Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. nem négy polgárember irta alá a bejelentést, ha­nem négy odavaló Jakos, a bejelentést nem veszi tudomásul. A 3. bekezdés azt mondja : »A rendőr­hatóság a bejelenlett pártgyülés megtartását el nem tilthatja, ha azonban a közbiztonság vagy a közegészség érdeke megkivánja, a pártgyülés meg­tartását indokolt határozattal attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyülés megtartására más helyet és időpontot jelöljenek meg« (Zaj a szélső baloldalon.) Én felteszem az igen t. belügyminister úrról, hogy nem ismeri a vidéki rendőrségnek ezt az apró, de igen gyakran alkalmazott praxisát, hogyan lehet gyűléseket betiltani a nélkül, hogy erről végzést adnának (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy nem ismeri!) Azt hiszem, az ilyen apró­ságok meg sem mennek fel olyan magasra. Ezeket vidéken szokták praktizálni; ezek a dolgok kedé­lyes mosolyt váltanak ki az emberből, mi azonban keservesen érezzük ezek hatásait a saját bőrünkön. Most különösen, hogy az italmérési engedélyek nemcsak kizárólag a pénzügyminister hatáskörebe tartoznak, hanem a belügyministerium IV. ügyosz­tálya dönt a felett, hogy az illető állampolgárnak lehet e it îmérési engedélyt adni, igen vagy nem, ezenkivül a helyi rendőrhatóság a pénzügyigazgató­sággal eg\ elemben dönt arról, hogy kitől lehel az italmérési engedélyt megvonni, u rendőrségnek sok­kal nagyobb befolyása van a vendéglősökre, mint a múltban (Rakovszky Iván ?>elüyymlnísíer : Az­előtt is volt !) Kérem én praxisból beszélek, tudom mi az. Már most mi történik ? Minden városkában, a legkisebben is vannak ma detekiivek — hogy igy fejezzem ki magam — becsületes, jóravaló polgá­rok, akiket mindenki ismer a faluban, vagy a vá­roskában. Ezek beállítanak a korcsmárosokhoz s azt mondják : ha majd választások lesznek, a szo­cialisták ne kapják meg a helyiséget, mert kü­lönben veszélyben van az italmérés. Erről nem adnak azonban végzést, erre nincs tanú, sőt — bár nem hiszem, hogy odáig kerülne a dolog — de feltéve a lehetetlent, hogy a biróság elé ke­rülne az ügy, a detektív megesküdnék a menny­béli üdvösségére, hogy azt a vendéglőst soha nem látta és a vendéglős is megesküdnék arra, hogy a detektív nem járt nála, mert ;gaz ugyan, hog}' a minister 100 esztendőben egyszer gondol a vidéki korcsmárosra, de a detektív mindennap a szeme előtt van és mindennap kellemetlenkedhetni neki. Ha a párt nehezen mégis tud olyan helyiséget fel­hajszolni, ahol pártgyülést tarthat, akkor a rend­őrség vag3^ a szolgabiró — ezek különben nem annyira rafílnáltak, ezek határozottabb és egyene­sebb eszközökkel dolgoznak — de a vidéki rendőr­hatóság egyszerűen azt mondja- miután a helyiség a közegészségügy legelemibb feltételeinek sem felel meg, ennélfogva a gyűlést nem engedélye­zem, utasítom azonban arra, hogy tessék más he­lyiséget keresni. Kérdem az igen t minister urat, hol keressünk más helyiséget, amikor minden korcsmáros keresztet vet magára, ha szocialistát lál, mert előző napon is egy nagyfejű Tóbiás azzal ijesztgette, hogy oda ne add a helyiséget, mert különben veszélyben van az italmérés. Nyilvános tereken közrendészcti okokból nem engedélyezik a gyűlés megtartását. Alig találunk egy-két vidéki rendőrhatóságot, amely ugy ahogy, engedélyezi ezeket a gyűléseket. A gyakorlatban azután minden attól függ, hogy felülről"milyen intés jön. Ha felülről semmilele intés nincs,"akkor a rendőrség nem sokat törődik a dologgal, de egy barátságos intés felülről már elegendő arra, hogy egy olyan apró városkában, mint pl. Komárom, és ehhez hasonló városkákban egyetlen helyiség se álljon rendelkezésünkre gyűlés számára. Iskolát nem adnak, szabad téren nem lehet tartani gyűléseket közrendészeti okokból, helyiséget nem lehet kapni, mert azt mondják, hogy az a helyiség, amelyet bejelentettünk, a köz­egészség legelemibb követelményeinek sem felel meg, a többi helyiséget pedig a vendég ős nem adja oda. Azt hiszem, azt is tudja az igen t. minister ur, hogy legújabban a rendőrhatóságok azt is köve­telik, hogy a gyűlés helyiségének tulajdonosától hozzanak igazolványt arra nézve hogj' megengedi helyiségében a gyűlés megtartását. A vendéglősnek léhát két lanu aláírásával nyilatkozatot kell kiállí­tania, amelyet a rendőrségnek is bemutatnak, amelyben megengedi, hogy helyiségében gyűlést tartsanak. Ha már egy vidéki városkában nehezen rá is lehet venni a vendéglőst arra, hogy szocialista gyűlés tartására odaadja a helyiségét, de még irást is venni tőle arról, hogy a helyiséget odaadja, ugy, hogy ez az irás ott szerepel mint bűnjel és ennek alapján elvehetik az italmérés! engedélyét — ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy abban a helyiségben gyűlést tartani nem lehet, és ha a rendőrkapitány akarja, bárki bármit csinálhat, abban a városban nem lehet gyűlést tartani, mert ezer módja van annak, hog}' a gyűlés helyét kifogásolja és ez ellen sokat tenni nem lehet. Azt mondja erre a törvénytervezet, hogy ilyen esetek előfordulhatnak ugyan, de a rendőrhatóság határozata ellen fokozatos lellebbvitelnek van helye. Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselőtársam már megmondta, hogy ez a fokozatos fellebbvitel a gyakorlatban mit jelent a polgári pártoknál. Hogy pedig a szocialista pártoknál mit jelent ez a gyakor­latban, annak bizonyítására ketkilószámra tudnám idehozni az iratokat. Mig ez az irás felmegy a belügyministeriumba, ez hosszú utánjárás mellett is hetekig tart. Ez tehát a gyakorlatban teljesen értéktelen. Talán táviratilag fellebbezzünk egy al­ispánhoz, vagy kerületi főkapitányhoz? Hiszen, ha legkorrektebben betartja a szabályokat, akkor is he ekíg tart az elintézés. Rá kell ilt mutatnom egy olyan körülményre, melyet a törvénytervező urak minden jóakaratuk mellett sem vesznek figyelembe. Ug5 r vagyunk t. i. ezzel a fokozatos jogorvoslattal, mint a vasutasok vannak a szabotálással, az amerikázással. Ha ugyanis a vasutasok szigorúan betartanák azokat a vasúti üzemi szabályokat, ámenek alapján a vasút forgalma papiroson ki van méricskélve és ki van szabva, akkor a vasúti forgalom megakadna, még ped g azért, mert olyan lassú és körülményes az egész aparátus, hogy megakadna minden^ Ez a fokozatos fellebbezés is ilyen : ha akarja a felettes fórum, gyorsan intézkedik, de ha nem akarja, akkor semmiféle minister és semmiféle fegyelmi nem segit, mert a hatóságok beleburkolóznak a szabályzatba, amely módot ad arra, hogy hetekig elhúzzák ezeket a dolgokat. A gyakorlatban tehát ez nem jelent semmit. Épen ezért én Szabó Imre igen t képviselőtársam javaslatát fogadom el, amely ezeket az állapotokat egyszerűen megszünteti és ieheíetlenné teszi azt, hogy a rendőrség bizonyos, főképen közegészség­ügyi ürügyekbe kapaszkodva tiltsa meg a párt­gyülés tartását, a fellebbviteli hatóság pedig csak hosszú hetek után hagyja csak helybe az elsőloku hatóság rendel ezését. Az 5. bekezdésben kontemplált 20 órát túlsók­nak tarlom, mert a gyakorlat itt is azt mutatia, hogy a rendőrhatóságok a 20 órát rendszerint be­tartják. A 20-ik óra lejárta előtt félórával adják tudomásunkra, hogy a pártgyülést nem engedélye­zik. Mit tehetünk ilyenkor ? Uj helyiséget jelentsünk be ? Ez a 20 óra túlságosan sok ; e tekintetben csatlakozom ahhoz, amit tiupert képviselőtársam mondott, és amennyiben a t. Nemzetgyűlés nem fogadja el Szabó t. képviselőtársam javaslatai; akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom