Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

288 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi Junius hó 30-án, kedden. lévén, kényszerű szükségesség, hogy mindenkinek megadjuk a felszólalási jogot, az igazságtalanságok kiküszöbölésére publica actio-t konstruáljunk. A második esetben azonban van közvetlen érdekelt. Nemcsak arról beszélek, hogj

7 volenti non fit iniuria, hanem arról is, hogy "közvetlen érdekelt nélkül nem is lehet helyesen megcsinálni ezt a beadványt. A gyakorlati éiet és a tapasztalat igazolta azt, hogy a régi törvény érvényben léte idején, midőn a jogtalan kihagyás miatt bárki felszólalhatott, nem túlzok, hogy ezer meg ezerszámra adattak be bizonyos központi választmányoknál felszólalások, úgyhogy épen a nagy tömeg miatt a központi választmány el sem tudta ezeket birálni. Én épen a jogtalanul kihagyottak érdekében kívánom, hogy csak a kihagyott adhasson be felszólalást, mert ezáltal ezek a felszólalások komolyakká válnak, a bennük foglalt tényállítások a való élettel összhangba kerülnek és —- ami a legfontosabb — ennek következtében aránytalanul kevesebb lesz a benyújtott felszólalások' száma, úgyhogy a központi választmány abba a helyzetbe kerül, hogy a benyújtott felszólalásokat tényleg érdemlegesen elbírálja és azokat tanulmányozza. A régi helyzetben a központi választmány nem is jutott ahhoz, hogy minden egyes felszólalással érdemlegesen foglalkozzék és kénytelen volt tömegmunkát végezni, aminek következménye az volt, hogy ahelyett, hogy a kihagyottakat jogaikhoz segítettük volna, ellenkezőleg ebben a tömegmunkában még a jogosultak igénye sem teljesült. (Saly Endre : Nem kell sokat kihagyni, akkor nem lesz sok felszólalás !) Az igen t. képviselő ur indítványa megtételénél egészen kivételes esetre gondolt, a székesfővárosban a múlt esztendőben történt összeírások esetére, amikor valóban tömeges számban érkeztek be felszólalások. Hasonló esetekben hasonló tömegesen lehet felszólalásokat beadni, mert hiszen ez a bekezdés mindössze azt kívánja, hogy az érdekelt legalább tudjon arról, hogy az ő nevében felszólalnak és legalább aláírásával lássa el azt a felszólalást. A határidők meghosszabbításához azért nem tudok hozzájárulni, mert hiszen a határidők egész rendszere lenne ezáltal megbolygatva és valamennyi szakaszon keresztül meg kellene változtatni a határidőket. Ez pedig nem lehet érdek, mert hiszen igy is elég sokáig tart az összeírás és a névjegyzék elkészítési eljárás, ha pedig a határidőket kibővítjük, logikusan a többi határidőket is tágítanunk kellene, úgyhogy még egy esztendő sem lenne elég arra, hogy a névjegyzék véglegessé váljék. Ami pedig a kén viselő urnák azt a javaslatát illeti, hogy a felszólalásokat bármely hatóságnál be lehessen nyújtani, az én nézetem szerint erre valóban nincs szükség. (Saly Endre : Nem benyújtani ! A hivatalok küldjék oda !) A javaslat az egész közönség érdekében intézkedik akkor, amikor a publikumhoz legközelebb álló hatóságot jelöli meg benyújtási helyül, mert hiszen lehetett volna középfokú hatóságot, az alispáni hivatalt vagy a központi választmányt megjelölni, de épen azért, hogy a közönség közvetlenül saját lakóhelyén nyújthassa be a felszólalásokat, intézkedik ugy a javaslat, hogy a jegyzőknél, illetőleg a kerületi elöljáróságokon, vagy a polgármesternél legyenek benyújthatók a felszólalások. Tovább igazán nem mehetek, mert hiszen aki felszólal az természetszerűleg a legközelebbi hatósághoz megy, ha nem tudja, hol kell felszólalását benyújtania, ha másért nem, azért, hogy tanácsot kérjen s akkor felszólalását mindjárt ott is hagyhatja. Olyan messze, nézetem szerint, nem lehet menni, hogyha bármely hatóságnál, amelynek más az ügyköre, nyújtanak be felszólalást, akkor ezt a felszólalást a maga útjára tereljük, vagy jobban mondva, komolyan vegyük és komoly felszólalásnak tekintsük. Ezért kérem, méltóztassanak a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Bekczdésenkint fogom feltenni a kérdést. Az 1. bekezdés eredeti szövegével szemben áll Saly Endre képviselő ur javaslata, amely szerint az 1. bekezdés igy szólna : »Az ideiglenes névjegyzékbe történt jogosulatlan felvétel kihagyása ellen bármely választó felszólalhat.« Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Saly Endre képviselő ur most felolvasott javaslatával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A Ház ar eredeti szöveget fogadta el s igy Saly Endre képviselő ur módosítását elvetette. Következik a 2. bekezdés, amelynek szövegével szemben áll ugyancsak Saly Endre képviselő ur módosító javaslata, amely szerint a 2. bekezdés 2. sorában »ugyané hónap 30-ik napjáig« helyett »június hó 15-ik napjáig« szavak iktattassanak be. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Saly Endre képviselő ur imént felolvasott módosításával, igen vagy nem? (Igen !) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és igy Saly Endre képviselő ur módosítását elvetette. A 3., 4. és 5. bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 6. bekezdést ugyancsak elfogadottnak kell kijelentenem, mert ehhez Saly Endre képviselő urnák nem ellentétes, hanem pótló indítványa van. Most külön felteszem a kérdést Saly Endre képviselő ur pótló indítványára, amely következőképen szól : Javaslom, hogy a 40. § 6. bekezdése a következő uj szöveggel egészíttessék ki : »Más közigazgatási hatóságok a hozzájuk benyújtott felszólalásokat kötelesek illetékes helyre továbbítani.« Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Saly Endre képviselő ur most felolvasott pótlását el fogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! A Ház a pótlást nem fogadta el. A 7. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 8. bekezdéssel szemben Saly Endre képviselő urnák van a következő ellentétes javaslata : »Javasolom, hogy a 40. § 8. bekezdésének 2. sorá

: ban »14« helyett »30« iktattassák be«. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Saly Endre képviselő urnák most ismertetett módosításával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és igy Saly Endre képviselő ur módositványát elvetette. Következik a 41. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 41—45. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 46. §-t): Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi Kiss Pál : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A 46. §-hoz két módosítást javaslok. Abban az esetben, ha az első bekezdésre vonatkozóan általam javasolt szöveg nem fogadtatnék el, tehát az eredeti szöveg maradna meg, javaslom, hogy a második bekezdés pótlásául a »szükségesnek tartja« szavak után iktattassák be a következő szöveg : »vagy tömeges kihagyás jelenségei forognak fönn«. Ebben a 46. §-ban voltaképen meg van állapítva a közigazgatási bíróságnak a választójogot érintő határozatok ellen benyújtott panaszok feletti hatásköre. A második bekezdésben meg van állapítva az, hogy a közigazgatási biróság ilyen kérdésekben hogyan jár el, és meg van állapítva a szóbeli és közvetlen tárgyalás lehetősége is abban az esetben, ha a biróság az ügy tisztázása