Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

À nemzetgyűlés 439. ülése 1925. tive is felsoroljuk — mert nem is tehetünk másképen, — akkor nem szabad azt a kibúvót adnunk, hogy érvénytelenség foroghat fenn akkor is, ha nem követtetett el bűncselekmény ; mert a 2. pont felsorolja a bűncselekmények téhyálladékait, elemeit, felsorolja abüncselekménynek a Btk.-ben használt kifejezéseit, magát az erőszakot, a fenyegetést, a hatósági személyek jogellenes magatartását. Mi lehet a gondolat alján, kérdezheti valaki, hogy itt nem kivan meg bűncselekményt. Akkor, amikor az elnevezésben maga is a Btk.-nek úgyszólván preciz kifejezéseit használja, százféle feltételezés lehet. De mindenesetre közeláll az a feltételezés, hogy szükség esetén politikai szempontból lehessen elbirálni a dolgot, rá lehessen húzni az esetre az érvénytelenségi pontot és meg lehessen állapítani az érvénytelenséget akkor is, amikor a legszigorúbb büntető vizsgálati eljárás és büntetőbíróság három fokon sem tudna bűncselekményt kihámozni az elkövetett cselekményből. Mi távolról sem tiltakozunk az ellen, hogy a legszigorúbban mérlegeljük a kérdést és akár sokkal több érvénytelenségi okot állítsunk fel, ha akár a választók szabadsága ellen, akár pedig a választás eredményének meghiúsítására irányulna bármiféle kísérlet. Jöjjön az akár a képviselőjelölttől, akár a képviselőjelölt tudtával, a választók egyeseitől vagy egész csoportjától, vagy pedig jöjjön az a jogellenes cselekmény maguktól egyes hatósági személyektől. Azonban a választópolgár és a kép viselő jelöltséget vállaló egyén csak ugy érezhet jogbiztonságot arra, hogy a legkorrektebbül lefolyó választás után is nem vehetik el mandátumát és a választók akaratát nem hiúsíthatják meg, ha tényleg taxatíve felsorolja a törvény az érvénytelenségi okokat és főleg, hogy amikor bűncselekményeket hoz fel érvénytelenségi okul, a bűncselekményt tényleg vagy a büntetőbíróságnak, vagy pedig az érvénytelenség kimondására illetékes közigazgatási bíróságnak kelljen megállapítani. Minthogy a szakasznak 3. és 4. pontja egyenesen erre az olcsó sikerre hívja fel a zavarosban halászni szeretőket, — amilyen személyek pedig mindenkor és mindenütt meg szoktak jelenni a választások alkalmával, — hogy ők nagy zavar keltésének céljából vállalják azt a rizikót, hogy aránylag kisebb jelentőségű bűncselekményt elkövessenek, — nem is súlyosabb bűncselekményekre, izgatásra gondolok, hanem az etetésitatásra, — vállalják ezt a kis rizikót, hogy szolgálatot fognak tenni a bukott jelöltnek : el fogják érni azt a célt, hogy a legtisztább mandátum megsemmisítését is előmozdíthassák. Ép azért, minthogy ezt az állapotot csak a jogbiztonság szüntetheti meg és mert nagy kontradikció van a 2. és 4. pont között, — mivel ott felsorolja a bűncselekményeket, itt pedig egyenesen mellőzi a bűncselekmény tényálladékát, — tisztelettel azt vagyok bátor indítványozni, hogy a 100 § 3. és 4. pontja egészen töröltessék. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Peyer Károly ! Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat e szakaszának rendelkezései tág teret nyitnak arra, hogy olyan cselekmények követtessenek el, amelyekről a képviselőjelöltnek tudomása nincs és talán nem is lesz a választásnál. Erre vonatkozólag csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy a legutóbbi választási harcból kifolyólag Griger igen t. képviselő ur bemutatott itt néhány röpiratot — ugy tudom, ő mutatta be ezeket — amelyeket ellene irtak, illetve ugy voltak irva, mintha az ő nevében készültek volna, de agent provocoteurök készíttetek és terjesztették a röpiratot a kerületében. Szerencsére — illetve ez az NAPLÓ. XXXIV. évi július hó 2-án, csütörtökön. 391 ő szerencséje volt — olyan ostobán voltak ezek a röpiratok megfogalmazva, hogy a hamisítás kézenfekvő voit és így a választásra egyáltalán semmiféle befolyást nem gyakoroltak. Méltóztassanak ebből a példából kiindulni. Ha a törvény rendelkezéseinek megfelelően azt mondják, hogyha izgatás követtetett el, habár arról a képviselő nem is tudott, ez a választás megsemmisítésével járhat, akkor ez egyenesen biztatás arra, hogy az a párt, amely előreláthatóan kisebbségben marad, az utolsó napokban, amidőn látja vereségét, ilyen röpiratokat bocsásson ki, vagy megbízzon pénzért embereket, akik kimennek és állítólag az ellen a párt megbizottaiként a falvakba, ott féktelen izgatást követnek el, amiért a személyeket esetleg külön-külön nem is vonják felelősségre, nem vonják őket elj aras ala, de működésük a mandátumra befolyással lehet. Nagy aggodalommal látom a szakasznak ezeket a rendelkezéseit, és megfontolandónak tartanám azt a kérdést, helyes-e ennek fentartása vagy sem? A 3. bekezdés az etetésre-itatásra vonatkozik. Bármilyen kecsegtető is ez, — nekem különösen alkalmam volt sok mindent tapasztalni erről. — Mégis azt kell mondanom, hogy ennek a szövegnek ily módon való fentartása .ugyancsak veszélyes, mert lehetőséget ad arra, hogy a másik párt, ha rosszakarattal kívánja ezt kezelni, az ellenjelölttel szemben olyasvalamit kövessen el, ami abszolút érvénytelenséget jelent a mandátumot illetően. Különösen súlyossá teszi a dolgot az, hogy a 4. bekezdés többek között azt mondja (olvassa) : »ha bűncselekmény tényálladéka nem is állapitható meg«, tehát nem kell, hogy bűncselekménjd. kövessenek el, csak az elkövetett izgatás nagymérvű nj^ugtalanságot okozzon. Az izgatási szakaszoknál bátor voltam rámutatni arra, hogy ezt a körülményt kik állapítják meg és kik jelentik. Rendesen ezeken a gyűléseken, ahol leginkább van alkalom az izgatás elkövetésére, — mert hiszen az izgatást csak gyűlés keretében, beszéd keretében lehet elkövetni, — mint hatósági képviselő jelen van az illető község jegyzője, legtöbb esetben segédjegyző, akik közül egyikmásiknak talán az az első politikai ténykedése életében, talán sohasem hallott valakit gyűlésen beszélni. Akinek tehát hiányzik a gyakorlata, az hivatott arra, hogy elbírálja, hogy az illető szónok beszédében izgatott-e, vagy nem ; annak elbírálására tartozik, hogy a beszéd olyan nagymérvű nyugtalanságot okozott-e, vagy pedig nem. Azt méltóztatik mondani, hogy hát végső fokon a közigazgatási biróság dönt majd ezekben a kérdésekben. Igen, de a közigazgatási biróság azoknak a jelentéseknek alapján dönt, amelyeket oda a hatósági közegek felterjesztenek s amelyek nem minden esetben, sőt merem állítani, a legritkább esetben készülnek gyorsírói feljegyzések alapján, hanem a gyűlés után összeül a hatósági kiküldött a jelenvolt csendőrőrmesterrel és közösen, emlékezetből irják meg a jelentésüket, illetőleg írják le azt, amiről gondolják, hogy az illető mondotta. Nem tudnak tehát pontosan visszaemlékezni a szavakra és némelykor egy szónak más értelmezése, vagy egy szónak a mondatból való kihagyása az egész mondatnak más jelentőséget ad. Épen azért én a magam részéről is csatlakozom azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket e szakasz módosítását illetőleg Nagy Vince és Rupert Rezső képviselőtársaim itt beterjesztettek. A választáskor mindig élesebb a hang és mindig nagyobb temperamenUimmal megy bele mindenki a küzdelembe, mint talán normális időkben. Hiszen azért választás ! Ott igyekszik mindenki a maga igazának a választók tömegeit 57