Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. 297 tartani : az egyik pártgyülés tartása a közönséges népgyüléstartások szabályai alá esik, a másikra azonban 30 napon belül külön, ünnepélyesebb formájú engedélyezésre van szükség, hogy t. i. négy, helyben lakó választópolgárnak kell esetleg a választókerület északnyugati sarkából oda lejönni és elmenni a főbiróhoz. Hiszen vannak községek, amelyek 70 kilométernyire esnek a főszolgabírói székhelytől, már pedig á szakasz 2. bekezdéséből azt olvasom ki, hogy négy, helyben lakó választópolgárnak el kell oda mennie. (Rakovszky Iván belügyminister : Bejelentik ! Ez nem azt jelenti, hogy élőszóval ! írásban !) Az nincs benne ! Én elhiszem az igen t. belügyminister urnák, hogy intenciója ez, kinn azonban, amikor a törvény végrehajtásra kerül és amikor az emberek a törvényt magyarázzák és azt magyarázzák bele, ami nekik jól esik, akkor egyszerűen az egyik főszolgabíró azt mondhatja : Hja kérem, tessék onnan 70 kilométernyire fekvő községből bejönni ; hol van az a négy atyafi, aki a népgyűlést kérte? Ha az igen t. belügyminister urnák ugy is ez az álláspontja, akkor én a magam részéről megelégednék azzal is, ha a belügyminister ur precízebben azt mondaná, hogy »szóval vagy Írásban bejelenti*. Ugyanis rosszindulatú ember az eredeti szövegbe mindenesetre bele fog kapaszkodni. Az, aki sikánnal akar dolgozni, ezt mindenesetre ugy fogja érteni, hogy annak a négy embernek meg kell ott jelennie. A 20 órás terminust, amely alatt a rendőrhatóságok hallgathatnak, igen soknak tartom. Olyan gyorsan folyhatnak az események, egyik a másik után, talán oly sok jelölt van, hogy tudni kell a beosztást, hol tarthatnak gyűlést, s mikor számithatnak arra, hogy gyűlést tarthatnak. 20 óráig bizonytalanságban tartani a jelöltet nem tartom a méltányossággal összeegyeztethetőnek. 12 óra igen hosszú idő ; ez alatt a 12 óra alatt elszánhatja magát az illető hatóság, mit cselekedjék. Ezeket a módosításokat vagyok bátor benyújtani. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Ez a szakasz szabályozza a választások alatt lefolytatandó választási agitációt. A gyülekezési jog nálunk ma is szűkre van szabva, törvény egyáltalában nem szabályozza, ugy hogy a mindenkori belügyministertől függ, hogy Magyarországon milyen az egyesülési és gyülekezési jog. A 60. §. 2. "bekezdése még szükiti is a gyülekezési szabadságot az eddig fennállott törvényes intézkedésekkel szemben. Teljesen érthetetlen, hogy a belügyminister ur annyira nem szereti az egyesülési és gyülekezési jogot, annjára rossz dolognak tartja azt, hogy minden egyes adott esetben, ha csak módja és alkalma nyílik rá, szükiti ezt az egyesülési és gyülekezési jogot, (Rakovszky Iván belügyminister : Ez tágítja !) holott ha konszolidációról beszélünk, ha arról beszélünk, hogy a normális állapotok felé megyünk, akkor épen ellenkezőleg, az egyesülési és gyülekezési jogot tágítani kellene és ugy kellene szabályozni, hogy ne függjön egyes egyénektől, hanem törvény szabja meg, kinek mennyi az egyesülési és gyülekezési joga ebben az országban. Azért hivatkozom erre, mert eddig nem volt még egyetlen választói törvényben sem, hogy a pártgyülésekre a választás napját megelőző 30-ik napig a népgyülésekre vonatkozó rendeletek érvényesek. Az egész választási agitációra tehát a belügyminister ur 30 napot szán ; a választás napjától visszafelé számított 30 nap az, amelyet a belügyminister ur az agitáció szabadságára kontemplál. Mindenütt a világon a választások alatt az egyesülési jog és a mozgás- és szólásszabadság nagyobb, mint általában normális viszonyok között, nem választások alatt. Nálunk is ugy volt, hogy a választások tartama alatt a választási agitáció számára messzebbmenő szabadságot biztosítottak az eddig fennálló rendelkezések, minthogy általában szűkre volt szabva az egyesülési és gyülekezési jog. Most a belügyminister ur csak a választást megelőző 30 napra korlátozza ezt a választási szabadságot, tehát itt adja meg a lehetőséget çbben a törvényben arra, hogy a népgyűlések hogyan és miképen tarthatók a választást megelőző 30 nap alatt. Bocsánatot kérek, ez kissé furcsa. Eddig legalább, amíg nem volt így szabályozva, meg volt annak a lehetősége, hogy ha választásra készültek, akkor korábban is kezdhették egyes pártok a választási agitációt, ki, ahogy jónak tartotta. Mindegyik párt akkor kezdte meg a választási agitációt, amikor épen jónak látta. Ez idő szerint a helyzet az, hogy a nemzetgyűlés időtartama amúgy is szabályozva van, meg van határozva, ha tehát előre tudják a pártok azt, hogy a nemzetgyűlés időtartama ekkor meg ekkor megszűnik, hogy tehát uj választások fognak utána bekövetkezni szintén a törvények szerint meghatározott bizonyos időben, akkor természetszerűleg megindítják a választási agitációt. Természetesen a kormány és a belügyminister ur is abból indul ki, hogy a kormánynak nem szükséges népgyüléseket tartania, nem szükséges agitálnia, ő a kaszinókban, hivatalokban végzi el ezt a dolgot, ő nem dolgozik tömegekkel, ő tehát egészen másként fogja fel a választási agitáció kérdését, mint általában fel kellene fogni. Mert hiszen ha helyzet az volna, hogy minden párt agitál a választások alatt, ha legalább ekkor egyszer minden párt kivétel nélkül leereszkednék a néphez és propagálná a maga elveit, a maga felfogását, a maga terveit, akkor ezzel az ország lakosságát, a választóközönséget felvilágosítaná politikai felfogásáról, kialakítaná bizonyos fokig a politikai érettségét és ez a választási agitáció készítené elő azt, hogy különösen, ahol titkos a szavazás, mindenki teljesen meggyőződése szerint adhatná le szavazatát. Én tehát ezt a korlátozó intézkedést helytelennek tartom, mert nyilvánvalóan azt célozza, hogy a választások előtti 30 napnál korábban ne lehessen a választási agitációt megindítani, holott nyilvánvaló, hogy nemcsak az ellenzéki pártoknál, nemcsak azoknál a pártoknál, amelyek szélesebb tömegekre építik a maguk politikáját, fordul elő a választási előkészület, hanem előfordul azoknál a pártoknál is sokkal előbb, mint 30 nappal a választások előtt, amely pártoknak nincsenek olyan széles néprétegek ä hátuk mögött, de azért bizonyos körökben, hivatalokban, intézményekben foglalkoznak a dologgal és előkészítik a választást. Ez a korlátozás azonban mégis leginkább azokat a pártokat érinti, amelyek legelsősorban a tömegekkel foglalkoznak és a tömegek igényeit képviselik. Még érthetetlenebb különben- bár ez már benne van a fővárosi választásról szóló törvényben is — a 60. § 6. pontja, amely szerint a választásokkal kapcsolatos falragaszok, plakátok és röpcédulák a legegyszerűbb tárgyilagos tudnivalókon kivül nem tartalmazhatnak mást. Ennek a rendelkezésnek semmi értelme nincs. Legyen szabad itt arri hivatkoznom, hogy a fővárosi törvény tárgyalásánál ezt a rendelkezést ugy erőszakolták be a fővárosi törvénybe  fővárosi törvénybe bele is került ugyanez a szakasz, amely itt foglaltatik, de azért ez a szakasz alapjában véve nem tette lehetetlenné azt, hogy az agitációrak ugyanazokat a módjait és esz-^ közeit alkalmazzák, amelyek enélkül a rendelkezés* nélkül alkalmaztatlak volna. Ha pedig az élet való jában mégsem:iíisit bizonyom rendelkezéseket, akkor nézetem szerint semmi" célja sincs annak, hogy 43*