Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

270 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. nem házszámonkint történik az összeírás ; az ábécé rendben való beosztás a városi kerületekben viszont a 36. §-nál indítványozott szövegből kitünőleg, utcánkint és házankint. A gondolat tehát a javaslatban benne van, kérem tehát, tessék az eredeti szöveget elfogadni, amely csak a főbeosztást tartalmazza, amely a városokra nézve is megáll. A második indítványt a magam részéről is elfogadom, mindössze arra kérem a t. képviselő urat, hogy a magyarság szempontból kifogásolható »születési« nevet, leánynévre kiigazitani méltóztassék. (Helyeslés.) A harmadik indítvány lényegileg azon az alapon mozog, mint ahogy a javaslat is meg akarja a kérdést oldani. Igaza van a képviselő urnák abban, hogy a születési név felvétele tisztán a személyazonosság megállapítására szolgál. Azért kívánjuk csak városokban felvenni ezt az intézkedést, mert a falun a házszám szerint és egyéb nevekből vagy melléknév szerint az emberek sokkal könnyebben megkülönböztethetők egymástól. Belátom, hogy ezzel az intézkedéssel kissé messze megyünk és sokesetben bekerül a névjegyzékbe a szülők neve fölöslegesen, midőn annak praktikus jelentősége nincs, mert hiszen több hasonló egyén nem szerepel azon névjegyzékben, azonban inkább messze megyek, semhogy esetleg ki nem elégítő intézkedést tegyek. Hiszen a központi választmány, amely megkapja az anyagot az összeiróküldöttségtőí, annyira alaposan nem foglalkozik a dolgokkal, hogy utólagosan állapítsa meg szülői nevét. Az összeiró-küldöttség pedig nem állapithatja meg azt, mert még nem lehet vele tisztában, hogy abban a névjegyzékben lesznek-e azonos nevű választók, vagy sem. Azt hiszem, hogy ez olyan kis munkatöbblet, hogy azoknak se ártunk vele, ha elvégzik és igy jobb, ha a javaslat eredeti szövegét méltóztatik elfogadni. A képviselő ur azután felvetette azt a kérdést, hogy az előadó ur indítványa értelmében elvégzendő hatósági munka arra irányul-e, hogy a névjegyzékeket mi állitsuk-e össze vagy pedig a központi választmány fogja azokat összeállítani? Kijelentem, hogy èz tisztára előkészítő munka, a hatósági eljárás csak anyagot gyűjt, ezt a központi választmány rendelkezésére bocsátja, a határozatot hozó hatóság azonban a központi választmány marad, mert nekem az az elvem, hogy az összeirás az autonóm testület kezében maradjon és mindig elzárkózom az elől, hogy a választójogi eljárás lényegére a hatóság intézkedhessek, vagy hozhasson határozatot. Méltóztassék tehát az eredeti javaslatot Vázsonyi igen t. képviselőtársamnak a 2. bekezdés 1. mondatára vonatkozólag beadott módosításával elfogadni, olyanformán azonban, hogy a »születési név» helyett »leánynév« kifejezés vétessék fel. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 27. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, elfogadtatik. Az első bekezdésnél Vázsonyi Vilmos képviselő ur egy pótló indítványt adott be. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e Vázsonyi Vilmos képviselő urnák 1. számú indítványát, amely az első bekezdésnek egy mondattal való megtoldását javasolja elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kisebbség ! A nemzetgyűlés az indítványt mellőzte. Következik a 2. bekezdés felett való határozathozatal. A 2. bekezdés 1. mondata meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Vázsonyi Vilmos képviselő ur egy pótló inditvánji; tett a 2. bekezdés 1. mondatára vonatkozólag. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Vázsomi képviselő ur ezen pótló indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A Ház ily értelemben határozott. A bekezdés többi részével szemben Vázsonyi képviselő ur elleninditványt tett. A második bekezdés hátralevő részével szembenáll Vázsonyi képviselő ur elleninditványa. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szakaszt fogadják el, szemben Vázsonyi képviselő ur indítványával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A Ház az eredeti szöveget fogadta el. A harmadik bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 28. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék e szakasz szövegét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a 28. %-t.) Elnök : Az előadó ur kivan szólani I Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés! Apoltam bátor már ismertetni a kontemplált uj rendszert, a választók öt évenként való összeírására vonatkozólag. Most vagyok bátor az előterjesztett módosító szakaszt szószerint a következőkben felolvasni (olvassa) : »A 28. § helyébe, a következő uj szakasz iktattassék : 1. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke állandó, amelyet öt évenként, még pedig első izben az 1926. évben, teljesen újra kell összeállítani a közbeeső években pedig évenként kell kiigazitani. 2. Mielőtt az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének uj összeállítása kezdetét venné, ezt közvetlenül megelőzően, de ettől teljesen függetlenül az ország minden lakosát állandó lakásán, esetleges ideiglenes távollétére való tekintet nélkül, pontosan össze kell írni. 3. Az összeirás a hatóság részéről szolgáltatott űrlapokon (jegyzéken) történik, amelyeken az egyes lakások lakóinak pontos és hiánytalan összeírását a családfő (lakás fölött rendelkező), azt pedig, hogy a jegyzékbe a ház valamennyi lakása és valamennyi lakója fel van-e véve, a ház gondozója (tulajdonos, haszonélvező, házkezelő, házfelügyelő stb.), sajátkezű aláírásával bizonyítja. 4. Ha kiderül, hogy az arra köteles személynek aláírásával megerősített adatok a valóságtól eltérnek — akár azért, mert a lakások, vagy a bennük lakó személyek közül egy vagy több a jegyzékből kimaradt, vagy abba ott nem lakó személy vétetett fel, akár azért, mert valamelyik lakóra vonatkozóan a választó jogára kiható olyan adat került a jegyzékbe, amelynek valótlanságáról az adatok helyességét tanúsító személynek tudnia kellett — a vétkes személyre a jelen törvény 143. és 144. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. A lakosság összeírásának szabályait, valamint a jegyzékek (kataszter) megőrzésének és felhasználásának módját, a belügyminister rendelettel állapítja meg e jegyzékek ama rendeltetésének a szem előtt tartásával, hogy azok segítségével megakadályozható legyen jogosult személyeknek az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékéből való kihagyása, vagy abba jogosulatlanoknak a felvétele«. Tisztelettel kérem, méltóztassék a most felolvasott módosító szöveget, amely előbbi ismertetésemnek kibővítését és részletezését tartalmazza, elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik? Csik József jegyző : Vázsonyi Vilmos ! Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! Tulaj donképen tárgytalan már felszólalásom. A magam részéről azért szólalok fel indítvány benyújtása nélkül, mert itt is hangsúlyozni kivánom azt az álláspontomat, amelyet mindenkor következetesen vallottam, hogy a névjegyzékek állandósága tulajdonképen csak fikció, mert a valóság az, hogy egyszer csinálnak egy állandó névjegyzéket és ebből a névjegyzékből a választók évről-évre fogynak, uj választók pedig alig kerülnek bele. (Propper Sándor : Kihalási rendszer !) §&j£ Nagyon egyszerű magyarázata van ennek.