Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

396 A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. évi július hó 2-án, csütörtökön. mánypárti jelölt. Az egyik Jókai-Ihász Miklós, a másik Barcza Dezső, illetőleg volt még ezenkívül egy harmadik is, Tauffer Gábor. Tehát hárman állottak velem szemben (Urbanies Kálmán : Akkor tehát négyen voltak Î) Igen, négyen voltunk. Mind a három párt, amely velem szemben állott, irgalmatlanul vesztegetett, etetett, itatott a kocsmákban, a devecseri kerületben heteken keresztül folyt a bor. (Zaj.) A dolog vége az lett, hogy ez a há rom ellenjelölt kibukott. Velem pótválasztásra Tauffer Gábor nevű jelölt került. Mi történt ezután 1 Jön a petició, azt mondják, hogy Rupert Rezső mandátuma, ami őt illeti, rendben van, ő nem követett el semmit sem, ellenben mégis itt van a petició. A petició azt mondja, hogy nem Tauffer Gábornak kellett volna Rupert Rezsővel a pótválasztáson összekerülnie, hanem Jókai-Ihász Miklósnak, Jókai-Ihász Miklós pedig csak azért nem kerülhetett vele pótválasztásra, mert amint bevallja : én, Barcza Dezső, a negyedik jelölt őrülten elettem-itattam. mindenfelé, amerre jártam, folyt a bor és elhódítottam Jókai-Ihász Miklós biztos szavazóit. Én erről ezennel közjegyzői nyilatuozatot adok. Kiadja tehát magára nézve a becstelenségi nyilatkozatot, hogy ő nagyon sok embert pénzzel, etetéssel itatással vett el Jókai-Ihásztól és igy történt meg, hogy pár szavazattal kevesebb esett a másik jelöltre, Tauffer Gáborra a pótválasztáskor. Ezután jöttek azzal, hogy nem lehet érvényes ez a választás, mert hiszen az alapválasztás hibában szenved. Nem Tauffer Gábornak és Rupert Rezsőnek, hanem Jókai-Ihász Miklósnak és Rupert Rezsőnek kellett volna pótválaszlásba kerülni. Itt van ez a petició, méltóztassék elolvasni, nagyon tanulságos. Semmi Közöm nem volt a szabálytalanságokhoz, de azért a petíciót beadják pedig csak a többiek vesztegettek. Hogyan jutok én tehát ahhoz, mint megválasztott képviselő, hogy most a mandátumomat megsemmisítsék ? Ha ezek a rendelkezések, amelyek itt vannak, megmaradnak, akkor ez illogikus volna, ellenben ha az 1915. évi XVII. tc.-ben már bent volt azt a bölcs rendelkezést belevesszük, hogy annak sérelmére, aki maga ártatlan volt, nem szolgálhat az, amit a többi jelöltek lesznek, akkor, ha igy egészítjük ki ezeket a rendelkezé eket, igazságtalanság ebből nem következhetik, mert szó nélkül hagyni, t. minister ur, valakinek a bűnél, ugy ahog}

r ezt a ICO. §-nál méltóztattak meg állapítani, nem lehet. De igy is rendben van. Egyel azonban mégis ki kell zárni és pedig uzt, hogy az illető képviselőjelölt terhére lehessen róni azt, amit ellenjelöltje követett el. Még az is rendben van, hogy egy idegen harmadik beleegyezése nélkül elkövesse azt, ami a 100. §-ban van, de megtörténhet az is, hogy agent provocateu;-ök jönnek, izgatnak, félelmet gerjesztenek, etetnek-itatnak pro forma, csakhogy választójogi érvénytelenségi tényálladék jöhessen létre. A 100. §. elfogadásával mindezt el kell tűrnünk. Rendben'van, de egyet méltóz'assék megengedni: Ne méltóztassék azt az irgalmatlanságot kívánni, hogy egy jelölt, akit megválasztanak, a miatt veszítse el mandátumát, mert ellenjelöltje gazember volt és ha néhányan összeállnak és kiállítják a bizonyítványt, hogy mi vesztegeltünk, etettünk-ilattunk, akkor a választás érvénytelen legyen. Ezt a lehetőséget már 1915. évi XVII. tc-be beiktatott rendelkezés is elhárítja és azért ezt a rendelkezést, amely, azt hiszem elnézésből maradlki, vissza kell állítanunk, be kell iktatnunk ebbe a törvény javaslatba. Ez a rendelkezés épen jól illenék a Ul. §-hoz, ahol a pót- és vegyes választásról van szó, oda szószerint be lehetne iktatni az 1915. évi XVII. t.-c-nek a következő szövegét /olvassa): »nem érvénytelen a választás, ha kimutatják, hogy a szabálytalanságot a képvi;elő ellenjelöltje, pótválasztással eldöntött alapválasztásnál pedig a pólválasztásra nem bocsátott valamelyik jelölt érdekében követték el.« Erre azért is szükség van, mert később a 111. § nál a peticiónálásnál meg van engedve, hogy viszontkereset is legyen azzal szemben, aki petícióval jön és vele szemben is fel lehessen vetni az érvénytelenség fen forgását. Ha ez igy van, akkor logikus és nelyes dolog, ha kimondjuk, hogy aki bebizonyítja, hogy ellenfele követte el ezeket a cselekményeket, vagy legfeljebb az ellenfelei részéről elkövetett hibákért szenved a választás infekcióban, annak mandátuma, akinek mandátuma ellenfelének megválasztása miatt jutna veszélybe, emiatt nem érvényteleníthető. Ez nem uj dolog, ismétlem, hogy ezt az idézett törvényből vettem. Ennek a rendelkezésnek hiányát rögtön észrevettem, hiszen a régebbi időkben is foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Az 1899. évi XV. t.-c. is tartalmazza ezt és amikor az 1915. évi XVII. t. cikket annak idején készítették, ennek minden egyes mozzanatát figyelemmel kisértem és igy érzem ennek hiányát. Kérem a t. Nemzetgyűlést és az igen t. belügymínister urat, méltóztassék az általam ajánlott pótlást elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kíván szólni ! Rakovszky Iván belögyminister : T. Nemzetgyűlés ! Ez az intézkedés nem elnézésből maradt ki a törvényjavaslatból, hanem azért, mert magától értttődőnek tartottuk. Ha azonban a képviselő urat megnyugtatja az, ha expressis verbis belekerül a törvénybe ez a rendelkezés, akkor hozzájárulok javaslata elfogadásához. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 101. §-át, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak e hozzájárulni Rupert képviselő ur azon indítványához, hogy az általa javasolt rendelkezés a szakasz 3. bekezdéseként iktattassék be ? (Igen !) A Ház a javasolt uj bekezdést elfogadta. Következik a 102. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szöveget felolvasni. Héjj Imre jegyző /olvassa a 102—103. §-t, amelyekészrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 104. §-t.) Elnök : Az előadó ur kíván szólni ! Pnky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 104. §. 1. bekezdésének 3. mondata kimondja, hogy »az ítélet hozatalában nem vehet részt, aki a tárgyalás egész folyamán, mint a tanács tagja, vagy póttagja nem volt jelen.« A szakasz negative állapítja meg ezt a tilalmat; azt hiszem, sokkal helyesebb, logikusabb és magyarosabb, ha ezt pozitiv alakban mondjuk ki, s azért a következő stiláris módosítást vagyok bátor indítványozni : »ítélet hozatalában csak az vehet részt, aki a tanács tagjaként vagy póttagjaként a tárgyalás egész folyamán jelen volt.« (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! A 104. §-szal szemben két alternativ indítványt vagyok bátor beterjeszteni. Amennyiben az első nem fogadtatnék el, a második csak az esetben tekinthető beterjesztettnek. Első indítványom az, hogy az 1. bekezdés harmadik sorában »közigazgatási bíróság« helyett a »m. kir. Kúria« szöveg tétessék. (Helyeslés a baloldalon.) Sokkal megnyugtatóbbnak találnám ha mi itt nem kreálunk ujat, hanem visszatérünk a múltban bevált kúriai bíráskodásra. A Kúria mindig, de a mai viszonyok között különösen, azt hiszem, nagyobb garanciát nyújt és általánosabb megnyugvást kell Ítéleteivel, mint a közigazgatási bíróság, amelynek bírái részben a közigazgatásból kerültek a birói székbe és igy mégis nem rendel