Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

272 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. apparátust. Az állam azt az áldozatot, hogy hónapokig nélkülözze hivatalnokainak egy részét, másrészt pedig, hogy a mai pénzviszonyok mellett súlyos milliárdokra menő kiadásokat vállaljon, nem teheti meg. Azonban, t. Nemzetgyűlés, mégse annyira rossz a helyzet, mint ahogyan az igen t. képviselőtársam felállítja. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogyha mi öt évről öt évre számlálólapok alapján egész pontosan uj névjegyzéket csinálunk, akkor a kiigazitás is könnyebb és alaposabb munka lesz, mint a jelen körülmények között. Ma a kiigazítási munkálatok sem lehetnek alaposak, mert az alapanyag rossz. Ha igy öt esztendőnként az összeírás többé-kevésbé alaposabban elkészített és az adatok ismeretével összeállított névjegyzékek alapján történik, akkor a kiigazításnál sem fog annyi tévedés előfordulni, mint a jelen esetben. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ha az állam hivatalos berendezkedését és a rendelkezésre álló fedezetet elegendőnek találnánk, szívesen belenyugodnánk a számlálólapoknak évenként való kitöltésébe . . . (Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminisíer : . . . igy azonban azt hiszem, a célt úgyis megfelelőképen elérjük, anélkül, hogy az állam rendelkezésére álló eszközeit túlzott mértékben igénybe vennők. Elnök : Következik a határozathozatal. A bizottság által javasolt 28. § szövegével szemben az előadó ur uj szöveget indítványozott. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a két szöveget egymással szembeállítom. Ha nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, akkor az előadő ur által javasolt szövegezésben fogadtatott el a szakasz. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 28. § eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó ur által javasolt uj szövegezéssel, igen vagy nem? (Nem !) Akik az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés a 28. §-t az előadó ur által javasolt uj szövegezésben fogadta el. Következik a 29. § Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Csík József jegyző (olvassa a 29. §-/J. Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A bizottság által javasolt 29. § helyett uj szöveget vagyok bátor javasolni az előbb elmondott alapelveken felépülő rendelkezéseid?el. Az uj szakasz a kötelező vallomásszolgáltatásokra és a házanként kifüggesztendő jegyzékekre vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza. (Zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Puky Endre előadó : Az u j 29. § szövege a következő lenne (olvassa) : »29. § 1. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének uj összeállítása a választó jogosultak vallomásszolgáltatása alapján történik. 2. A vallomást hivatalos egyéni számlálólapokon kell szolgáltatni, amelyeknek nyomtatvány űrlapjaival a belügyminister a m. kir. központi statisztikai hivatal utján látja el a községi jegyzőt és a városi tanácsot. 3. A számlálólapoknak tartalmazniok kell mindazokra az adatokra vonatkozó kérdéseket, amelyek a választójog megállapítására szükséges személyi kellékekről (családi és utónév, születési hely és év, állás, foglalkozás, lakóhely, a szülők családi és utóneve), valamint a választói jogcímről szolgáltatnak tájékoztatást. 4. A számlálólapokat a névjegyzékek összeállításának évében, január 1—15-ike között, a fél állandó lakóhelyén, a január 1-én fennállott állapotnak megfelelően kell kitölteni«. (Zaj a balközépen.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ; képtelen vagyok igy kontrollálni ! Puky Endre előadó (tovább olvassa) : »5. A számlálólapokat városokban a fél sajátkezüleg tölti ki és a vallomás helyességét sajátkezű aláírásával erősiti meg. Azok helyett, akik a számlálólapot testi fogyatkozás miatt vagy más okból nem tudják sajátkezüleg kitölteni és aláirni, valamint a távollevők helyett, azt az illető egyén viszonyait ismerő hozzátartozója, munkaadója, alkalmazottja, vagy szomszédja is kitöltheti, köteles azt aláirni és a félhez való viszonyát, valamint a sajátkezű kitöltés és aláírás akadályát a számoló lapon feltüntetni. A számlálólapokon feltüntetett adatok valóságáért a kitöltő és az az érdekelt fél, akinek megbizásából amaz eljárt, egyaránt felelősek. (143. §.) A számlálólap a magyar államnyelven kívül más olyan hazai élőnyelven is kitölthető, amelyet az illető helyen tömegesen használnak. (6) Városokban a kitöltött számlálólapokat a város által evégből kiküldött hatósági közegek lakásról-lakásra járva szedik össze, azok adatait a hely szinén egyfelől az összeirási jegyzékek (28. § 3. bekezdés) adataival összehasonlítják és a mutatkozó eltéréseket, ha azok nyomban nem tisztázhatók, jegyzékbe foglalják, másfelől a választói jogcímnek valóságáról a bizonyító okiratok megtekintése alapján meggyőződést szereznek és megállapításuk eredményét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyeknek beszerzését a fél kéri, a számlálólapra feljegyzik. (7) Az eljáró hatósági közeg mindazok nevét akik véleménye szerint a választójog kellékeinek megfelelnek, a hely szinén lakóházanként készített jegyzékbe foglalja és ennek a jegyzéknek másodpéldányát az illető házban — feltűnő helyen — kifüggeszti. A névjegyzékre a kifüggesztéstől számítva 15 nap alatt a ház minden lakója Írásban megjegyzést tehet és ezt a ház gondozójánál (28. § 3. bekezdés) a város tanácsánál vagy közvetlenül a központi választmánynál nyújthatja be. A ház gondozója köteles a nála benyújtott megjegyzést haladéktalanul megküldeni a város tanácsához, az pedig a számlálólapokkal együtt a központi választmányhoz. (8) Nag3^- és kisközségekben a számlálólapokat az elöljáróság tagjai házról-házra járva és az 5. és 6. bekezdésben foglalt rendelkezések szem előtt tartásával töltik ki és gyűjtik össze. (9) Az elöljáróság által összeállított és összegyűjtött számlálólapok adatait a községi biró és jegyző vagy helyetteseik együttesen pontosan átvizsgálják és az érdekelt felek megidézése utján pótolják a mutatkozó hiányokat, eloszlatják a felmerülő akadályokat ; mindennek megtörténtét pedig mindig egyes számlálólapon sajátkezű aláírásukkal tanúsítják. (10) A polgármester és a községi jegyző köteles az átvizsgált számlálólapokat és az esetleg készített jegyzékeket (6. bekezdés) — az ideiglenes névjegyzék összeállítása végett — legkésőbb március 31-ig a központi választmányhoz beterjeszteni. (11) A polgármester a számláiólapokat választókerületenkint az utcák nevének betűrendjében házszámok szerint, a községi jegyző pedig a választók nevének betűrendje szerint rendezve köteles betérieszteni. (12) Minden állami, törvényhatósági vagy községi hatóság, intézet vagy közüzem, továbbá minden közintézet, közalap, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat, vezetője köteles a vezetése alatt álló hatórág (intézet, üzem, intézmény vagy vállalat állandó alkalmazottjairól, valamint a nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott tanintézet fentajtója az intézetnél alkalmazott tanári személyzet tagjairól és egyéb