Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. irodákból két-három, a szavazókat feljegyző embert széjjelkergetnek azzal az indokolással, hogy tiltott gyűlést tartani nem szabad. Velem is megtörtént egyik legutóbbi választáson, hogy szuronyt szegez­tek nekem, amikor tiltakoztam az ellen, hogy azok a bizonyos megbízottak, akik a szavazatszedő kül­döttségekből kijárnak s az összeköttetést fentart­ják, a pártirodák embereivel érintkezzenek. Ennél­fogva a második bekezdéshez pótlásként javaslom, hogy az előbbi bekezdésben meghatározott terüle­ten kivül, tehát ott, ahol már szabad az, amit ez a törvény megenged, a pártirodáknak a szabályok keretein belül történő működését akadályozni nem szabad. Ez biztositék, minister ur. A minister ur ezen mosolyog, mert még nem vett részt egy komoly választási küzdelemben, egyhangúlag, vagy kor­mány révén kapott mandátumot, mert mi az aján­lásokat sem tudtuk összeszedni. (Zaj a jobboldalon.) Azok az emberek azonban, akik a választási küz­delmekben részt vettek, megszenvedik, hogy a ható­ságokkal szemben semmiféle olyan szabályt vagy rendelkezést nem tudnak beállitani, hogy ne aka­dályozzák a szabályok keretein belül történő szer­vezkedési tevékenységüket. Nagyon könnyű azt mondani, hogy erre ugy sincs szakasz, ezt ugy sem fogják megakadályozni. Igenis, minister ur, megakadályozzák és nincs képviselő az ellenzéken, aki ne bizonyíthatná, hogy ezeknek a pártirodák­nak működését mindenütt megakadályozzák. Én tehát nagyon méltányosnak tartom ennek a ren­delkezésnek biztositékként való felvételét, hiszen ez nem ellenkezik sem a szabályokkal, sem azzal a céllal, amelyet a minister ur biztosítani akar. Elnök : Szólásra következik? (Senki !) Szó­lásra senki feljegyezve nem levén, kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés 1 Az igen t. képviselő ur azt mondja, hogy nekem nincs megfelelő Ítélőképességem arról, hogy kint a helyszínen hogyan folynak a választások. (Hegymegi-Kiss Tál : Tapasztalása nincs !), Tizenöt esztendeje annak, hogy először választottak meg képviselőnek s nemcsak a magam, hanem mások választásán is eleget vettem részt, tehát igenis tudom, hogy a helyszinén hogyan folyik le a válasz­tás. Épen ezért tisztában vagyok azzal, hogy a pártiroda nem olyan szervezet, hogy azzal, mint jogi fogalommal operálni lehetne. Teljes lehetetlenség egy ilyen, mondjuk a pártvezetőség ötlete és szeszélye szerint összeállít­ható és megszervezhető valamilyen intézménynek jogvédelmet nyújtani akkor, amikor jogilag nem tudjuk körülhatárolni, hogy mi az. Épen ezért igénytelen nézetem szerint ez pro és kontra csak visszaélésekre vezethetne. El lehetne keresztelni pártirodának olyasmit, ami a képviselő ur fel­fogása szerint sem az, viszont olyan pártirodától, amely a szó értelme szerint csakugyan valóban mint pártiroda működik, meg lehetne tagadni ezt a jelleget, mert ez nem szorosan körülhatárolható fogalom. Félreértések elkerülése végett tehát ké­rem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. Következik a határozathozatal. A 71. § 1. és 3. bekezdése meg nem támadtat­ván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A 2. be­kezdéshez Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur két­rendbeli pótlást javasolt. Első javaslat az, hogy a negyedik sorban a »területileg« szó elé beírassa­nak : »48 órával a szavazás előtt« szavak. Kérdem, méltóztatnak-e Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur­nák ezt az indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem.') Kérem azokat, akik elfogadják, NAPLÓ, xxxiv. évi július hó 2-án, csütörtökön. 367 szíveskedjenek feláílani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt nem fogadta el. Következik Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur második indítványa, mely ugyané bekezdés után uj bekezdésként javasolja a következő szöveget : »Az előbbi bekezdésben meghatározott területen kivül levő pártirodáknak a szabályok keretén belüli működését akadályozni nem szabad«. Kérdem, méltóztatnak-e az indítványt elfogadni ? (Igen ! Nem f) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek feláílani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt elvetette. Következik a 72. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 72—73. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elíogadtatnak. Ol­vassa a 74. §-t.) : Szijj Bálint ! Szijj Bálint : T. Nemzetgyűlés ! Már az általá­nos vitánál volt alkalmam kifejteni a javaslattal szemben való álláspontomat. Általánosságban azért nem fogadtam el a javaslatot, mert a titkosság nem volt benne, de voltak benne oly részletek, melyeket örömmel üdvözöltem. Ilyen volt pl. a képviselői eskü és a kötelező szavazás. (Zaj a bal­oldalon.) Amidőn azonban a képviselői esküt el­ejtették egyes képviselő urak kedvéért, akiknek a haza szent fogalmánál előbbrevaló szentjük is van, sajnálatomra odahaza voltam és otthon voltam akkor is, amikor a kötelező szavazást is elejtették. (Zaj.) A polgárság, a falu népe most szervezetlen ; a választást oly közömbösen veszik, hogy be sem mennek a szavazó-urnához. Csak egy példát em­lítek ; a legutóbb lezajlott tabi választásnál 13.000 választó közül csak 8000 szavazott le. (Zaj a bal­és a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán : Mert nem akartak a kormányra szavazni ! — Szilágyi Lajos : Undorodnak önöktől ! (Zaj.) Én egy olyan módosítást akarok benyújtani, amely lehetővé teszi azt is, hogyha a jelöltek közül egyik sem tetszik a választónak, nem kell neki szavaznia, de a választási bizottság előtt jelenjék meg. (Zaj balfelöl.) Ha titkos szavazás esetén köteles megjelenni és szavazhat üres lap­pal, tehát tulaj donképen nem szavaz senkire, akkor nyilt szavazás esetén is joga legyen kijelen­teni, hogy senkire sem szavaz. Épen ezért a követ­kező módosítást ajánlom. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos : Hogy adhatja oda magát ilyen szolgálatra, egy ilyen tiszteletre­méltó tagja a nemzetgyűlésnek? !) Én a képviselő urat öt év óta hallottam legalább százszor annyit beszélni, mint én, de én sohasem zajongtam közbe. A képviselő urnák módjában van el nem fogadni az én módosító indítványomat, de igenis köteles meghallgatni. (Szilágyi Lajos : Vissza akarnak csinálni egy házhatározatot ! — Nagy zaj bal­felől.) Javaslom, hogy a 74. § első bekezdéseként tétessék (olvassa) : »Minden választó köteles nyil­vános szavazás esetében is a választási bizottság előtt megjelenni, még ha szavazni nem is kivan.« (Szilágyi Lajos : Ez ugyanaz ! Visszacsinálják a határozatot ! Soha még ilyen komolytalan javas­latot? — Csontos Imre : Igenis komoly ! — Nagy zaj. — Meskó Zoltán : Kényszerítve lesznek vala­mennyien odamenni.) Elnök : Csendet kérek ! (Rupert Rezső : Aljasságra kényszeritik a választót ! — Szilágyi Lajos : Intézzék el a pártklubjukban, hogy egyet­értenek-e a ministerükkel vagy sem. Vissza akar­ják csinálni a határozatot !) Csendet kérek ! (Szijj Bálint : Ez nem a minister ur intenciója, hanem az enyém ! Csak Szilágyinak és Hegymeginek lehet helyes intenciója, másnak nem? — Állandó nagy zaj.) Csendet kérek a Ház minden oldalán. (Szilágyi Lajos : Mindennek ki van téve az ellen­54

Next

/
Oldalképek
Tartalom