Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

366 A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. évi július hó 2-án, csütörtökön. utolsó, hetedik bekezdéséhez Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur egy mellékmondat fűzését javasolta, amely eképen szól : »mely esetben a bizalmi egyének uj megbizottakat alkalmazhatnak«. Méltóztatik-e ezt a pótlási indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a pótló indítványt elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az inditványt mellőzi. Következik a 65. §. Héjj Imre Jegyző (olvassa a 65—68. §-í, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 69. §-t) : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A 69. § 1. bekezdése arról szól, hogy a szavazás tartama alatt a szavazóhelyiségben kik lehetnek jelen. Felsorolja azokat, akik szükségszerűen kénytelenek ott jelen lenni a szavazás tartama alatt, közéjük veszi azonban azokon kivül, akiknek a jelenléte ott szükséges és megokolt, még a közigazgatási tisztviselőket is. Nem mondja meg, hogy kik ezek a közigazgatási tisztviselők, tehát oda betelepedhetik a főispántól kezdve, ki lefelé, a világon mindenki, legfőképen pedig betelepedhetik a főszolgabíró, azért, hogy ott esetleg terrort fejthessen ki, hogy ellenőrizhesse, ki kire szavaz. Én ezt a rendelkezést nagyon aggályosnak tartom azért, mert amint a 14. §-ban meg van irva, a szavazás kötelező még a nyilt szavazással vá. lasztó kerületben is. (Propper Sándor : Azt elejtették !) Bocsánatot kérek, akkor nem voltam itt, amikor ezt tárgyalták s igy elkerülte a figyelmemet. Akkor mindenesetre enyhébb a 69. §-nak az a rendelkezése, hogy a köztisztviselők a szavazásnál jelen lehetnek, de azzal kapcsolatban nagyon aggályos lett volna. így is megjelennek azonban ott a szavazók, hogy szavazzanak azzal az elhatározással, hogy ahogy eleve elszánták lelkükben, hogy kire szavaznak, arra fognak majd szavazni, akinek nevével hazulról elindultak. Egyszerre ott látják azonban a főszolgabírót, vagy esetleg más ilyen hatósági személyt, aki őket fixirozni fogja, aki mimikával, magatartásával, gesztusokkal úgyszólván terrorizálhatja őket, hogy szavazatukat hogy adják le. Mindenképen feszélyezheti a szavazókat az ő jelenléte. Nem értem az igen t. kormányt, hogy mit akar azzal a rendelkezéssel, hogy a szavazás tartama alatt azokon kivül, akiknek ott jelen kell lenniök és akiknek jelenléte megokolt, külön szabadságot biztosit -a közigazgatási tisztviselők számára. Ezt teljesen feleslegesnek és aggályosnak is tartom, mert ez arra vezethet, hogy az illetők fenyegető jelenlétükkel a választókat a szavazásbari feszélyezzék és befolyásolják. Ezért kérem az igen t. Nemzetgyűlést és az igen t. kormányt is, méltóztassék ebből a szakaszból kitörölni ezt az itt helyén nem lévén egynéhány szót : »a közigazgatási tisztviselők«. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Nincs felírva senki. Elnök : Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólni ? (Senkisem !) Minthogy senkisem kivan szólni, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Azt mondja a képviselő ur, hogy nem precíz ez a szakasz, mert nem vehető ki belőle, hogy mely közigazgatási tisztviselők jelenhetnek meg a választási helyiségekben. De hiszen ez nem lehet vitás. Csakis azok a közigazgatási tisztviselők, akiknek hatósági területén a választás folyik. Ettől pedig el nem térhetek, mert elvégre ott, ahol fontos közjogi funkció folyik le, ahol fontos közjogi aktus zajlik le, teljesen lehetetlen, hogy a közigazgatási tisztviselőt kitiltsuk a helyiségből, hiszen ott dolga, kötelessége is lehet. Amitől az igen t. képviselő ur fél, hogy a közigazgatási tisztviselő jelenlétével megzavarhatja a választókat, ez azt hiszem, a prakszisban alig jöhet számba, mert hiszen a mai decentralizált szavazási rendszer mellett a közigazgatási tisztviselők egyszerre csak egy-egy helyiségben jelenhetik meg, (Rupert Rezső : Vannak veszélyben forgó falvak !) az egész választás lefolyását nem tudja sem ellenőrizni, sem befolyásolni. Azért kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 69. §-nál Rupert Rezső képviselő ur adott be egy indítványt, amely ellentétben van az eredeti szöveggel, tehát azzal szembe fogom állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 69. § eredeti szövegét, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget elfogadják, sziveskedjék felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el. Következik a 70. §. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa a 70. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 71. §-t) : Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! A 71. § második bekezdéséhez volna' egy pár szavam. A 71. § értelmében ugyanis a szavazatszedő küldöttségi elnökök meghatározzák azt az imminens területet, amelyen belül a választás tisztasága értelmében a választókat rábeszélni, nekik beszédet tartani és általában bármi olyast cselekedni, ami a választás eredményét befolyásolhatja, nem szabad. Ennek a területnek megállapítása tisztán a szavazatszedő küldöttségi elnök belátásától függ. Nagyobb területet is, kisebb területet is szoktak megállapítani. Igen sokszor megtörténik azonban, hogy a már egyszer megállapított terület határait időközben, a választás folyamán megváltoztatják, különösen tekintettel arra, hogy ezen a területen kivül a szavazók nyilvántartása végett az egyes pártok pártirodákat szoktak felállitani. Tekintettel azokra a tanulságokra, melyeket szintén a múlt választások alkalmával tapasztaltunk, azt javasolnám, hogy a szavazatszedő küldöttségi elnökök 48 órával a szavazás előtt állapítsák meg ezeket a területeket a jó rend kedvéért, hogy arról az egyesek kellő időben értesülést szerezhessenek, nem pedig időközben, a választás folyamán is váltakozva, ami igen sokszor elégedetlenségre ad alkalmat. Javaslom tehát, hogy a 7. § második bekezdésének negyedik sorában a »területileg« szó előtt beírassanak a következő szavak : »48 órával a szavazás előtt». Bátor vagyok megemlíteni, hogy legutóbb a debreceni választás során is a központi választmánynak kellett közbelépnie amiatt, mert egyes szavazatszedő küldöttségi elnökök ezt a diszkrecionális jogot a szavazás folyamán az egyes pártok ellenére alkalmazták. De beszéljünk egész őszintén és vessük fel a szavazást nyilvántartó pártirodák kérdését is. Ilyen irodát minden egyes párt fentart, s a választási küzdelem rendszeres lefolytatásához feltétlenül szükség van ilyen pártirodák fentartására a nyilvántartás céljából. Ez egy általában elismert alkotmányos szervezet, amely ellen, ha azok a pártirodák a választási szabályok keretein belül működnek, semmi kifogás nem tehető, sőt biztosítja a megszervezettséget, amelyre pedig különösen a polgárságnak nagy szüksége volna. A közigazgatási hatóságok azonban különösen akkor, ha a választási visszaélés jelenségei forognak fenn, elsősorban rendesen az ilyen pártirodák szétugratására, szétkergetésére törekszenek és nagyon sokszor megtörténik, hogy ezekből a párt-