Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

3Ô0 A nemzetgyűlés 4ê9. ütése 1925. évi pdius hó 2-án, csütörtökön. őröknek az utasítást, hogy itt és itt zárjátok le az utcákat, ne engedjetek senkit az urnához stb., ez nem nyilván jogszabályellenes, mert hiszen titokban adták. Ellenben ha valaki kiabál az utcán, akkor ez nyilván jogszabályellenes. De erre ezer és ezer példát lehetne felhozni. Itt is bent van ez a furcsaság, hogy : »alaposan lehet következtetni.» Ezt nem is láttam még törvényben sehol sem ott, ahol szankciók járnak egy cselekmény nyomában. Ahol az etetés és itatás nyomában szankciók járnak, ott mindig arról van szó : »Megállapítom ezt a tényt,« »vagy bebizonyitottnak látom ezt a körülményt,« stb. Ez már csak a dolog mikéntje, hogy ő hogyan gondolkozik, logikai munka, hogy valaki következtetés utján állapitja-e ezt meg, s az indokolásban ezt meg is mondhatja, de a következtetést semmiesetre sem teheti tárgyi ismérvvé. Elnök : (Csenget) A képviselő ur beszédidejéből még egy perc van hátra, szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Rupert Rezső : Az elmondottak következményeként nyújtom be a következő javaslatomat. Javaslom, hogy (Olvassa) : »A 100 § első bekezdésének 3. pontja töröltessék. Azután a 4. pontban töröltessék az, »amellyel kezdődő mellékmondat, tehát ezektől a szavaktól kezdve : a »amely a választók egy részét, egészen eme szavakig »alaposan lehet következtetni.» Az 51 pontban szintén kihagyandó a »ha« kötőszóval kezdődő feltételes mellékmondat, a »megsértették« sző elé pedig beírandó : »oly mértékben«. A 6. pontban törlendő a »nyilván« szó, és a »jogellenes« szó után a következő szavak elhagyandók. Helyükbe ez a szó teendő : »volt.« Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Nagy Vince ! Nagy Vince : T. Nemzetgyűlés ! Ebben a szakaszban az érvénytelenségi okok közül az elsőt feltétlenül honorálnom keli, ugyanígy a másodikat is, ha az a büntetendő cselekmény minősítése tekintetében megállapítaná és precizirozná az erre egyedül illetékes büntető bíróságot is. Ha egyszer ugy van kontemplálva, hogy a választások érvénytelensége felett a közigazgatási bíróság döntsön, bármilyen magasí'oku bíróság is a közigazgatási bíróság, büntető bírói hatáskörrel nem bírt eddig, bármilyen bíráskodási és közigazgatási ágakból szokták is a bírákat oda kinevezni, mégis abszolúte nem nevezhető büntető bíróságnak. Amikor tehát a második pontban kreált érvénytelenségi okot abszolúte elfogadom, olyan módosítást vagyok bátor indítványozni, amelynek az a célja, hogy itt az inkriminált büntetendő cselekményeket büntető bíróság jogerősen állapítsa meg. Tehát az én módosításom a 100. §. 2. pontjához az, hogy az utolsó szó után e szavakat iktassuk : »és ezt jogerős büntető bírósági ítélet megállapította.« T. Nemzetgyűlés Î Már most következik ennek a szakasznak a 3. és 4. pontja. Rupert Rezső t. képviselőtársam rámutatott már azokra az abszurdumokra, amelyek előállnak ennek a szakasznak érintetlen törvénybeiktatása esetén. A 3. pontban utalás van az előző pontban felsorolt bűncselekményekre és a 61. §-ban megállapított etetésitatási esetekre és érvénytelenségi okot statuál ez a pont akkor, ha az illető bűncselekményeket, vagy az etetést és itatást nem a képviselő, vagy nem" a képviselő tudtával bárki, hanem idegen harmadik személy, a képviselő tudta és beleegyezése nélkül követi "el. T. Nemzetgyűlés Î Ez olyan tág teret biztosit a visszaélésnek, hogy a választási harc alatt minden inkorrekt ellenfél már előre alkalmat szolgáltasson az esetleg korrektül és jogszerűen megválasztandó képviselő mandátumának megsemmisítésére. Iskolapélda és felhivás lesz arra, hogy tessék, így van a szakasz, amelynek az alapján ágent provokatöiök követhetnek el bűncselekményt, avagy etetést és itatást. Tudjuk, hogy miiyen módon és milyen különböző alapon értelmezhetők ezek a cselekmények. Valaki egy ebédet és pár pohár bort ad a választóknak és utólag azt fogják megállapítani, hogy bár, hogy ezt nem a megválasztott képviselő tudtával és beleegyezésével tette, de mégis az ő érdekében történt és ezért megsemmisíthető lesz ez a választás, mert hiszen talán ennek a pontnak végső szavai volnának azok, amelyeket ellenvetésül fel lehetne használni, hogy döntő befolyással nem bírnak. De a választások befejezése után, ahol néhány szavazón múlott az eredmény, ahol 5—10—20 szótöbbségen múlott az eredmény és kimutatták, hogy 20—30 választó ily módon etetésben és itatásban részesült olyan idegenek részéről, akiknek semminemű köze nem volt a megválasztott képviselőhöz, mert megtörténhetik a választás megsemmisítése ennek az érvénytelenségi oknak alapján. De ugyanígy elkövetheti az izgatást és lazítást idegen is, abban a kortestáborba odaküldött harmadik személy, akit erre a célra felbérelnek. De nem is kell a kortestáborba mennie, a választókerület bármelyik részén a választási harc alatt akármikor tesz egy izgága ember kijelentést direkte azért, hogy ártson az esetleg megválasztandó képviselőnek és ilyen módon azzal az ellenbiztositással él a másik párt, hogy ha nem az ő képviselőjelöltjét választják meg, akkor eleve gondoskodott arról, hogy az érvénytelenségi ok magva már el legyen hintve. Valóságos fokozat van ebben a szakaszban, ha az egyik pontról a másikra megyünk, mert amig az első pont mondom abszolúte elfogadandó, a második már bizonyos defektusban szenved, mert nem állapítja meg a büntető bíróság jogerős ítéletének szükségét s a harmadik pont már egyenesen olyan, mint amelyet mellőznünk kell, mert csak szabadjára ereszti az alaptalan petíciók egész sorát. A 4. pont még tovább megy, és már nem is konkrét bűncselekményt kivan ineg az érvénytelenségi okhoz. Ez a 4. pont azután valóságos káoszt teremtene — ha így maradna meg — a petíciók és az érvénytelenségi okok értelmezésénél, mert ha még vitatkozhatunk efelett, hogy bűncselekménynek fenforgását előzetesen jogerős büntető bírósági itélet állapitsa-e meg, vagy pedig a t. Nemzetgyűlés bölcsessége ennek eldöntését reá bizza az érvénytelenségek felett ítélkező közigazgatási biróságra, az elvégre szerintem is kisebb Jelentőségű kérdés, mert ha nem is kapom meg azt a nyugodtságot, mintha a büntető biróság döntene a maga hatáskörében és illetékességi körében a bűncselekmény fenforgása és a bűnösség kimondása felett, elvégre a közigazgatási bíróságnak jogérzékét sem fogom kétségbevonni, ha nem is szakbirákból fog állani az illető bírói tanács. Ha azonban a bűncselekmény tényálladéka nem is szükséges az érvénytelenséghez, hanem elég a következményeket megállapítani, ha a választókerületben elkövetett erőszakos fenyegetés vagy a hatósági személyiek jogellenes magatartása okozott olyan megfélemlítést, hogy annak eredménye volt az illető képviselőjelöltnek megválasztása, ez már a szabad feltételezéseknek, szuppozicióknak egész sorát engedi majd szabadjára ugy, hogy a legnagyobb igazságtalanságok kerülhetnek ki belőle még, ha azt érvénytelenség megállapítására felhatalmazott biróság a leglelkiismeretesebben igyekszik is eljárni. Tökéletesen helytálló az, amit az előttem felszólalt t. képviselőtársam itt megindokolthogy t. i. ha bűncselekményeket akarunk érvénytelenségi okul odaállítani és ezeket akár taxa-