Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

284 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június M 30-án, kedden. Ha a választójog elvesztésénél nem is éltek vissza a törvénynek ezzel a szövegével, annál nagyobb mértékben éltek vissza a 2. pontnál — »tévésen volt a névjegyzékbe felvéve« pontnál — mert a választójog elvesztésénél még van valami kényszerítő ok, arra, hogy megkell mondani, hogy az illető milyen okból vesztette el választójogát, a »tévesen lett felvéve« pontnál azonban nem köti semmisem az összeiró küldöttséget és a központi választmányt, egyszerűen odairják tehát, hogy »tévesen lett felvéve«. Most azután az illető törje a fejét, hogy miért lett tévesen felvéve. Nem mondják meg. hogy mit kell pótolnia, mi az oka a kihagyásnak. Ezt lehetetlennek tartom s annak megakadályozására, hogy visszaélésszerűen lehessen egyszerűen odavetni ilyen állítást és az értesítésbe a törvény szövegét egyszerűen lemásolni, hogy »választójogát elvesztette«, »tévesen lett felvéve« stb., javaslom, hogy az első bekezdés után tétessenek a következő szavak : »a választójog elvesztésének vagy a téves felvétel törlésének okát röviden meg kell jelölni«. (Helyeslés a baloldalon.) Vagyis, ne hagyjanak, vaktában minket, hanem bizonyos felelősséggel tartozzanak. Ugyanaz a kötelezettség ez, mint amely terheli a birót akkor, mikor ki van mondva, hogy indokolni tartozik a maga Ítéleteit és határozatait. Röviden : kérjük az indokolást. A 36. §~hoz ezenkívül még egy pótlást javasolok. Ki van mondva a 3. pontban, hogy ki kell hagyni azt, aki elköltözött más szavazókörbe vagy községbe. Már most ugyanazon város területén is ugy tárgyalják le azt, hogy valaki abból a szavazókörből elköltözött, mintha Japánba ment volna. Egyáltalában nem tartom jogosultnak, hogy a társhatóságok egyszerűen ugy intézzék el a dolgot, hogy ha valaki egyik szavazókörből elköltözött, a törléssel azután befejeztem működésemet. Nem fejeztem be működésemet, ugyanazon szférába tartozik, mint a kötelező szavazás gondolata, hogy én a választójog megóvásáról hivatalból tartozom gondoskodni, annak következtében tartozom azt áttenni az illetékes szavazókörhöz, vagy az illetékes központi választmányhoz. Mert hisz a választójog kellékei megvannak, csak azért hagyom ki az illetőt, mert elköltözött. Ha pedig elköltözött, akkor itt elenyészik a választójoga s én magam közreműködöm egy hivatalos értesítéssel, hogy megkapja választójogát ott, ahol az őt megilleti. Ennek következtében javaslom a 36. §-hoz ezt a pótlást : »A választó elköltözésének esetén értesíteni kell az illetékes központi választmányt, hogy a választó ujabb lakóhelyén legyen a névjegyzékbe felvehető«, azon célból, hogy a választó ujabb lakóhelyén legyen a névjegyzékbe felvehető. Természetesen, ha ismeretes a lakóhelye. Az elköltözés más fogalom és az ismeretlenség is más fogalom. Ez épen Budapesten kiderült most, mert ha nem volna más fogalom, nem kellett volna a belügyminister urnák külön rendeletet kibocsátani arról, hogy az ismeretleneket épugy kell kezelni, mint az elköltözőiteket s hogy nem szabad őket kihagyni, csak akkor, ha a hatósági bizonylat tanúsítja azt, hogy nem találhatók fel. Ha valakinek nem tudom lakását, hogy hova költözött, természetesen nem kötelezhetem lehetetlenre az összeiró küldöttséget. A központi választmányt azért vettem fel, mert ha az illető ugyanazon helyen tartózkodik, ugyanabban a községben, példáuí Budapesten, épugy használhatom a központi választmány értesítését, miként használhatom a Magyarország területén bárhova elköltözöttre nézve. À központi választmány feladata azután, hogy az illető választójogának megóvásáról gondoskodjék. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister ; T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről elfogadom Vázsonyi t. képviselőtársamnak mindkét indítványát. Az első indítványra vonatkozólag ugyan már a 38. § 4. bekezdése intézkedik, amennyiben kimondja, hogy az elköltözés bizonyítékait a központi választmánynak meg kell szerezni, de még erősebb a kautéla akkor, hogyha ezeknek a bizonyítékoknak mibenlétét a névjegyzék »jegyzet« rovatában fel kell jegyezni. A második indítványt azzal a képviselő ur által javasolt kiegészítéssel, hogy csak akkor legyen kötelező az értesítés, ha az uj lakóhely ismeretes, elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 36. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A szakaszhoz pótló inditványt adott be Vázsonyi Vilmos képviselő ur, amelyeket, mivel az imént hangzottak el, talán felesleges ismételten felolvastatnom. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni az első bekezdéshez javasolt pótlást, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most kérdem, méltóztatnak-e a második bekezdéshez javasolt pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 37. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Héjj Imre jegyző: (Olvassa a 37. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Miután a választói névjegyzék összeállításának módjánál méltóztattak akként határozni, hogy városokban a házakban kifüggesztessenek az ott választójoggal birok jegyzékei, az ott teendő intézkedés e tekintetben is olyan értelemben, mint ahogy azt Vázsonyi t. képviselőtársam is felemiitette első felszólalásában. Épen azért vagyok bátor a 37. § első bekezdéséhez a következő pótlást indítványozni : »A városok e névjegyzéktervezetét az utcanevek betűrendjének és a házak sorszámának- megfelelő rendben lakóházanként kell előkészíteni«. Egyúttal a 37. § harmadik bekezdésének második sora alatt nyomtatásban előterjesztett előadói javaslatomat vagyok bátor visszavonni, miután korább emiitett okból ez tárgytalan. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Miután a belügyminister ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 37. §-t, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 37. § első bekezdéséhez az előadó ur által javasolt pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen "értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 38. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Héjj Imre jegyző: (Olvassa a 38. §-íj. Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 38. § második bekezdését szintén a választók jegyzékének házonkénti kifüggesztésére való tekintettel a következőképen kérem módosítani. Az első mondat végén »és ez alapján« szavak után a következő beszúrást indítványozom : »városokban az utcanevek betűrendjének és a házak sorszámának megfelelő rendben összeállítja az ideiglenes névjegyzéket.« Szintén a 38. § hatodik bekezdéséhez ilyenértelmű módosítást indítványozok a következő szavak hozzátételével : az első mondatban »a választókerületekre nézve« szavak után következnék : »községenként, illetőleg szavazókörönként, még pedig nagy- és kisközségekben szoros betűrendben két-két példányban, városokban pedig lakóházankint három-három példányban állítja össze.« A három-három példány indokául az szolgál, hogy az ideiglenes névjegyzék közszemlére tétele