Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

368 A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. zék !) Szilágyi képviselő urat kérem, méltóztassék i csendben maradni. (Hegymegi-Kiss Pál : Ezért kellett a tisztviselői javaslatot elhalasztani. Most már értem !) Szólásra következik? Forgács Miklós Jegyző : Halász Móric ! Halász Móric : T. Nemzetgyűlés ! Igen sajnálom, hogy kénytelen vagyok a párton belül Szijj Bálint képviselőtársam indítványával szemben arra kérni a nemzetgyűlést, hogy az előadó ur által előterjesztett javaslatot méltóztassanak elfogadni. Szerény véleményem szerint a házszabályok 222. §-a ki is zárja ennek az indítványnak' tárgyalását, amennyiben azt mondja, hogy a Ház által elvetett indítvány vagy javaslat, lett légyen annak tárgya törvényalkotás vagy nem, ha a tárgyalásnak fokozatán vettetett is el, ugyanazalatt az ülésszak alatt többé tanácskozás alá nem kerülhet. (Ugg van ! Ugy van ! balfelől. — Szijj Bálint: Ez nem ugyanaz!) Teljesen tisztában vagyok vele. A törvényjavaslat 14. §-a ugy intézkedik, hogy a szavazás kötelező. (Rupert Rezső : Ez önökre vall ! Visectionak akarják a népet alávetni ! -— Szijj Bálint : Miért terjesztették ki akkor a szavazati jogot? — Szilágyi Lajos : Nem illik a nemzetgyűlés komolyságához. — Rupert Rezső : Komolyságot kérünk ! — Szilágyi Lajos : Felháborító ! — Szijj Bálint; : Cseppet sem veszélyezteti ez a komolyságot. Ön ezerszer veszélyeztette a komolyságot ! Mi komolyabbak vagyunk, mint önök ! Csak a cs. és kir. kamarások komolyak? — Szilágyi Lajos : Nem a születés, hanem a komolyság számit ! — Szijj Bálint : Nekünk nem számit, az igaz !) Elnök : Csendet kérek ! Halász Móric : A törvényjavaslat 14. §-a kimondotta, hogy a szavazás kötelező. A módosítás akként fogadtatott el, hogy a szavazás kötelező ott, ahol az titkos. Nyilvános szavazás az én felfogásom szerint kötelező nem lehet. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A régi törvények szerint egyetlenegy jelentkezési kötelezettséget ismert csak a magyar nemzet és ez az volt, amikor sor alá kellett állni. (Igaz ! Ugy van !) Soha semmiféle körülmények között más jelentkezési kötelezettséget nem ismert. (Ehn Kálmán : Hát a titkosságnál?) Ott joga van bármely választónak üres lappal vagy áthúzott cédulával szavazni. (Meskó Zoltán : A kormány kényszeríti a népet, hogy megjelenjék ! Hallatlan !) Amikor a választó a községben odakerül az urna elé, illetve választania kell a jelöltek között (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos : Kezdjük újból, elölről tárgyalni az egész javaslatot!), igen könnyen valóságos lelki kényszerbe jut. Előfordulhat az az eset is, hogy két-három jelölt van és neki egyik sem kell és ezzel az eljárással mind a három pártot magára haragitaná. Épen ezért nyilvános a szavazás . . . (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szijj Bálint : ön nekünk utasítást nem adhat ! — Riiperí Rezső : Nem is adott !) Elnök : Csendet kérek ! (Létay Ernő : Nem utasítást adunk, csak megbotránkozunk ! — Szilágyi Lajos : Ez nem az ön személye ellen irányul ! De ez hallatlan eljárás !) Halász Móric : Mondom, minden párttal ellentétbe fog kerülni. (Állandó zaj a szélsőbaloldalon. — Barthos Andor : Hárman vannak és ilyen lármát csapnak !) Amint én ismerem a választójogi törvényjavaslatokat, az egész világon sehol nincs arra precedens, hogy a nyiít szavazás kötelező legyen. A titkos szavazás esetén a nagy számok törvényénél fogva értem, ha a megjelenést kötelezővé teszik, de nyílt szavazás esetén nem. (Peidl Gyula : Nyílt reakció ! — Farkas István : Rabszíjra fűzni a népet csendőrszuronnyal 1 Szegyelje magát ! — Szijj Bálint : Mi vagyunk reakciósak ? Császári szociálisét'?' július hó 2-áfij GsütertökeíL ták nekünk nem mondhatják, hogy reakciósak vagyunk. Önök elárulták a programmjukat ! Szabadságot hirdettek és szolgaságot adtak !) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Halász Móric : Kénytelen vagyok még rámutatni arra, hogy . . . (Zaj balfelől. — Rothenstein Mór : Szegény Nagyatádi !.) Elnök : Csendet kérek ! (Szij Bálint : Szégyeljék, amit ezzel az országgal tettek. — Zaj.) Halász Móric : Kénytelen vagyok még rámutatni arra, hogy . . . (Farkas István : A magyar mezők embere beszél igy ! — Állandó zaj.) Elnök : Kérem Farkas István képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Szijj Bálint képviselő urat hasonlóképen kérem ! Halász Móric : Kénytelen vagyok rámutatni arra is, hogy csonka Magyarország területének körülbelül harmadrésze tanyai rendszer szerint van építve és lehetetlenségnek tartom, hogy akkor, amikor az államhatalom nem gondoskodik arról, hogy az illetők államköltségen mehessenek be a központba szavazni, mi kényszert gyakoroljunk, hogy 4—5 óra járásnyira, esetleg még távolabbról egésznapi munkájukat, keresetüknek elvesztésével menjenek be a központba akár a legnagyobb munkaidőben vagy, ha a választás épen télviz idejére esik, olyankor. Épen azért nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az eredeti szöveget méltóztassék elfogadni. Másrészt tisztelettel kérem a belügyminister urat, hogy amennyiben lehetséges — mert ugyanannak a pártnak keretén belül két ellenkező felfogás nyilvánult meg — a szavazás alkalmával ne tegye ezt a kérdést pártkérdéssé. Az elnök urat pedig tisztelettel arra kérném, hogy a házszabályok 222. §-a alapján méltóztassék konszideráció tárgyává tenni, vájjon ez a most benyújtott indítvány nem azonos-e lényegében a 14. §-hoz benyújtott módosítással. (Szilágyi Lajos : Ugyanaz. — Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Halász Móric : T. Nemzetgyűlés ! Félreértés elkerülése végett kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a házszabály 222. §-a (Zaj balfelől.) a jelen esetben nem alkalmazható, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldaton.) mert a 14. §-nak eredeti szövege a következőképen szólt : »A szavazás kötelező« és ezzel szemben a nemzetgyűlés a következő szöveget fogadta el : »A szavazás kötelező ott, ahol titkos«. Szijj Bálint képviselő ur indítványa pedig a következő : »Minden választó köteles nyilvános szavazás esetében is a választási bizottság előtt megjelenni, még ha szavazni nem is kivan«. (Pikler Emil : Abszurdum ! Őrület !) Elnök : Itt lényegbeli különbségről van szó, mert nem szavazásról, hanem megjelenésről van szó. (Zaj balfelől. — Szilágyi Lajos : Szót kérek !) Milyen címen kivan a képviselő ur szólani? (Szilágyi Lajos : A házszabályokhoz kérek szót.) A házszabályokhoz a képviselő urnák nincsen joga szólani. (Szilágyi Lajos : Az elnök ur mostani kijelentéséhez kivánok szólani !) A házszabályok értelmében a képviselő urnák nincsen joga szólani. (Szilágyi Lajos : Tévedésben méltóztatik lenni !) Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Hegymegi-Kiss Pál. (Szilágyi Lajos : A 171. § megmagyarázza, hogy az elnök ur tévedésben van. — Állandó zaj.) Hegymegi-Kiss Pál : Erre a puccsra el voltam készülve, csak azt sajnálom, hogy épen egy kisgazda képviselőtársam (Nagy zaj. -— Felkiáltások a szélsőbaloldalról : Szégyen ! Gyalázat !) terjesztette elő ezt a vörösposztós indítványt. Ez a tervezett intézkedés a magyar nép becsülete ellen irányul és ujabb deres törvényt akar felállítani. (Folytonos zaj.) A magam részéről ez ellen a javaslat ellen