Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

294 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. minister hatásába tartozó biró, aki mint ilyen, intézi a választási ügyeket. Az igazságügyminister ur pedig azt mondotta, hogy neki sem lehet ii\gerenciája, befolyása, nem ayatkozhatik be a választásba, mert hiszen igaz, hogy az a biróigazságügyi személy, aki bizonyos funkciók elvégzésére ki van oda rendelve, de neki még sincs módja beavatkozni, mert az egész választást a belügyminister intézi és az eljárás a belügyminister fenhatósáag alá tartozik. Előfordult tehát olyan eset, amely nyilvánvalóan sérelmesnek látszott akkor is, amikor a jelölést nem fogadták el, de jogorvoslat még sem kínálkozott. A belügyminister ur azt mondta, hogy ő egyáltalán nem gyakorolhat befolyást a biró működésére és ténykedésére, mert a biró az igazságügyminister hatáskörébe tartozik, az igazságügyminister ur pedig azt mondta hogy nem tehet mást, minthogy esetleg a választás után a fegyelmi eljárást megindítja, (Rakovszky Iván belügyminister : Ott van a közigazgatási bíróság !), Itt azonban nagy hézag maradt, amely miatt nem lehetett elintézni egy nyilvánvaló sérelmet. Arra szeretnék megnyugtató felvilágosítást kapni a belügyminister úrtól, hogy adott esetben, ha ilyen sérelem, ilyen crass eset előfordul, aminő az általános választásokon tudtommal nem fordult elő, csak a pótválasztások alatt, most a nagyatádi időszaki választásnál — mi történik, ki fog intézkedni, lesz-e mód arra, hogy az ilyen sérelmes intézkedést azonnal meg lehessen változtatni, vájjon az igazságügy-, vagy a belügyminister ur fog-e intézkedni és egyáltalán lesz-e lehetőség az intézkedésre? Mert az igaz, hogy a központi választmány autonom szerv, a központi választmány küldi ki a választási bizottságot, igaz, hogy a központi választmány autonóm testület, amelynek működősébe, azt mondja a belügyminister ur, nem lehet beavatkozni, de mégis csak a belügyi kormányzat vigyáz a választójogi törvény végrehajtására, tehát a választásra is, és a belügyminister ur illetékes legelsősorban arra, hogy a törvény egyes intézkedéseit interpretálja, magyarázza. Volt is már eset, hogy a belügyminister pótrendeletet adott ki, amelyben megmagyarázta bizonyos esetekre vonatkozóan az eljárást ugy, hogy a központi választmánynál mégis van bizonyos garancia arra, hogy a belügyi kormányzat, mint felsőbb hatóság, beleavatkozhatik. De ha birói személyekről van szó, a belügyminister ur elzárkózik az interpretálás elől, és azt mondja, nincs módja arra, hogy a birósági személyt ilyenformán a törvény olyan magyarázatára birja, ahogyan a belügyminister ur ezt megígéri. Azt hiszem, sokkal jobb volna elvetni a 11. bekezdéshez benyújtott módosítást, mert a logika az, hogyha döntési jogot adunk bizonyos esetekben a választási elnöknek, akkor sokkal helyesebb, ha minden ülésen résztvesz. Elnök : Szólásra következik ? Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A belügyminister ur óhajt nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : Tisztelt Nemzetgyűlés Î Az előadó ur által benyújtott módosításokat az igen t. képviselő urak nem egészen helyesen tekintik át. Nevezetesen azt méltóztatnak képzelni, hogy a módosítás elfogadásával a választási biztos hatásköre megszűkül. Erről egyáltalán szó sincs. Mindenekelőtt is tévednek az igen t. képviselő urak, amikor azt hiszik, hogy a választási bizottságokat a központi választmány küldi ki és a választási biztos melléje van rendelve valami ellenőrképen. A választási bizottságnak csak az elnökét választja a központi választmány, ellenben a bizottság tagjait a választási biztos hivja meg, vagyis nevezi ki ugy, hogy a választási biztos kezében fut össze mindaz a teendő, ami a választás megszervezésével, lefolytatásával és az eredmény megállapításával jár. Itt már a választási biztos által megalakított bizottság tart üléseket, és intézkedik, kétféle ügyben : adminisztrál — ezek jelentéktelen, mellékes ügyek — és intézi a választást. A szakaszhoz beadott módosítás csak azt célozza, hogy a választási biztos ne legyen kénytelen megjelenni a választási bizottságnak minden egyes ülésén, ahol egyszerű administrativ teendőket intéz el az a bizottság, amelynek tagjait amugyis ő maga nevezte ki, hanem megelégszünk, ha a választási biztos azokon az üléseken jelenik meg, amelyeken neki tennivalója van, vagy amelyeken a választási bizottság a választás eredménye szempontjából fontos intézkedéseket tesz. A választási biztos nem arra való, amint Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam mondta, hogy résztvegyen az eljárásban, de nem a politikában. Arra való, hogy a választási bizottság megalakulásától kezdve irányítsa és befolyásolja az egész eljárást. De épen azért és épen azon a téren, ahol lehetséges ebbe az eljárásba politikát belekeverni. . . (Hegymegi-Kiss Pál : Hol? Lehet ebbe politikát belekeverni? Esküt tett a választási elnök is !) Mindenbe lehet politikát belekeverni (Hegymegi-Kiss Pál : De nem szabad !) és ez összefügg a választás eredményével. Igaza van a képviselő urnák, hogy nem szabad és mert nem szabad, épen azért állít oda a törvény egy teljes független szervet, akinek személye garanciát ad arra nézve, hogy eljárásában nem fog politikát érvényesíteni. Azt kérdezi Farkas István t. képviselőtársam, mi történik akkor, ha a választási biztos hibát követ el ; a belügyminister azt mondja, hogy nem ő illetékes az eljárásra, hanem az igazságügyminister, az igazságügyminiszter viszont azt mondja, hogy nem ő, hanem a belügyminister. Hát, sem a belügyminister, sem az igazságügyminister nem ezt a választ adja. (Farkas István : Megkaptuk egyszer, a nagyatádi esetben !) A belügyminister és az igazságügyminister is kénytelenek azt mondani : Nekünk a választás konkrét ügyeiben semmi ingerenciánk nincs, arra való a választás elleni eljárás és a választás elleni panasz. Ha azt kérdezi a képviselő ur, hogy a jelen törvényjavaslat értelmében ki fog eljárni, ha a választási biztos hibát követ el, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy sem a belügyminister, sem az igazságügyminister el nem járhat, ez a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, ez egy közjogi garancia, és az ellenzék követi el a legnagyobb hibát, ha azt kívánja, hogy az ilyen hibák, mulasztások, tévedések esetében a kormánynak legyen joga beavatkozni a választásba. Méltóztassék tehát belenyugodni, hogy az előadó ur által javasolt módosítás szerint a választási bizottság a választási biztos kezében marad, mert tagjait ő hivja meg, és ez a módosítás épen az igazságügyminister és a birói kar óhajtásai alapján mindössze azt célozza, hogy a választási biztos a maga ingerenciáját felesleges fáradság nélkül érvényesítse és ne kelljen megjelennie olyan gyűléseken, ahol egyszerű adminisztratív teendőkről van szó. Ezért kérem, méltóztassék a szakaszt az előadó ur által javasolt szöveggel együtt elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 53. §-al szemben ellenindltványok nem terjesztettek elő, igy az 53. §-t, mint meg nem támadottat, eredeti szövegében elfogadottnak jelentem ki. Az előadó ur az 53. § 11. bekezdésénél a következő módosítást terjesztette elő (Olvassa) : »Az 53. § 11. bekezdésének szövegét a következő mondattal kell kiegészíteni :« . . . meghívni.