Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi juniu-s kó 30-án

f kedden. 295 A választási biztost csak olyan ülésre kell meghívni, amelyen reá a törvény (84. §. 2., 87. f. 1., 2., 5., 91. §. 6., 93. §. 6.) külön feladatot ró.« Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e. a 11bekezdéshez tett ezt a módosítást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur pótló-javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. A Ház a pótlást elfogadta. Azután az előadó ur egy uj 16. bekezdés felvételét indítványozta a következő szöveggel (Olvassa) : »(16) Ha a döntésre — a törvény értelmében (84. § 2., 87. § 1., 2., 5., 91. § 6.) — a választási elnök és a választási biztos együttesen hivatott és véleményük nem egyezik, a választási biztos állásfoglalása az irányadó, a választási elnöknek eltérő véleményét pedig jegyzőkönyvbe kell iktatni.« Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó urnák most felolvasott pótlását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a pótlást elfogadta. Javasolt továbbá az előadó ur egy uj 17. bekezdést is, a következő szöveggel (Olvassa) : »(17.) Ha a törvény (93. § 6., 7.) a döntést a választási bizottság hatáskörébe utalja és a választási biztos véleménye a bizottság döntésétől eltér, ezt az eltérő véleményt jegyzőkönyvbe kell iktatni.« Kérdem, méltóztatnak-e az előadó urnák most felolvasott és uj, 17. bekezdést javasló indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az uj, 17. bekezdést elfogadta. Következik az 54. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (Olvassa az 54. §-t.). Elnök : Kivan valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólani nem kivan, az 54. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik az 55. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző : (Olvassa az 55. §-t) : Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Az 55. § harmadik bekezdéséhez egy pótlást javasolok. E szerint az 55. § szerint a szavazatszedő bizottsági elnökök és jegyzők kijelöléséről, tehát a szavazatszedő küldöttségekről van szó. Itt a harmadik bekezdésbe a köztisztviselők érdekéből is szeretném a következő első mondatként beiktattatni (Olvassa) : »Köztisztviselők csakis abban az esetben jelölhetők ki, ha más alkalmas választó nincs, vagy nem vállalkozik«. Elnök : Kivan még valaki szólani? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs felírva. Elnök : A vitát bezárom. A belügyminister ur kíván szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Magam részéről nem fogadom el a javaslatot, mert őszintén megvallva, nem tudom megérteni a képviselő ur indokolását, hogy ő ezt a módosítást a köztisztviselők érdekében^ nyújtotta volna be. Nagyon nehéz megállapítani, hogy akad-e más alkalmas jelölt, vagy sem, mert hiszen elvégre is egy ilyen választókerületnek olyan tömegű választója van, hogy az alkalmasság felett nagyon sok esetben lehetne vitatkozni, igazán nem látnám be, miért tekintsük mi a köztisztviselőt egy ilyen adminisztratív funkcióban — mert hiszen a lényeges dolgokban úgyis a választási biztos intézkedik — inkompatilibitásban lévőnek. Nagyon sok kerületben, választói körzetben épen előny az, ha a tisztviselők vállalkoznak ezeknek a teendőknek ellátására, mert tudjuk, hogy a mi publikumunk nagyon indolens és a legtöbb esetben épen a legalkalmasabb emberek nem vállalkoznak "arra, hogv idejüket ilyen közjogi funkcióval eltöltsék. Kérem a szakasznak eredeti szövegben való elfogadását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakaszhoz csak pótlás inditványoztatott, eredeti szövegében nem támadtatott meg, s igy a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Pótlásként a szakasz 3. bekezdésének első mondatául Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a következőket javasolta (Olvassa) : »Köztisztviselők csakis abban esetben jelölhetők ki, ha más alkalmas választó nincs, vagy nem vállalkozik.« Kérdem a Házat, méltóztatnak-e ezt a pótlást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a pótlást elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur pótlását nem fogadta el. Következik a 56. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa az 56—58. §-okat, amelyek észrevétet nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 59. §-t.) Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Amint voltam bátor említeni, a szavazóigazolványok szelvény rendszerének eltörlése iránt leszek bátor majd a 62. §-nál indítványt tenni. Ennek logikai előzményeként az 59. § második bekezdésében a végső szavakat (Olvassa) : és amelyhez a névjegyzék sorszámával és a kiállító hatóság hivatali pecsétjével ellátott szelvény istartozik« törölni kérem. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elnök : Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur kivan szólani. Hegymegi-Kiss Pál : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Én az 59. § negyedik bekezdéséhez pótlólag javaslom a következő mondatot (Olvassa) : »Ezt a rendelkezést az 58. § alapján kibocsátott hirdetményben a választók tájékoztatása végett közzé kell tenni.« T. i. az 59. § negyedik bekezdése az igazolványokról szól és azt mondja, hogy ezek az igazolványok csupán a személyazonosság igazolásának megkönnyítésére szolgálnak, hiányuk sem a szavazóhelyiségben való megjelenésnek, sem a szavazásnak akadálya nem lehet. Ezt a rendelkezést én magam részéről az 58. § értelmében kibocsátandó választási hirdetménybe is szeretném belevétetni, hogy a választók erről tájékoztatva legyenek és az igazolvány hiánya ne tévessze meg őket s igy választójoguk gyakorlásától ne tartózkodjanak. Ugy tudom, a belügyminister ur ilyen tájékoztatást a fővárosi választásoknál is az utolsó pillanatokban közzététettetett, mert annak szükségét látta. Helyes volna, ha ezekben a hirdetményekben ez a közzététel állandóan benne volna. Elnök : Kíván-e valaki szólani? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminister ur óhajt nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Ezt az indítványt helyesen az 58. §-ná! kellett volna megtenni ; ilyen fórmában egy kicsit ki fog ütközni a törvény szövegéből és szerkezetéből. Elvégre azonban az indítvány maga helyes és elfogadható, ezért belenyugszom ha elméltóztatnak azt fogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az 1. bekezdést, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben az előadó ur egy ellentétes szöveget terjesztett elő. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben az előadó ur módosításával, efogadni, igen vagy nem? (Nem !) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Igy a második NAPLÓ, XXXIV. 43