Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

À nemzetgyűlés 439. ülése 1925. tive is felsoroljuk — mert nem is tehetünk más­képen, — akkor nem szabad azt a kibúvót adnunk, hogy érvénytelenség foroghat fenn akkor is, ha nem követtetett el bűncselekmény ; mert a 2. pont felsorolja a bűncselekmények téhyálladékait, ele­meit, felsorolja abüncselekménynek a Btk.-ben használt kifejezéseit, magát az erőszakot, a fenye­getést, a hatósági személyek jogellenes maga­tartását. Mi lehet a gondolat alján, kérdezheti valaki, hogy itt nem kivan meg bűncselekményt. Akkor, amikor az elnevezésben maga is a Btk.-nek úgyszólván preciz kifejezéseit használja, száz­féle feltételezés lehet. De mindenesetre közeláll az a feltételezés, hogy szükség esetén politikai szempontból lehessen elbirálni a dolgot, rá lehessen húzni az esetre az érvénytelenségi pontot és meg lehessen állapítani az érvénytelenséget akkor is, amikor a legszigorúbb büntető vizsgálati eljárás és büntetőbíróság három fokon sem tudna bűn­cselekményt kihámozni az elkövetett cselekmény­ből. Mi távolról sem tiltakozunk az ellen, hogy a legszigorúbban mérlegeljük a kérdést és akár sokkal több érvénytelenségi okot állítsunk fel, ha akár a választók szabadsága ellen, akár pedig a választás eredményének meghiúsítására irányulna bármiféle kísérlet. Jöjjön az akár a képviselő­jelölttől, akár a képviselőjelölt tudtával, a válasz­tók egyeseitől vagy egész csoportjától, vagy pedig jöjjön az a jogellenes cselekmény maguktól egyes hatósági személyektől. Azonban a választópolgár és a kép viselő jelöltséget vállaló egyén csak ugy érezhet jogbiztonságot arra, hogy a legkorrekteb­bül lefolyó választás után is nem vehetik el man­dátumát és a választók akaratát nem hiúsíthat­ják meg, ha tényleg taxatíve felsorolja a törvény az érvénytelenségi okokat és főleg, hogy amikor bűncselekményeket hoz fel érvénytelenségi okul, a bűncselekményt tényleg vagy a büntetőbíró­ságnak, vagy pedig az érvénytelenség kimondására illetékes közigazgatási bíróságnak kelljen meg­állapítani. Minthogy a szakasznak 3. és 4. pontja egye­nesen erre az olcsó sikerre hívja fel a zavarosban halászni szeretőket, — amilyen személyek pedig mindenkor és mindenütt meg szoktak jelenni a választások alkalmával, — hogy ők nagy zavar keltésének céljából vállalják azt a rizikót, hogy aránylag kisebb jelentőségű bűncselekményt el­kövessenek, — nem is súlyosabb bűncselekmé­nyekre, izgatásra gondolok, hanem az etetés­itatásra, — vállalják ezt a kis rizikót, hogy szol­gálatot fognak tenni a bukott jelöltnek : el fogják érni azt a célt, hogy a legtisztább mandátum megsemmisítését is előmozdíthassák. Ép azért, minthogy ezt az állapotot csak a jogbiztonság szüntetheti meg és mert nagy kontra­dikció van a 2. és 4. pont között, — mivel ott fel­sorolja a bűncselekményeket, itt pedig egyenesen mellőzi a bűncselekmény tényálladékát, — tisz­telettel azt vagyok bátor indítványozni, hogy a 100 § 3. és 4. pontja egészen töröltessék. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Peyer Károly ! Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés ! A törvény­javaslat e szakaszának rendelkezései tág teret nyitnak arra, hogy olyan cselekmények követtesse­nek el, amelyekről a képviselőjelöltnek tudomása nincs és talán nem is lesz a választásnál. Erre vonat­kozólag csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy a legutóbbi választási harcból kifolyólag Griger igen t. képviselő ur bemutatott itt néhány röp­iratot — ugy tudom, ő mutatta be ezeket — amelyeket ellene irtak, illetve ugy voltak irva, mintha az ő nevében készültek volna, de agent provocoteurök készíttetek és terjesztették a röp­iratot a kerületében. Szerencsére — illetve ez az NAPLÓ. XXXIV. évi július hó 2-án, csütörtökön. 391 ő szerencséje volt — olyan ostobán voltak ezek a röpiratok megfogalmazva, hogy a hamisítás kézenfekvő voit és így a választásra egyáltalán semmiféle befolyást nem gyakoroltak. Méltóz­tassanak ebből a példából kiindulni. Ha a törvény rendelkezéseinek megfelelően azt mondják, hogyha izgatás követtetett el, habár arról a képviselő nem is tudott, ez a választás megsemmisítésével járhat, akkor ez egyenesen biz­tatás arra, hogy az a párt, amely előreláthatóan kisebbségben marad, az utolsó napokban, amidőn látja vereségét, ilyen röpiratokat bocsásson ki, vagy megbízzon pénzért embereket, akik kimen­nek és állítólag az ellen a párt megbizottaiként a falvakba, ott féktelen izgatást követnek el, amiért a személyeket esetleg külön-külön nem is vonják felelősségre, nem vonják őket elj aras ala, de működésük a mandátumra befolyással lehet. Nagy aggodalommal látom a szakasznak ezeket a rendelkezéseit, és megfontolandónak tar­tanám azt a kérdést, helyes-e ennek fentartása vagy sem? A 3. bekezdés az etetésre-itatásra vonatkozik. Bármilyen kecsegtető is ez, — nekem különösen alkalmam volt sok mindent tapasztalni erről. — Mégis azt kell mondanom, hogy ennek a szöveg­nek ily módon való fentartása .ugyancsak veszé­lyes, mert lehetőséget ad arra, hogy a másik párt, ha rosszakarattal kívánja ezt kezelni, az ellen­jelölttel szemben olyasvalamit kövessen el, ami abszolút érvénytelenséget jelent a mandátumot illetően. Különösen súlyossá teszi a dolgot az, hogy a 4. bekezdés többek között azt mondja (olvassa) : »ha bűncselekmény tényálladéka nem is állapitható meg«, tehát nem kell, hogy bűncselekménjd. kö­vessenek el, csak az elkövetett izgatás nagymérvű nj^ugtalanságot okozzon. Az izgatási szakaszoknál bátor voltam rá­mutatni arra, hogy ezt a körülményt kik állapítják meg és kik jelentik. Rendesen ezeken a gyűléseken, ahol leginkább van alkalom az izgatás elköveté­sére, — mert hiszen az izgatást csak gyűlés kere­tében, beszéd keretében lehet elkövetni, — mint hatósági képviselő jelen van az illető község jegy­zője, legtöbb esetben segédjegyző, akik közül egyik­másiknak talán az az első politikai ténykedése életében, talán sohasem hallott valakit gyűlésen beszélni. Akinek tehát hiányzik a gyakorlata, az hivatott arra, hogy elbírálja, hogy az illető szónok beszédében izgatott-e, vagy nem ; annak elbírálá­sára tartozik, hogy a beszéd olyan nagymérvű nyugtalanságot okozott-e, vagy pedig nem. Azt méltóztatik mondani, hogy hát végső fokon a közigazgatási biróság dönt majd ezekben a kérdésekben. Igen, de a közigazgatási biróság azoknak a jelentéseknek alapján dönt, amelyeket oda a hatósági közegek felterjesztenek s amelyek nem minden esetben, sőt merem állítani, a leg­ritkább esetben készülnek gyorsírói feljegyzések alapján, hanem a gyűlés után összeül a hatósági kiküldött a jelenvolt csendőrőrmesterrel és közö­sen, emlékezetből irják meg a jelentésüket, ille­tőleg írják le azt, amiről gondolják, hogy az illető mondotta. Nem tudnak tehát pontosan vissza­emlékezni a szavakra és némelykor egy szónak más értelmezése, vagy egy szónak a mondatból való kihagyása az egész mondatnak más jelentő­séget ad. Épen azért én a magam részéről is csatlakozom azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket e szakasz módosítását illetőleg Nagy Vince és Rupert Rezső képviselőtársaim itt beterjesztettek. A választáskor mindig élesebb a hang és mindig nagyobb temperamenUimmal megy bele mindenki a küzdelembe, mint talán normális időkben. Hiszen azért választás ! Ott igyekszik mindenki a maga igazának a választók tömegeit 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom