 3. bekezdést hoz javaslatba. Kérdem, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés az indítványt elveti. Következik : 4. Eljárás a közigazgatási bíróság előtt. 109. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 109—113. §-okat, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 114. §-i). : Az előadó ur kivan szólani ! Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Miután a 114. §. 2. bekezdését az imént hozott határozattal méltóztattak átkebelezni a 107. §-ba, itt annak törlését indítványozom. Elnök *. Kivan még valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Mivel a 114. §. 1. és 3. bekezdése meg nem támadtatott, azokat elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, méltóztatnak-e az előadó urnák azt az inditványát, amely a 2. bekezdés törlését hozza javaslatba, elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A nemzetgyűlés az előadó ur inditványát elfogadja és az indítványhoz képest a 114. §. 2. bekezdésének törlését határozza el. Következik a 115. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa all5. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadiatik. Olvassa a 116. §-t) Az előadó ur kivan szólani ! Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 116. § azokról az esetekről szól, amelyeknél az eljárást a közigazgatási biróság előtt meg kell szüntetni. Azok közül az okok közül azonban, amelyek itt fel vannak sorolva, hiányzik az az eset, amely pedig minden perrendnél előforduló határozmány, hogy amennyiben a panaszlók az eljárás közben elfogyott biztosítékot felhívásra és határidőn belül . évi július hó 3-án, pénteken. ki nem egészítik, akkor az eljárást szintén meg kell szüntetni. Ennek kiegészítéséül javaslom, hogy méltóztassék a 116. §-ban azon szavak után : »sem jelent meg« a következő beszúrást eszközölni : »vagy a panaszlók az eljárás közben elfogyott biztosítékot a kiküldött biró felhívására és az általa kitűzött határidő alatt nem pótolják.« Javaslom továbbá, hogy az 1. bekezdés második mondata legyen 2. bekezdéssel számozva, a harmadik mondat pedig itt kihagyassék, miután az időközben már átkebeleztetett a 107. §-ba. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Csak rövid pár szóval egy módosító indítványt nyújtok be. Nevezetesen a 116. § eljárás-megszüntetési oknak ismeri többek között azt is, hogyha a panaszlók többsége visszavonta a panaszt. Az volna a helyes, hogy ne legyen elég az egyszerű többség a visszavonáshoz, hanem egy minősített többséget állapítsunk meg, nehogy az legyen a dolog vége, hogy miután a panasz beadatott, akkor megindul az aknamunka és megindul esetleg egy üzletkötési akció, ahol az embereket vásárolják az ellenkező érdekű felek 10—20— 30.000, 50.000 vagy nem tudom mennyi koronákkal, ki-ki mennyit ér, hogy a peticiót vonják vissza. Nehezítsük meg tehát a dolgot ! Ha már valaki ilyen ^úton-módon akar hozzájutni ahhoz, hogy az a petició visszavonassék, akkor ne legyen elég az egyszerű többség, hanem kívánjuk meg legalább is a háromnegyedrésznyi többséget. Csak ezt célozza tehát az én javaslatom, amikor azt mondom, hogy a »többsége« szó elé iktattassanak be a következő szavak : »legalább háromnegyedrésznyi«. Mert erkölcsileg is kissé furcsa, hogy, mondjuk, a panaszlóknak egy szótöbbséggel megy keresztül ez az elhatározása, hogy visszavonják a panaszt, visszavonja 251, 249 pedig nem vonja vissza. Lehet-e ilyen, mondhatnám, elégedetlenséget, nyugtalanságot, keserűséget 249 ember lelkében hátrahagyni, — hiszen ez a szám még, mindig tekintélyes, majdnem fele a panaszlóknak, esetleg amiatt hagyni meg ezeket az embereket az elkeseredésben, a haragban, mert a 251-et elvásárolták mellőlük? ! Aki tehát ilyen módon akarja esetleg visszavonatni a panaszt, annak kerüljön költségébe, és ha több költségébe kerül, akkor talán nem tudja ezt a manővert, ezt az aknamunkát végrehajtani. (Helyeslés baljelől.) Elnök : Létay Ernő képviselő ur kivan szólni ! Létay Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur által javasolt pótláshoz óhajtok pár szóval néhány megjegyzést fűzni. Nevezetesen abban a közjogi perben, ahol a peticionálók szerepelnek, az az állandó jogszokás, hogy a peticionálók dirigálnak tulaj donképen a petició sorsa fölött a vizsgálat kiegészítését és a bizonyitóanyag kiegészítését illetőleg. Előfordulhat az az eset, hogy a peticionálók azért tagadják meg a további költségbiztositék letételét, mert már a meglevő bizonyított anyagot véleményünk szerint elegendőnek tartják arra, hogy a petició sorsa és a döntő tények fölött a biróság érdemben határozhasson. Természetszerűen ebben az esetben joghátrány származnék a peticionálók számára abból, ha a költségbiztositék le nem tevése miatt a petició ebből az indokból visszautasittatnék. Igen kérem az igen t. előadó urat, miután nem is áll módomban ilyen hirtelenében egy előttem nem fekvő javaslathoz pótlást ajánlani, legyen kegyes a maga javaslatát azzal kiegészíteni, hogy »amennyiben a biróság az addig már kivizsgált anyagból nem látná azt világosan, hogy a petició anyagát el lehet dönteni«, (Rupert Rezső : Ez nagyon helyes indítvány !) Ezt igen