Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. 269 Elnök : Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 24. § első bekezdésével szemben az előadó ur módosító szöveget adott be, amelyet szembe fogok állitani az eredeti szöveggel. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 24. § első bekezdésének eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó ur módosításával, igen vagy nem? (Nem !) A nemzetgyűlés az első bekezdést az előadó ur által most beadott módosítással fogadta el. A 2. és 3. bekezdés nem támadtatott meg, azokat tehát elfogadottnaknak jelentem ki. Következik a 25. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni ! Forgács Miklós jegyző : (Olvassa a 25. és 26. §§-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 27. %-t). Elnök : Vázsonyi Vilmos képviselő ur jelentkezett szólásra. Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! A most ismertetett előadói módositó javaslat nehezen érthető meg egy hallásra és egy olvasásra még azok számára is, akik résztvettek az értekezleten, jelesül nem tudom, vájjon ez az előzetes összeirás amelyet hatósági közegek végeznek, — és ebben felvilágosítást kérek az előadó úrtól és a minister úrtól, — vájjon végleges névjegyzéket képvisel-e, vagy pedig csak alapul szolgál az összeiró küldöttség, illetőleg a központi választmány számára, (Puky Endre előadó : Ideiglenes !), hogy erről az első, alapesztendőről is névjegyzékek készüljenek el, vagyis tulaj donképen nem egyéb, mint előkészítése az összeírásnak, ami után a tulaj donképeni összeirás még következik. (Puky Endre előadó : Ugy van !) Amennyiben csak erről van szó, nagyon természetesen — magam is résztvettem abban az értekezletben, melynek folyománya e szakaszok megszerkesztése, — teljesen megnyugtat engem a dolog rendezése. A 27. §-nál keresztül kell vinni azt, amit ezek a módositványok céloznak. A 27. § t. i. első bekezdésében azt mondja (olvassa) : »A választók névjegyzékét községek szerint, ha pedig a község több szavazókörből áll, szavazókörök szerint kell szerkeszteni». Az előadói módosító javaslatok között nem találom a 27. §-ra vonatkozó módosítást. Minthogy az előadó ur módositó javaslata szerint tulaj donképen városokban házak és házszámok szerint is készül egy névjegyzék, ennek következtében itt, a 27. §-nál először kell kimondani azt, hogy törvényhatósági és rendezetttanácsú városokban a választók névjegyzékét ezen felül szavazókörönként, az utcák házszámai szerint is el kell készíteni. Erre én beadtam egy módosítást, mert nem ismertem még az előadó ur szövegét, amelyet most osztottak ki. Feltétlenül szükséges, hogy ahol kifejezzük azt az alapvető tételt, hogy miként kell a névjegyzéket készíteni, ott nyoma legyen annak, hogy a városokban házszámok szerint is kell készülnie a névjegyzéknek, ami tulaj donképen a jövendőben alapja annak, hogy ne lehessen hamisítani listákat, hogy helyesen legyenek közszemlére kitéve a listák és mindenki tudja azt, hogy benne van-e a választói névjegyzékben vagy nincs benne. Helyes, hogy az értesítésnek olyan módja választassák, amelyről kell, hogy mindenki tudomást vegyen azért, mert a szomszédja is tudomásul veszi, ha tehát ő elfelejti, szomszédja fogja figyelmeztetni, hogy kimaradt a választók névsorából. Javaslom tehát, hogy a 27. §. első bekezdése után jöjjenek be a következő szavak (olvassa) : »Törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban a választók névjegyzékét ezeníelül szavazókörönként az utcák házszámai szerint is el kell készíteni«. A 2.7. §. második bekezdése azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a névjegyzéknek tartalmaznia kell. A gyakorlatból kiderült az, hogy a nők legnagyobb része azért nem volt képes igazolni, hogy hol végezte iskoláit, mert a számlálólapokban nem volt kérdés arra vonatkozóan, hogy mi volt a férjezett nő előbbi születési neve. Ennek következtében hiába jelölte meg a számlálólapban, hogy hol végezte el iskoláit, azon a néven, férje nevén nem volt megtalálható. Szükségesnek tartom tehát már az azonosság szempontjából is, hogy a 27. §. 2. bekezdésében e szavak után : »A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választónak családi és utónevét«, szurassék be : »férjezett nőknél ezenfelül előbbi, születési nevét«. Ezt feltétlenül szükségesnek tartom a személyazonosság szempontjából és az adatszolgáltatás szempontjából. A 27. §. 2. bekezdésében ezenkívül van egy intézkedés, amelyet nagyon is tágkörünek tartok. Ez a következő : »törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokban a választó szüleinek a nevét is kell tartalmaznia a névjegyzéknek, nagy- és kisközségekben pedig az azonos nevű választók megkülönböztetésére használt melléknevet vagy más megjelölést«. Hogy törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban mindenkire nézve elrendelik, hogy a listába a választók szüleinek nevét is fel kell venni, ezt kissé nehézkesnek, körülményesnek és feleslegesnek tartom. Nem is értem ezt a megkülönböztetést a törvényhatósági és a rendezett tanácsú városok, továbbá a kis- és nagyköszégek között. Értem azt, ha azonos nevű választók vannak és ha ezeket meg akarjuk egymástól különböztetni. Ez történhet olyan módon, hogy az azonos nevű választók megkülönböztetésére a választók szüleinek neve is felvétetik, esetleg felvétetik a választó használt mellékneve vagy más megjelölés, Én csak ebből a szempontból tartom szükségesnek, hogy a választók szüleinek neve is felvétessék eshétőlegesen a névjegyzékbe, de hogy ez általános szabály legyen, feleslegesnek tartom és azt hiszem, hogy itt csak félreértés forog fenn, mert ilyen rendelkezés eddigi törvényeinkben soha sem volt. Én tehát azt a gondolatot, mely ebben a szakaszban benn van, — t. i., hogy az azonos nevű választók megkülönböztetésére kell felhozni adatokat — fejezem ki, akkor, amikor indítványozom, hogy a következő szöveg helyett (olvassa) : »törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokban a választó szüleinek a nevét is, nagy és kisközségekben pedig az azonos nevű választók megkülönböztetésére használt melléknevet, vagy más megjelölést«, méltóztassék a következő szöveget elfogadni (olvassa) : »Az azonos nevű választók megkülönböztetésére a választók szüleinek a nevét is, esetleg a választó használt melléknevét, vagy más megjelölést« . Kérem ezen módosításom elfogadását. Elnök : Kiván-e valaki szólani? (Nem !) Ha senkisem kíván szólani, a vitát bezárom. A belügy minister ur kivan njàlatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Egyenként fogok foglalkozni az igen t. képviselő ur által benyújtott javaslatokkal. Az első javaslat, melynek lényege az volna, hogy a városokban a választói névjegyzék utcánként állittassék össze a központi választmány által, felesleges, amennyiben a nyomtatásban benyújtott indítványaink körül a 36. §-ra vonatkozólag benyújtott módositó indítvány tartalmaz hasonló intézkedést. A javaslandó intézkedés magát az alapesetet nem változtatja meg, mert hiszen a névjegyzék a községekben elkészül községenkint, ott, ahol több szavazókör van szavazókörönként, ennek a szavazókörönként egybeállított névjegyzéknek van azután egy albeosztása községekben és ott, ahol