Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. 2Ï9 »A mindennapi elemi iskolai látogatásra kötelezett gyermeket az 1884 : XVII. te.-ben foglalt ipartörvény, illetve a jelen törvény hatálya alá eső üzemekben és vállalatokban stb. még az irodában sem szabad tanonc, vagy más minőségben alkalmazni«. De még inkább kifejezi ezt ennek a törvénynek 84. §-a, amely azt mondja, hogy tanoncul csak olyan egyén alkalmazható, aki iskolai bizonyítvánnyal igazolja, hogy legalább az elemi iskola négy osztályát sikerrel elvégezte stb. és ez alól e paragrafus alapján csak kivételes esetekben lehet felmentést adni. Amint én ismerem az ipari szakmunkások viszonyait, azt hiszem, nem túlzok és nem állitok valótlant, ha azt mondom, hogy a mai viszonyok között körülbelül 60—70%-a az ipari munkásoknak olyan gyermekekből rekrutálódik, akik nemcsak hogy a négy elemi osztályt elvégezték, hanem ezenfelül még a polgári iskola négy osztályát is elvégezték, mert a legtöbb ipari szakmában egyáltalán nem alkalmaznak olyan gyermekeket, akik a polgári- iskolának legalább négy osztályát el nem végezték. Azonkívül méltóztassanak azt is figyelembe venni, hogyha nem is végezték volna el ezek a gyermekek legnagyobbrészben a polgári iskola bizonyos osztályát, akkor is kötelesek ipariskolába járni. A minimális tanoncidő majdnem minden szakmában három esztendő, tehát három esztendőn keresztül kell ezeknek a gyermekeknek tanonciskolába járni. Ezenkivül azt is. figyelembe kell venni, hogy az ipari munkások óriási százaléka a városokból rekrutálódik, csak minimális az a szám, amely a vidékiek közül kerül ki. Minthogy pedig a gyermekek legnagyobb része a városi lakosságból rekrutálódik, ezek itt már amúgy is megszerezték maguknak a szükséges iskolai képzettséget. Egészen minimális szám az, amely faluról kerül be a városokba. Nem a mai rossz viszonyok között, de normális viszonyok között ezek az emberek külföldet is járnak, tehát egészen bizonyos, hogy megszerzik maguknak a négy elemi osztálynak megfelelő szellemi képzettséget akkor is, ha nem végezték el is a négy elemi osztályt. Ha még tovább mennék a' taglalásban, rá kellene mutatnom arra is, hogy az ipari foglalkozásnak speciális tulajdonsága az, hogy annak, aki az ipari szakma bármelyik ágában is munkát vállal, akarva, nem akarva, akár tetszik neki, akár nem, tovább kell tanulnia, kénytelen erre, kénytelen bizonyos szellemi továbbképzést önmagára erőszakolni, még akkor is, ha nem volna hozzá kedve. Nem is boldogulhat az ipari szakmunkás a maga szakmájában, ha nem fejlődik tovább. Akárhányszor Írásbeli vagy számtani, vagy egyéb munkát kell neki elvegezni, hog} egy-egy fizikai munkát el tudjon végezni. Sok más indok is szól amellett^ hogy ezt a megjelölést, amelyet javasoltam, ne hagyjuk ki a törvényjavaslatból. Kijelentem előre és hangsúlyozom, hogy javaslatommal nem a választók számát kívánom emelni, mert szent meggyőződésem, hogy ezek 80—-90%-ban amúgy is be fognak kerülni a választói névjegyzékbe, csak azt akarom elérni javaslatommal, hogy megkönnyítsem ezeknek az embereknek a választói névjegyzékbe való bejutást és lehetővé tegyem, hogy ezek minden különösebb megerőltetés és utánjárás nélkül bekerülhessenek a névjegyzékbe. Épen azért, mert azt hiszem, hogy itt inkább csak tévedésről, vagy elnézésről, vagy hasonlóról lehet szó, nagyon kérem a belügyminister urat, tegye megfontolás tárgyává ezt az indítványt és járuljon hozzá ahhoz, hogy az a meghatározás, amelyet pótlásképen javasoltam a törvénybe bekerülhessen. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző : Petrovácz Gyula ! Petrovácz Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Őszintén megvallva, elvben ellensége vagyok annak a gondolatnak, hogy bizonyos választójogi kritériumok fenforgása vélelmeztessék. Ezt az én igénytelen elvi ellenzésemet azzal indokolom, hogy amióta láttam számlálóivet, amelybe be volt jegyezve, egy urnák egyetemi végzettsége és az utánakutatásnál kiderült, hogy az illető még elemi iskolát sem végzett, bennem megrendült az a hit, hogy a választói névjegyzékbe való bejutáshoz mindenki a legegyenesebb utat választja. Előfordultak olyan esetek, amelyeknél a kritériumokat, amelyek vélelmezés tárgyai voltak, a választók tág lelkiismerettel irták be számlálólapjukba. Ezért, ha mi bizonyos kritériumokra azt vélelmezzük, hogy az illetőknek meg van a választójoghoz szükséges minden feltételük, akkor az uj számlálólapok kitöltésénél a kevésbbé lelkiismeretes emberek ezeket a feltételeket fogják bejegyezni. Ha valakikre vonatkozóan mégis lehet vélelmezni az elemi iskolának elvégzését, illetve az annak megfelelő szellemi képzettség kritériumának fenforgását, ez csak a szellemi munkásokra vonat kozhatik. Nem tudom megérteni, hogyan lehet vélelmezni a négy elemi osztály elvégzését, vagy annak megfelelő műveltség megszerzését azoknál az egyéneknél, akik beleillenek abba az általános kifejezésbe, hogy (olvassa) : »Aki önállóan folytat olyan ipari (kereskedelmi) üzletet vagy vállalatot, amely a saját és családja eltartását biztosítja ; valamint a vele együttélő feleségére is, ha férjének most körülirt üzletében vagy vállalatában tevékeny résztvesz«. Ezek oly labilis kifejezések . . . (Vázsonyí Vilmos : A gazdáknál megérti !) A gazdáknál megértem azért, mert azt mondja a javaslat, hogy az előirt iskolai képzettséget vélelmezni kell az~ olyan gazdánál, aki olyan ingatlannak tulajdonosa, amelynek 60 aranykorona a kataszteri tiszta jövedelme ; itt tehát bizonyos cenzus van felállítva. Nem akármekkora gazdáról van szó, hanem bizonyos nagyobb gazdáról. Az ipari foglalkozásnál azonban semmiféle cenzus vagy egyéb nincs megállapítva, tisztára csak az üzlet. El tudom képzelni, hogy ipari vagy kereskedelmi vállalatnak nevezzük egy piaci árus foglalkozását, pl. egy kofáét és így az illetőről eo ipso vélelmezik a 4 "elemi iskola elvégzését, holott meg vagyok győződve róla, ezeknek nagy százaléka azt nem végezte el. Vagy pl. előfordulhat, hogy a cipőtisztítást is ipari vállalatnak tartván, az illetőről vélelmezik a 4, illetőleg 6 elemi iskola elvégzését és így azt a feleségéről is vélelmezni kell, ha időnkint oda ki ül és segít cipőt tisztítani. Ez a kifejezés tehát általánosságban mozog és felszólalásommal épen preciz fogalmazását kívánnám elérni. Ha nem irjuk precízen körül, tárt kaput nyitunk azok számára, akik a névjegyzékbe érdemtelenül, illetve a választójog kritériumainak a fenforgása nélkül akarnak bekerülni. Ahhoz, amit az előttem szóló t. képviselőtársam felvetett, hogy t. i. az ipari munkásokra nézve is bővíttessék ki ez a szakasz, semmi körülmények között sem tudok hozzájárulni, legfeljebb a képesítéshez kötött iparoknál, amennyiben ezeknél az iparoknál bizonyos iskolai előképzettség tényleg szükséges. Azonban rengeteg ipar van, amelynél ez az iskolai képesítés egyáltalán nem előfeltétele annak, hogy az illető ebben az iparban működhessék. Módosító-javaslatot nem terjesztek be, csak arra szeretném kérni a belügyminister urat, méltóztassék ezt az általánosságban mozgó, nagyon elasztikus fogalmazást egy kissé konkrétebbé és határozottabbá tétetni. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Várnai Dániel ! Várnai DáiíieV: T. Nemzetgyűlés ! A legteljesebb mértékben jogosnak tartom Szabó Imre t. NAPLÓ, XXXIV, a