Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

384 A nemzetgyűlés 439. ülése 1925 czák képviselő urak módositványaival, elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem most a t. Házat, méltóztatik-e a 81. §-t Györki Imre képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem most, méltóztatnak-e Yanczák képviselő urnák az »esetleg« szó törlésére vonatkozó módosító indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház nem fogadta el Vanczák képviselő ur módosítását. Következik a 82. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző' : (Olvassa a 82. §-t) : Az előadó ur kivan szólni. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 82. § rendelkezése szerint a szavazás lefolyásáról készítendő jegyzőkönyvbe a szavazás felfüggesztése esetén nagyon helyesen felveendő az is, ki volt a szavazásnál az utolsó szavazó. Ez a meghatározás azonban nem meríti ki teljesen az ellenőrzés pontosságát, amennyiben ez a titkos szavazás esetére áll, nyílt szavazásnál azonban kívánatos, hogy ezenkívül még az is kitétessék, hogy melyik jelöltre ki szavazott utoljára. Épen ezért ennek a szakasznak ugy d) mint e) pontjaiban ezen szavak után : »ki volt az utolsó szavazó« mind a három esetben — tehát a d) pontban kétszer és az e) pontban egyszer — ezt a meghatározást kérem még pótlólag bevenni : »nyilvános szavazásnál mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára«. Ez is beveendő a jegyzőkönyvbe. Tisztelettel ajánlom elfogadásra. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs feljegyezve. Elnök : Kíván még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Megállapítom, hogy a 82. § meg nem támadtatott s így azt elfogadottnak jelentem ki. Az előadó ürnak van két pótlása, még pedig az első az, hogy a második bekezdés d) pontja kiegészíttessék. Méltóztatnak ezt elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a Ház az előadó ur pótlását elfogadta. Az előadó ur második pótlása pedig az, hogy ugyancsak a második bekezdés e) pontja egészíttessék ki az előadó ur által előterjesztett szöveggel. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 83. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző : (olvassa a 83. §-t) : Vanczák János ! Vanczák János : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak második bekezdésébe is annak beiktatását kérem, hogy a szavazatszedő küldöttség által a szavazás befejezése után felvett jegyzőkönyvet necsak a szavazatszedő küldöttség elnöke és jegyzője, hanem a pártok egyik bizalmiférfia is írja alá. Szükségesnek tartom ezt a módosítást azért, mert a 77. §-ban errevonatkozólag van már rendelkezés : »az első napi szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy a szavazatszedő küldöttségnek összesen hány hivatalos szavazólapot küldtek.« Ezt a jelenlevő bizalmiférfiak valamennyien aláírják. A bizalmiférfiak tehát végig részt vesznek a választási aktusban a szavazatok beszedésénél, illetőleg leadásánál. Remélem, hogy a törvény azon az alapon épül fel, hogy a pártok a szavazási eljárásban megbízzanak és hogy visszaéléseket a szavazatszedő küldöttségek el ne kövessenek. Nem lehet pl. kiirtani köztudatunkból azt, évi július hó 2-án, csütörtökön. hogy az összes borsodi mandátumok azért kerültek egységespár,ti kezekbe, mert a választási eljárás az egész vármegyében azon épült fel, hogy a szavazatszedő küldöttségek a szavazás megkezdésénél arra a rovatos lapra, amelyre a szavazatokat bejegyezték, nem írták fel előre a jelöltek nevét, hanem csak a beérkezett szavazatokat irták rá. Népünk még iskolázatlan lévén a politikai életben és ezen állampolgári jog gyakorlásában, megbízott abban, hogy a bizalmiférfiak ott vannak egész nap és látják, hogy az a küldöttségi elnök hűségesen feljegyzi az űrlapokra a szavazatokat, nem gondoltak azonban arra, hogy miért nincs ott fenn felírva előre a jelöltek neve. Elkövetkezvén az este, a küldöttségi elnökök a szavazatok összeszámlálásánál már nem engedték funkcionálni a pártok bizalmiembereit, hanem egyszerűen azt mondották neki : Maguk itt voltak egész nap, végignézték a szavazást, a többi a mi dolgunk. így elküldték őket, összeadták a szavazatokat és csak azután irták fel a jelöltek neveit a számoszlopok fölé. így járván el, ezek a mandátumok természetesen megtámadhatatlanok, mert ezt bizonyítani nem lehet. Ezt nem is állítom, mint pozitívumot, azonban minden borsodi választókerülettől ezt a jelentést kaptuk, úgyhogy lehetetlen a népnek a lelkéből kiirtani azt a keserűséget, hogy ilyen csúful éltek volna vissza egyrészt bizalmával, másrészt a szavazók politikai járatlanságával. Nem lehet tehát a cél az, hogy demoralizáljuk népünket a politikai jogok gyakorlásában, hanem az kell, hogy a cél legyen, hogy a magyar nép beiskoláztassék politikai jogainak gyakorlásába és mindenképen arra kell törekednünk ennek a törvénynek részleteinél is, hogy a választás tisztaságát megóvjuk és fentartsuk azt a lehetőséget, hogy népünket beiskolázzuk politikai jogainak gyakorlásába. EnnélfogAa tehát fontosnak tartom azt, hogy a bizalmiférfiak ott maradjanak a szavazatszedő küldöttségek munkájánál egészen végig és a mint szükségesnek ismertük el a 77. §-ban, hogy a jegyzőkönyvet, amelyet az első napi szavazás lefolyásáról készítenek, a pártok bizalmiemberei is aláírják, épugy szükségesnek tartem azt is, hogy azt a jegyzőkönyvet is, amelyet a választási aktus végleges lezárása után irnak alá, az elnök és a jegyző aláírása mellett a pártok bizalmiterfi

ai is írják alá. Vagy legalább is egyegy bizalmiférfi írja alá minden résztvevő pártból. Tisztelettel kérem módosításom elfogadását. Elnök : Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kíván szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. képviselő ur nem helyesen ítéli meg a helyzetet, ha párhuzamot von a 77. § második bekezdésében és a 83. § második bekezdésében említett jegyzőkönyvek között. A 77. §-ban arról van szó, hogy amidőn a választás egyik napról átmegy a másikra és a választás addigi eredménj^e, — hogy ugy fejezzem ki magam, — éjszakai őrizetbe kerül, a státus állapittassék meg, nehogy másnap reggel a választás kiinduló pontja meghamisittassék. Ez a bizalmiférfiak szerepe és azért vannak ott, hogy ellenőrizzék a választási bizottságot, hogy tisztességesen és hűségesen látja-e el munkáját. Egészen más a szerepe a zárójegyzőkönyvnek. Ez olyan hivatalos okmány, amelyet mindenkor és mindenütt az elnök és a jegyző szokott aláirni, mert az irja alá, aki felelős az okmány tartalmáért. (Tanczák János : Teljesen illogikus !) Minthogy pedig ennek szerkesztője az elnök és a jegyző, világos, hogy csak ezek írhatják alá. A bizalmiférfiakra nézve nem is volna előnyös, ha kényszeritenők őket, hogy aláírják a jegyzőkönyvet, mert