Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. 283 nyát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az indítványt elfogadja. (Zaj.) Az 5. bekezdés tizenegyedik sora után Szabó Imre képviselő ur indítványozza, hogy ez a rendelkezés a szakmabeli képzettséggel biró iparosokra és munkásokra is terjesztessék ki. Kérem azok a képviselő urakat, akik Szabó Imre képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt nem fogadta el. Szeder Ferene képviselő ur azt indítványozza, hogy a 33. § 5. bekezdésében a »további« szó után »foglalkozásra való tekintet nélkül« szavak tétessenek. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Szeder képviselő ur ezen indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgjailés ezt a javaslatot nem fogadja el. A 33. § 5. bekezdésének végére Vázsonyi képviselő ur két módosítást adott be. Elsősorban az első felett szavazunk, amely azt tartalmazza, hogy »mindezek után tehát minden további viszgálat nélkül a névjegyzékbe felveendő«. Kérem azokat a képviselő urakat, akik ezt az indítványt az 5. bekezdés végére elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzet gyűlés az indítványt nem fogadta el. A 33. § 5. bekezdéséhez azt indítványozta továbbá Vázsonyi képviselő ur, hogy pótlásként vétessék fel e szavak után »vitézségi érmesek« a következő szavak : »vagy Károly-esapatkeresztesek«. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Vázsonyi képviselő ur ezen indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés ezt a módosítást nem fogadta el. Propper Sándor : Leszavazzák a hősöket ! — Hcdry Lőrine : Azok csak a kötelességüket teljesítették ! — Meskó Zoltán : Hol volt a belügyminister ur, melyik harctéren, nem találkoztam önnel ! — Derültség.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a tanácskozás komolyságát megőrizni. A 6., 7. és 8. bekezdéseket, mint meg nem támadottakat, elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 34. §. (Felkiáltások a jobboldalon : Szünetet kérünk !) — Zaj.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 34. §-t). Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Indítványt nem terjesztek elő, mert a belügy minist er ur. valószínűleg azt mondaná, hogy ezt a szakaszt a bizottságban nagy megfontolás és hosszú meggondolás után szövegezték meg. (Az elnöki székel Zsitvay Tibor foglalja el.) Bátorkodom azonban a nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy a közszolgálati alkalmazottakon kívül az egyházi alkalmazottak is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy külföldi hivatalos funkciójuk miatt kénytelenek távol maradni. Ezek e szakasz alapján nem vehetők fel a névjegyzékbe épugy, mint a magáncégek alkalmazottai, amenynyiben csak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottai azok, akikre nézve a szakasz kijelenti, hogy felvehetők annak a községnek névjegyzékébe, amelyben legutóbb laktak. Azt hiszem, hogy nemcsak a közalkalmazottak és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottai kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy kénytelenek távol lenni az "országtól, hanem magáncégek alkalmazottai is. Nem lehet különbséget tenni a nyilvános számadásra kötelezett és nem kötelezett vállalatok között és ezenkívül nemcsak az állami szolgálatban levő alkalmazottak, hanem egyházi személyek is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy távolmaradni kénytelenek, s akkor ezek e szakasz értelmében nem volnának választók és választhatók. Konkrét inditványt nem nyújtok be, hanem csak erre bátorkodtam a nemzetgyűlés figyelmét felhívni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni? (Nem !) Miután senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : Az igen t. képviselő ur elkésett indítványával, mert hiszen itt nem arról van szó, hogy ezek a, felsoroltak felvehetők-e a névjegyzékbe, igen vagy nem? Eziránt, ha jól emlékszem az 5. vagy 6. § intézkedett. Ennél a szakasznál mindössze arról van szó, hogyha felvétetnek, mely község névjegyzékébe vétessenek fel. Ha tehát ezt az inditványt elfogadnék, ugy ellentétbe kerülnénk az 5. vagy 6. §-ban foglalt intézkedésekkel. Kérem tehát, hogy az eredeti szöveget méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kérdem a t. Házat, el méltóztatnak-e fogadni a 34. §-t eredeti szövegezésében, igen-e vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 35. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 35. §-t). Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Györki Imre ! (Nincs itt !) Elnök : Töröltetik. Következő felszólaló? Héjj Imre jegyző : Több szónok feliratkozva nincs. Elnök : Kivan még valaki szólni? (Nem !) Miután szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kiván-e a belügyminister ur szólni? (Rakovszky Iván belügyminister : Nem !) Miután szólni senki nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdezem a t. Házat, elméltóztatik-e fogadni a 35. §-t eredeti szövegezésben? (Igen?) A szakaszt eredeti szövegben elfogadottnak jelentem ki. Következik a 36. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni ! Héjj Imre jegyző (olvassa a 36. §-t). Elnök : Az előadó ur kíván szólani ! Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Miután a 30. §-t akként méltóztattak elfogadni, hogy az összeiró-küldöttségek minden évben működnek, tehát ugy a kiigazítás, mint az összeírás évében, ennélfogva a 36. §-ra vonatkozó kinyomtatott előadói javaslatomat visszavonom. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólani? (Vázsonyi Vilmos szólásra jelentkezik.) Vázsonyi képviselő ur kíván szólani Î Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! A 36. § arról rendelkezik, hogy az összeiró-küldöttség kihagyja a névjegyzékből azt, aki »választójogát elvesztette, tévesen volt a névjegyzékbe felvéve, elköltözött más szavazókörbe, vagy községbe, végül, ha meghalt«. A gyakorlatban előfordult, hogy az összeiróküldöttség és a központi választmány is kijelentette, hogy valaki elvesztette választójogát, ezt az intézkedését azonban nem indokolta semmivel ; azt sem indokolta, hogy miért lett valaki tévesen felvéve a névjegyzékbe, hanem az összeíró küldöttség épugy, mint a központi választmány egyszerűen odaírta azt az állítást, hogy az illető választójogát elvesztette, vagy azt, hogy tévesen volt a névjegyzékbe felvéve, azt azonban, hogy miből állott ez a tévedés, amelynek következtében kihagyták, hogy mi volt a kihagyás oka, miért vesztette el választójogát, egyszerűen nem irta be.