Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

À nemzeigyülés 436. ütése 1925 tartalékos honvédtiszteknek eredményesen teljesített próbaszolgálat és a csendőrcsapattiszti szakvizsgának letétele után a m. kir. csendőrcsapattisztek tényleges állományába való áthelyezését elrendelni méltóztatott : (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! — Rupert Rezső : Minden hazugság !) 1924. évi március hó 1-ével Léderer Gusztáv, F aber Rezső és Ballá József volt tartalékos főhadnagyoknak, Vén Géza volt tartalékos hadnagynak stb. ...» (Szeder Ferenc : Szélhámos ság ! — Nagy Vince : Hivatali szépitések ! — Farkas István : Hogyan legyen bizalom az ilyen biróság iránt. — Zaj.) Elnök : - Csendet kérek ! Szilágyi Lajos : Keresem és kutatom, honnan ered ez a hazugság, ez a valótlan állítás, hogy Lederer Gusztáv próbaszolgálatos csendőrtiszt volt. Azt kérdem megint, cui prodest, kinek használ, kinek áll érdekében, hogy ezt eltitkolja és ki gondolkozik ugy, hogy elhiszi, hogy ez sohasem kerül napfényre? Kik és miért mozgatják ezt az ügyet ilyen formában? Miért kényszerítenek bennünket megint abba, hogy kombináljunk, hiszen muszáj kombinálnunk, (Peyer Károly : Már nem is kell kombinálni !) amikor Ítéletet hoznak és az Ítéletben valótlan adat van. Mi van mindezeknek a hátterében? (Györki Imre : Sőt a honvédelmi minister ur is igy nyilatkozott itt a Házban, hogy próbaszolgálatos !) Ilyen esetben nem juthat az ember más következtetésre, minthogy kell lenni titkos hatalomnak, (Szomjas Gusztáv : A honvédelmi minister ur mindig az igazat mondta ! — Farkas István : Ki hazudik, a hivatalos lap vagy pedig Györki? — Szomjas Gusztáv : Odakint mondja meg nekik !) amely mindezt csinálja, kell lenni meUékkormánynak, amely sok esetben hatalmasabb, mint a kormány, vagy a biróság és amely beavatkozik nemcsak a végrehajtó hatalomba, hanem itt a szavazásoknál a törvényhozásba (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és beleavatkozik az Ítélkezéseknél a biróság funkcióiba. (Rupert Rezső : Azért olyan az az Ítélkezés !) A legnagyobb aggodalommal figyeljük ezeket a jelenségeket és nem tudunk ellenük máskép védekezni, minthogy felhívjuk a nemzet figyelmét arra, hogy itt a háttérben titkos társaságok működnek. (Perlaki György : Nem hiszi ezt el úgysem senki.) Hogy ezek működhetnek és eredménnyel működhetnek, ezért természetszerűleg megint az a kormány felelős, amelynek megvolna az útja és módja arra, hogy a titkos társaságok működését Magyarországon területén lehetetlenné tegye. Áttérek ezek után arra a tárgyra, amelyet Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam is érintett, t. i. gróf Sigray Antal képviselőtársunknak a körmendi népgyűlésen tartott beszámolójára. Más szempontból fogom talán kezelni a kérdést, mint előttem szóló képviselőtársam, de hiszen ez természetes is, mert én a legitimista elv álláspontján vagyok. Amikor először hallottam a körmendi népgyűlésről és arra meghivót kaptam, ugy hallottam, hogy ez egyszerű beszámoló lesz. Később azt hallottam, hogy legitimista zászlóbontás lesz, végeredményben pedig most, hogy a gyűlés után vagyunk, ugy látom, ugy Ítélem meg a helyzetet és olyan tájékozást nyertem, hogy ez voltaképen csak a legitimista eszméknek hirdetése volt, csak a zászlót lobogtatták meg, csupán életjelt adtak legitimista képviselőtársaim magukról. (Nagy Vince: Arany tányérokon !) Ha ennyit jelentett a körmendi népgyűlés, akkor egyetértek velük, mert az ilyen megmozdulás nem árthat. Én általában örülök, ha politikusok nyíltan beszélnek, nyiltan szint vallanak, örülök, ha minél többen megnyilatkoznak és hitvallást tesznek a legitimizmus mellett, de megijedek, valahányszor azt hallom, hogy a NAPLÓ. XXXIY. évi június hó 27-en

} szombaton. 225 legitimisták szervezkednek. Különösen ha akkor, amikor a szervezkedésük megindul, azt látom, hogy amúgy magyarosan szervezkednek, magyarosan, ügyetlenül, balkézzel irányítva szervezkednek, úgyhogy magának az ügynek többet ártanak, mint használnak. Számolni kell azzal mindenkinek, legitimista képviselőtársainknak is, hogy minden szervezkedés ellenakciót vált ki. Már pedig ilyen akciók és ellenakciók megütközésére, harcára ez az idő nem alkalmas, mert az ilyen küzdelem rengeteg sok időt és energiát elvon. Félve-félek attól, hogy újra előjönnek majd megint azok a bizonyos súlyos kérdések, megint emlegetni fogjuk a történelmet, a Habsburgok felelősségét, megint szóbakerül a szent korona, a területi integritás, a királyi jognak szükségszerű szűkítése, az udvartartás, a király családtagjai és a többi. Ezt én elkerülni óhajtom és igy minden ilyen szervezkedési akciónak ellene vagyok, bár a legitimista állásponton vagyok. Ehhez a megmozduláshoz azonban még egy szempontból óhajtanék hozzászólni. Feltűnt, hogy a körmendi népgyűlésen kormánypártiak és ellenzékiek együttesen, vegyesen voltak jelen. Ez nekem, legitimista állásponton álló képviselőnek nem tetszik. Elismerem hogy az alkotmányos királyság helyreállításának, előkészítésének eszméje valahogyan a mai pártprogrammok és pártkeretek fölé emelkedőnek látszik, de ugy érzem, hogy van más nagy és ennél sokkal sürgősebb és sokkal inkább átfogó eszme : a szó nemes értelmében vett demokrácia. Ez sokkal nagyobb rétegeket von össze a nemzeti munkára a közös alkotó munkára. Ez aktuális is volna. Már pedig, ha ebből a szempontból vizsgálom a körmendi népgyűlés résztvevőit, meg kell állapitanom, hogy igen sokan voltak távol a legitimisták közül, akik pedig megbízható hivei a legitimizmusnak. Én meggyőződéses legitimistát ma csak az ellenzéki oldalon képzelhetek el. Akik ma a kormánypárton vannak, ami megfigyelésünk és megítélésünk szerint a mai rendszert akarják állandósítani. Hivatkoznak ugyan arra, hogy az ideiglenes jelleget akarják erősíteni és nem engedik gyengíteni az ideiglenes berendezkedést sem, ez azonban csak kifogás, voltaképen ők az ideiglenes rendszerből véglegeset akarnak csinálni, annak ideiglenes jellegét fokozatosan meg akarják szüntetni, de ma még nem tudjuk egész bizonyosan, hogy hová és milyen irányban törekednek, esetlen valamilyen pretoriánus uralmat akarnak itt állandósítani. (Peyer Károly : Erre történik a szervezkedés ! Legitimisták tehát nem keveredhetnek a mai i kormánypárt közé. Nem keveredhetnek már csak abból az okból sem, mert ezzel árthatnak a maguk ügyének, a legitimizmus ügyének is. A legitimistáknak ugyanis emlékezniök kell a mai többség * eredetére, emlékezniök kell arra, hogy mi gróf Apponyi Albert elnöklete alatt kétségbevontuk ennek a nemzetgyűlésnek törvényességét, emlékezniök kell a legitimistáknak arra, hogy ez a nemzetgyűlési többség minő erőszak utján jött létre, tudniok kell a legitimistáknak azt, hogy ennek a nemzetgyűlési többségnek nincs gyökere az országban (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és tudniok kell azt, hogy a jövő szempontjából az egységespárt nem valör. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A legitimizmus nem kötheti össze a maga sorsát a reakció sorsával, nem mehet a fehér álarc alatt mozgó fekete emberekkel, (Élénk derültség.) mert akkor a legitimizmus megbukott. A legitimizmus egyedül és kizárólag piros-fehér-zöld lobogóval jöhet. (Ugy van ! balfelől.) Azok a szinek lehetnek élénkek és nagyon fogok örülni, hogy ha olyan élénk szinü nemzeti lobogóval jönnek, hogy ez az élénk-szinü nemzeti33