Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

300 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. csatlakozom Rupert képviselőtársam javaslatához, a 12 órára vonatkozólag. A 6. bekezdést mindenesetre törölni javaslom, de ezt nem is tudom megérteni. Mindenütt a vilá­gon a választások alkalmat szolgáltatnak nemcsak a különböző politikai irányok mérköz sere, hanem a különböző művészi irányok vetélkedésére is, hogy ki tudja jobban meghódítani a választókat. &n Angliában már végigkorteskedtem egy pár válasz­táson ilyen cédula osztogatással, de ez Németor­szágban is bámulatos módon történik. A pártokat, ha egyébről nem, a különböző szinü és rajzú plaká­tokról lehet megismerni. A választási hadjárat egy­úttal nemes verseny, amikor a művészet vetekedik, hogy szebbet és jobbat produkáljon. Ez a szakasz ettől a nemes versenytől fosztja meg a magyar közönséget, azért, mert az olyan szép művészi plakátok, amilyenek az osztrák, német és külö­nösen az angol választásoknál óriási szerepet ját­szanak, itt teljesen el fognak tűnni. A melleit, hogy a választások alati a művészet nem tud érvénye­sülni, ez a rendelkezés egyáltalán nem éri el azt a célt, amelyet szolgálni akar. Én meg ludom ér­teni az igen t. minister ur intencióit, hiszen az intenció az, hogy a pártok egymást ne gyalázzák, ne piszkollak, a plakátokon szemérmet, jót'lést sértő dolgok ne jelenjenek meg. De miután magya­rok vagyunk, heves temperamentumuak vagyunk, amelyek talán beleütköznek a jóizlésbe. Ez azon­ban a kisebbik baj, mert ezek az izlésrontó plaká­tok csak egy-két kaaipányban jelenhetnek meg, u,crt ugv a választóközönség, mint a jelöltek el­fordulnak attól a rajzolótól vagy festőművésztől, aki nem tud hatásos plakátot rajzolni, es plakát jávai csak közerkölcsiséget vagy a joizlést sérti ellenben azt a celt, amelyet el akarunk érni, hogy egymást ne piszkolhassák, egymást ne gyalázhassák a jelöltek, ezzel a paragrafussal nem érjük el. De legyen szabad rámutatnom csak a fővárosi választásra. A tóvárosi választásoknál majdnem azonos szövegű tilalom vo.t a plakátokra nézve fel allitva. Mi történt? A Wolff-párt nem csináltatott, nem rajzoltatott ilyen plakátokat, hanem felvo­nultatta a különböző vidéki városokat, mint Zala­egerszeget és a szomorú emlékű Kecskemétet és egyéb városokat és ezek csináltak százezerszámra levelezőlapokat, amelyeken a legborzalmasabb módon rajzolták le azt a rettenetes terrort, amely alatt a szerencsétlen keresztény munkás nyög Például az egyik levelezőlapon Vízsonyi l. kép­viselőtársam egy kövér kajlaorru kapitalista társa­sagában egy kocsiban ül és a munkások járomba fogva húzzák a kocsit, előttük abrakos tariszmák lógnak tele maszlaggal Elől halad Proppet t. kép visclőtársam egy hatalmas bottal, amelynek végén mogendóvid van és azzal üti azokat a szegény páriákat, akik húzzák a kocsit. (Kováts Nagy Sándor : Ez az a bizonyos művészet, anu Ívről beszélt! — Derültség ) A művészetről nem vitatkozom, mert aligha fogunk egj'et érteni. Én a modern művé­szetnek vagyok a hive, önök pedig amint látom a régi művészet hivei. Ezt csak annak illusztrálására akarom felhozni, hogy ez a szakasz mennyire nem éri el célját. Ezután c inaltak egy második ilyen anzichtkártyát, ahol ugyancsak Vázsonyi t barátom ül egy trónuson és a szerencsétlen keresztény tömegek cipelik őt. Tóratekercs van a karján és igy viszik a keresztény tömegek. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni ! Malasits Géza: A plakátokat megtiltják, plaká­tokon nem lehet a pártoknak egymással szemben ízléstelenséget elkövetni, ellenben azokkal a száz­ezernyi sok anzicMkártyákkal lehet Ennek a sza­kasznak tehát a gyakorlatban az a jelentősége, hogy a valódi művészet ne tudjon érvényesülni, hanem csak a zugművészet, amellyel a Wolff-párt is dqlgozik. Épen ezért kérem ennek a szakasznak törlését. Egyébként csatlakozom Szabó t képviselőtársam indítványához. (Helyeslés a szélsőbaloldalon./ Elnök: A házszabályok 207. §-a értelmében Rupert képviselő ur kért szót. A szó a képviselő urat megilleti ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A 60. § 2. be kezdéséhez benyújtott indítványomat visszavonom, mert be kell látnom, hogy ennek a 2. bekezdésnek értelmét nem fogtam fel helyesen. [Helyeslés.), Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző' : E- ztergályos János ! Esztergályos János : T. Nemzetgyűlés ! Malasits Géza t. képviselőtársam beszédének folyamán azt állította, hogy a 60. §-nak az a része, amely a plakátokról szól, nem éri el azt a hatást, amelyet épen elérni akar. Megbocsát Malasits t. „képviselő­társam, nekem ellenkező a felfogásom. En azt hi­i szem, hogy a kormánypárt szempontjából ez a ja­j vasiat el óhajtja érni azt a célt, amelyet épen el | akar érni, mert meg kell mondanom őszintén, ne­| kern az a meggyőződésem, hogy azok az urak, akik ! ezt a törvényjavaslatot tervezték, akik ezt a tör­; vény javaslatot paragrafusokba szedték, azt minden j emberi képzeletet felülmúló leleményességgel álli­1 tották össze. Ennek a javaslatnak minden szakasza, minden betűje azt célozza, hogy ezen az alapon az esetleges választások alkalmával a mindenkori ellenzéki jelölteket, különösen azokat az ellenzéki jelölteket, akik a kormány szempontjából kellemetlenek, min­! den rendelkezésükre álló eszközzel elgáncsolják. j Mi egyéb volna a cél, ha nem ez, ha ezt a para­grafust nézzük ? Azt mondja a 60. §. 2. bekezdése ; (olvassa) : »Párígyülést a választás napját megelőző | 30. napig a népgyűlésre vonatkozó általános ren­delkezések értelmében kikért rendőrhatósági en­| gedély alapján lehet tartani.« Ez, igen t. Nemzet­| gyűlés, világosan azt jelenti, hogy a választások | alkalmával a képviselőjelöltek, ifletőleg a pártok, j ugyanazok között a formák között tarthatják párt­i gyűléseiket, mint amilyen formák a rendes politi­kai gyűlésekre elő vannak irva Ha már most azt keressük, hogy milyen szabályok vannak előírva i a gyűlések megtartására, akkor tudnunk kell azt, ; hogy már a politikai gyűléseknél is a gyűlés meg­• engedéséhez feltétlenül szükséges, hogy négy alá­író kérje a gyűlés megengedését. Épen ezért nem tudón megérteni, hogy mit J akarnak a t. törvénykező urak ezzel mondani, ; amikor a következőkép folytatják (olvassa) : »Ezen­| túl pedig a választás napjáig terjedő idő alatt párt­! gyűlést abban az esetben lehet tartani, ha az , Budapest székesfővárosban az államrendőrség fő­| kapitányánál, városokban és olyan községekben, ; amelyekre a m. kir. államrendőrség működése ki­i terjed, a rendőrkapitányság (kirendeltség) vezető­i jénél, egyéb helyeken pedig a járási főszolgabirónái ' négy helybenlakó választópolgár, a helynek és az I időpontnak megjelölésével legalább 24 órával előbb ! bejelenti « Végtelenül örülnék, ha a t. belügy­j minister ur megmagyarázná, hogy a két beállítás között mi a különbség ? Az én szerény nézetem szerint ab-zoluie nincs különbség ebben, mert ha az előbbi mondatban azt a kikötést teszi, hogy ;1 párígyülést a népgyűlésre vonatkozó általános ren­| del kezesek értelmében kikért rendőrhatósági enge­j dély alapján lehet tartani, akkor mit aka t. tervező ur, vagy a t. belügyminister ur azzal, hogy néhány ! sorral odébb viszont világosan megmondja, hogy ; négy helybenlakó aláírására van szükség? Hiszen '< a valóságban m nd a kettő egy és ugyanaz. Teljes tisztelettel kérdezem a belügyminister urat, hogy miként méltóztatik azt érteni, hogy négy helybenlakó választópolgár? A választókei u

Next

/
Oldalképek
Tartalom