Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

À nemzetgyűlés 439. ülése 1925. évi július hó 2-án, csütörtökön. 385 esetleg kifogásaik vannak, a peticiók benyújtásánál szerepelnek, és abban az esetben arra lehetne hivatkozni, hogy aláirtak a jegyzőkönyvet és ezzel a maguk részéről elismerték a választás eredményét. Ez hivatalos okmány, amelynek tartalmáért annak szerkesztői felelősek, s azért helyes, ha ezek irják azt alá. (Vanezák János : Teljesen illogikus a belügyminister ur álláspontja !) Ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, következik a határozathozatal. (Vanezák János : Ha az első napi fontos, akkor még fontosabb a második jegyzőkönyv !) Kérem Vanezák János képviselő urat, ne méltóztassék az elnöki nyilatkozatba beleszólni. A szakasz meg nem támadtatván, az elfogadottnak jelentem ki. Most kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a Vanezák képviselő ur által javasolt azt a pótlást, amely arra vonatkozik, hogy a második bekezdésbe szúrassanak be ezek a szavak : »továbbá a pártok egy-egy bizalmitérfia«, — elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik ezt a pótlást elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a pótlást nem fogadta el. Következik a 84. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 84. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. I'uky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ez a szakasz a választási elnök és a választási biztos együttes kötelességévé teszi annak megvizsgálását, hogy a szavazás teljesen befejeztetett-e, a szavazás eredményének megállapítását és végül a harmadik bekezdésben a választás megállapított eredményének kihirdetését. Minthogy az 53. §-t már méltóztatott kiegészíteni oly értelmű rendelkezéssel, hogy a választási elnök és a választási biztos közötti véleményeltérés esetén a választási biztos döntése irányadó, ennélfogva félreértések elkerülése végett kívánatos volna kihagyni az első és harmadik bekezdésből a »választási elnök« megnevezést, és igy annak megállapítását, hogy a szavazás befejeztetett-e, kizárólag a választási biztos hatáskörébe utalni. A választás megállapított eredményének kihirdetése, természetesen, a választási elnök hatáskörében maradna. A választás eredményének megállapítása azonban — ismétlem — nem a választási biztossal egyetértőleg képezi a választási elnöknek feladatát, hanem ez — mint bátor voltam említeni — kizárólag a választási biztos feladata. Ennélfogva javaslom, hogy az első bekezdésből ezek a szavak : »választási elnök és« kihagyassanak, a harmadik bekezdés pedig annak második és következő szavainak kihagyásával a következőkép szövegeztessék (olvassa) : »A választásnak megállapított eredményét a választási elnök a hirdetményben előre jelzett helyeken kihirdeti.« Elnök : Szólásra következik ? Héjj ímre jegyző : Saly Endre ! Saly Endre : T. Nemzetgyűlés ! Talán már előbb kellett volna felszólalnom, mert már az az előbbi szakaszokban is foglaltatnak olyan rendelkezések, amelyek a választási bizottság hatásköréről szólnak. Egyetlen egy szakaszban sincs azonban körülírva — és én magam nem tudom megállapítani most sem, s valószínűleg senki sem tudja megállapítani, aki a javaslatot elolvassa — hogy tulajdonképen mi a választási bizottság hatásköre. Senki sem tudja, hogy mi a funkciója, mibe van beleszólása ; mihez van joga, mi felett dönt és miben határoz. A javaslat szerint ugy tűnik fel, mintha a választási bizottságok — hogy ugy mondjam — csak asszisztensek lennének a választási biztos és a választási elnök mellett mert semmibe sincs beleszólásuk. Tisztán fedezik a választási elnök és a választási biztos működését kifelé és a hiszékeny publikum előtt. Voltaképen mindenki azt hiszi, hogy a választási bizottság intézkedik és határoz bizonyos dolgokban, ha azonban megnézzük, hogy a gyakorlatban mi a választási bizottság teendője, ezt sehogy sem tudjuk megállapítani, mert sem ebben a javaslatban, sem pedig a fővárosi választásokra vonatkozó törvényben ez nincs meghatározva. A dolog t. i. ugy áll, hogy a választási bizottsághoz van utasitva az ajánlások elfogadásának kérdése is, legalább a javaslatból ez olvasható ki. A javaslat szerint és a fővárosi törvény szerint is a választási bizottság dönt a fölött, hogy kinek az ajánlatát fogadják el. De a gyakorlatban nem ez történik. A törvényhatósági bizottsági választásoknál sem igy történt. Épen azért, mert homályos a rendelkezés és nincs világosan körülírva, hogy mi a választási bizottság teendője és hatásköre, a fővárosi törvényhatósági bizottsági "választásoknál például az történt, hogy az ajánlat elfogadása, vagy el nem fogadása felett tisztán és kizárólag az elnök döntött. Az elnök a bizottsági tagokat be sem engedte a revideáláshoz, azok abba nem is szólhattak bele. Az elnök azt mondotta, hogy a fővárosi törvény szerint e felett csak az elnök dönt és ebbe a választási bizottságnak nincs semmiféle beleszólása. Ugyanez a felfogás domborodott ki akkor is, amikor az egyes szavazókörökben beadott szavazatok beérkeztek a választási bizottsághoz. Akkor is az volt az álláspont, hogy a bizottságnak csak az a teendője, hogy szétossza a mandátumokat, de az, hogy melyik szavazatot fogadják el és melyiket nem fogadják el, nem a választási bizottság hatáskörébe, hanem a választási elnök teendői közé tartozik, és kizárólag ő dönt a fölött, hogy kinek a szavazatát fogadják el és kiét utasítják vissza. Én tehát nagyon szeretném, ha a belügyminister ur ebben a kérdésben nyilatkoznék és szavakban is és ebben a törvényjavaslatban is részletesen, tüzetesen körvonalazná, — hogy ne lehessen félremagyarázni — hogy ennek a választási bizottságnak tulaj donképen mi a teendője. A 84. § szerint a választási bizottságnak abszolúte semmiféle hatásköre, semmiféle jogköre nincs. A 84. § ugyanis ezt mondja (olvassa) : »Mihelyt a szavazásra vonatkozó iratok az összes szavazókörökből megérkeztek, a választási elnök és a választási biztos — a megjelent választási bizottsági tagok és a bizalmiegyének előtt —• haladéktalanul megvizsgálja, vájjon a szavazást az összes szavazókörökben befejezték-e stb.« Tehát nem a választási bizottsági tagokkal, hanem előttük. Eszerint a szakasz szerint tehát a választási bizottság tagjainak épen csak annyi joguk van, mint az egyszerű bizalmiférfiaknak. Amint a bizalmiférfiak jelen lehetnek a választás eredményének megállapításánál, ugyanígy jelen lehetnek a választási bizottsági tagok is. De semmiféle különbség a bizalmiférfiak és a választási bizottsági tagok között nincs. Akkor kérdem, mi szükség erre a választási bizottságra? A választási bizottságra akkor semmi szükség nincs. Vagy tessék neki hatáskört adni, hogy beleszólhasson az ügyek mikénti folyásába, vagy tessék eltörölni az egész bizottságot ! Ha a belügyminister ur komolyan azt akarja, hogy a választási bizottságnak igenis legyenek teendői, ez mindjárt ki fog tűnni ennél az esetnél. Erre vonatkozóan tehát bátor leszek két módosító indítványt beterjeszteni. Az egyik az, hogy a 84. § első bekezdésének ötödik sorában a »tagok« szó helyébe »tagokkal« szó tétessék. Eszerint a -