Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. Épen ezért teljesen leheletlen elfogadnom Nagy Vince l. képviselőtársamnak azt az álláspontját, hogy ám tessék megsemmisíteni a mandátumot, de csak akkor, ha a büntetőbiróságok a tettes cselekményeire már büntetést szabtak ki. (Rupert Rezső: Még az sem elég!) Ez először is elhúzná az eljárást in infinitum, (Rupert Rezső: Ma nincs törvényes rend, ma anarchia van !) még abban az esetben is, ha a tettes elítélhető, mert hiszen az Ítélet jogerőre emelkedéséig esztendők telhetnek el és azzal a kikötéssel, amelyet Nagy Vince t. képviselőtársam indítványoz, az egész szakasz és a közigazgatási biróság egész működése is hatálytalanná válnék. De méltóztassék azokra az esetekre gondolni, amikor a büntető biróság be sem fejezheti az eljárást, mikor a tettes megszökött vagy személye meg nem állapitható, csak tettének következmé-. nyeit látja a biróság vdágosan bebizonyilottnak. Ilyen esetben egy jogta'an és nem tiszta mandátum birtokában ülhetne valaki az országgyűlés tagjai között anélkül, hogy a közigazgatási biróság a mandátum megszületésének szabálytalanságaibői a konzekvenciákat levonhatná. Rupert t. képviselő ársam a konkrétumokra nézve tett megjegyzéseket és tett indítványt. Ő azt kívánja, hogy amidőn minősítő körülményül kötjük ki bizonyos tén3'álladekoknál azt, hogy a szabálytalanságok a választás eredményére döntő befolyással legyenek, ne szövegezzük ezt ugy, amint az a bizottság javaslatában és az eredeti javaslat ban is foglaltatott hogy t i. a biróság már akkor is megsemmisíthesse a mandátumot, ha alaposan tud a bebizonyított tényekből arra következtetni, hogy a szabálytalanságok a választás eredményét befolyásolhatták, de kívánjuk meg, hogy a biróság csak bebizonyított tények alapján Ítélkezhessek. Ez a szöveg is azt mondja, hogy a bíróságnak tényekből kell levonnia következtetéseit. Minden birói ítéletben tulajdonképen két elemi logikai művelet foglaltatik. Az egyik a tényállás megállapítása és azután következik a másik, a tényállás minősítése. Ez a minősítés mindig következtetés és mindig alapos következtetés. (Mozgás a szélsőbaloldalon.J A Jogikai műveletnek ez a fizikai része, a ténj^állás megállapítása még mindig egy következtető munkának, e°y második elemnek ad helyet, amidőn a biróság a megállapított tényállást következtetés segélyével minősiti és a büntető törvénykönyv vagy más törvénykönyv paragrafusaiba, hogy ugy fejezzem ki magamat, beleszorítja. Én tehát ezt a kifejezést, amelyet a javaslat következetesen valamennyi ponton keresztül visz, nem tartom veszedelmesnek. Ellenkezőleg, minthogy a bíróságnak bizonyos szabadságot ad a mérlegelésben, épen helyesnek találom és alkalmasnak találom arra, hogy az am agi igazság jobban érvényesüljön. Mindezek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék a választások tisztaságának és az orszaggyüleen helyet foglaló tagok mandátumának tisztasága érdekében a 100. §-t eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon. — Rupert Rezső: Azt sem tudják, mit helyeselnek! — Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ugyan ! Ugyan ! — B. Podieaniezky Endre: Maga mindent tud! — Elnök csenget. — Rupert Rezső: Ha nem szól az ember egy szót sem, még jól van! De helyeselni, ilyen abszurdumot ! Büntetőjogi abszurdum !) Elnök: Rupert képviselő urat már ismételten figyelmeztettem,- most kénytelen vagyok rendreutasítani. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a képviselő uraknak elsősorban az elnöki enunciáció közben nem illik és nem szabad közbeszólni. A benyújtott indítványokra való tekintettel a kérdést bekezdésenként és pontonként fogom feltenni. A 100. §. első bekezdése meg nem támadtatévi július hó 2-án, csütörtökön. 395 ván, azt elfogadottnak jelenteni ki. Az első pont meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. pont, amellyel szemben Nagy Vince képviselő ur pótlást indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztalik-e Nagy Vince képviselő urnák azt a pótlását, amelyet a szakasz 2. pontjához indítványozott, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a pótlást elfogadják, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.} Kisebbség. A ház a pótlást elveti, tehát a 2. pont eredeti szövegében fogadtatott el. A 3. ponttal szembenált Rupert képviselő urnák részben törlési, Nagy Vince képviselő urnák egészben törlési elleninditványa. Kérdem a t. Házat, méllóztatik-c a 3. pontot eredeti szövegezésében, szemben Rupert és Nagy Vince képviselő ur ellenindítványaival elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a 3. pontot eredeti szövegében fogadta el és Rupert és Nagy Vince képviselő ur szövegét elvetette. Következik a határozathozatal a 4. pont felett, amellyel szemben áll Rupert képviselő nrnak részben törlési, Nagy Vince képviselő urnák egészben törlési elleninditványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik e a 4. pontot eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert és Nagy Vince képviselő ur ellenindítványával, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Rupert és Nagy Vince képviselő ur indítványát elveiette. Következik az 5. pont feletti határozathoz dal, amellyel szemben áll Rupert képviselő ur részben törlési indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztalik-e az 5. pontot eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert képviselő ur ellenindítványával, igen, vagy nem? (Igen

1 Nem// Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.! Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Rupert képviselő ur törlési indítványát elvetette Következik a 6. pont feletti határozathozatal. A 6. ponttal szemben áll Rupert képviselő ur részben törlési indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik e a 6. pont eredeti szöveget elfogadni, szemben Rupert képviselő ur ellenindiiványával, igen, vagy nem ? (igen ! Nem !) Kérem azokat a kép viselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Rupert képviselő ur ellenindüvám'át elvetette. A 2. bekezdést, mint meg nem támadotfat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 101. § Kérem a jegyző urat, sziveskedjé. a szöveget felolvasni. Héjj Imre Jegyző (olvassa 101. §-t.) Elnök ; Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Az 1915. évi XVII. t. c, amely az 1899 évi XV. t. c. módosításáról szól, 4. §-ában tartalmaz egy rendelkezést, amely ezt mondja (olvassaJ : »Nem érvénytelen a választás, ha kimutatják, hogy a szabálytalanságot a képviselő ellenjelöltje, a pótválasztással eldöntött alapválasztásnál pedig a póiválasztásra nem bocsátott jelölt érdekében követték el.« Ha ezt a rendelkezést abban a korszakban — akkor Tisza István kormánya volt uralmon — szükségesnek tartottak törvénybe iktatni, ugy megállapítható, hogy ma is szükséges ilyen törvényes rendelkezést felvenni azok közé a rendelkezések közé, amelyek a választójogi bíráskodásról szólanak. Ez valószínűleg csak elnézésből maradt ki, mert ilyen rendelkezés nélkül teljesen hiányos lenne egy igen lényeges, * fontos kérdésre nézve a bíráskodás szabályozása. Most egy példát mondok el, de ezer ilyen példa képzelhető el egészen más kivitelben is. íHalljak! Halljuk !J Az én kerületemben a lefutói ó választáskor i hárman futottunk. Velem szemben állott két kor-