Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

•À nemzetgyűlés 436. ülése Ï925. állítani ezt a szegény lerongyolt, agyonnyomoritott országot. A szabadságjogok terén is a kormány olyan intézkedéseket foganatosított eddig is, amelyek nem méltók egy olyan országhoz, amelyről azt állitjuk, azt valljuk és azt mondjuk, hogy alkotmányos állam. Magyarországon t. i. a munkásság gazdasági szervezkedésének lehetőségeit is minden úton-módon megakadályozzák a vidéki hatóságok. Ha bejelentünk egy alakuló gyűlést, akkor azt nem engedélyezik, vagy ha engedélyezik is a gyűlés megtartását és nyilvánosan meg tud alakulni a szakegyesület, akkor az alispán ur különböző okok miatt és különböző ürügyekkel nem veszi tudomásul annak a megalakult csoportnak működését. Vagy ha már véletlenül mégis tudomásul .veszi a megalakulást és megengedi annak működését, akkor a helyi hatóságok lehetetlen zaklatásokkal üldözik azt a szakcsoportot és annak tagjait, amely szakcsoportnak alapszabály szerinti joga van arra, hogy tagjai és munkástársai között a szervezkedés kérdésével foglalkozzék. Hogy csak egypár dologra utaljak, itt van a békéscsabai munkásotthon felfüggesztésének kérdése. Hónapokkal ezelőtt felfüggesztették a békésmegyei munkásotthont minden komoly ok nélkül és tisztán ürügyül hozták fel azokat a hibákat, amelyek alapján a munkásotthont felfüggesztették. De tovább megyek, ott van a pápai eset, Pápán a munkások filléreiből felépített munkásotthonba az államrendőrség helyezkedett bele és annak hivatalos helyiségei Pápán a munkásfillérekből felépített munkásotthonban vannak évek óta. És mert a rendőrség ott van, a pápai munkásság nem tudja megalakítani szakszervezetét és nem tud kifejteni gazdasági érdekeinek megvédése szempontjából üdvös tevékenységet. Mindezek a dolgok kirívóan igazolják és bizonyítják, hogy Magyarországon még mindig nincs konszolidáció, hogy Magyarországon a törvények uralma még mindig nem lépett előtérbe és hogy minden helyi hatóság a belügyministerrel egyetemben rendeleti utón olyan intézkedéseket foganatosít, amelyhez hasonlót semmiféle jogállamban, más országban a hatóságok meg nem engednének maguknak. Az építkezés terén a magyar kormány abszolúte nem csinált eddig semmit sem. Beszedte a kincstári haszonrészesedést a házbérek után, ezt azonban nem lakások építésére fordította, hanem az állami alkalmazottak fizetésfelemelésére használta fel. Iskola, kórház a falvak részére nem épült, nem történt e tekintetben semmiféle intézkedés. A kormány — mint mondottam — az esküdtszéket szintén nem látta szükségesnek felállítani s ezen a téren sem tett semmiféle intézkedést, hanem még mindig a háborús kivételes törvények és rendeletek alapján intézkedik. Erre vonatkozólag leszek bátor a következő határozati javaslatot beterjeszteni, kérve, hogy méltóztassanak azt annak idején a tárgyalás folyamán elfogadni. (Olvassa) : »Határozati javaslat. A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy az esküdtbíróság visszaállításáról és hatáskörének kiterjesztéséről terjesszen javaslatot a Ház elé. A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy az 1912 : XL III. te. alapján kibocsátott összes kivételes rendeletek hatályon kivül helyezéséről törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé. Az esküdtbiróság hatásköre az 1913 : XXXIV. és az 1921 : III. te. rendelkezéseire is kiterjesztendő.« A kormány nem elégszik meg azzal, hogy a munkásság mozgási szabadságát elnyomja és eltiporja, hanem rávetette magát az utóbbi időben a lapokra is és üldözi mindazokat a lapokat, amelyek nem azt a politikát folytatják, amelyet a évi június %ó 27-én, szombaton. 211 kormány tőlük megkíván. Ismeretes előttünk, hogy a kormány egy budapesti napilopot, az »Az Ujság«-ot egy hónappal ezelőtt betiltotta s az »Az Újság« azóta nem jelenhetik meg azért, mert nem folytatja azt a politikát, amelyet a kormány a maga szempontjából jónak és szükségesnek tart. A vidéki lapok közül is betiltott körülbelül hármat ugyancsak ezekből az okokból. És hogy még teljesebb legyen a kormány reakciós intézkedése, megcsinálta azt, hogy 1924 november 29-én betiltotta a »Népszava« utcai árusitását és még most, hat hónap eltelte után sincs megengedve a Népszavának utcai árusítása Budapesten és az ország egész területén. Arra való hivatkozással tiltotta be .a kormány a Népszavának utcai árusitását, — amint a végzésben foglaltatik, — hogy a közrendet veszélyeztető tartalma miatt kellett ezt az utcai árusitást betiltani. A közrendet veszélyeztető tartalom az volt — ami itt nincs megírva,—hogy az ellenzéki képviselőket 1924 november 28-án a Házból fegyveres erővel kivezették, és ezt a Népszava megírta. Emiatt volt az, hogy a kormány szükségét látta annak, hogy e lap utcai árusitását betiltsa. Ha tehát ez az eset olyan felháborító, akkor nem a Népszavát kell betiltani, amely ezt megirta, hanem ne méltóztassék ilyen intézkedéseket foganatosítani, amelyek felháborítják és fellázítják az ország közvéleményét. Én tehát nagyon kíváncsi volnék arra, hogy a mag3'ar kormány mikor Játja elérkezettnek az időt arra, hogy kifelé is igazán bebizonyítsa, hogy a konszolidáció elérésére törekszik, hogy a törvények uralmát akarja Magyarországon biztosítani, hogy alkotmányos állam vagyunk, és nem tesz ki egyetlen egy lapot sem annak, hogy a hatóság közigazgatási utón akármelyik neki nem tetsző lapot betilthassa. Lapot betiltani egy alkotmányos államban csak a bíróságnak van joga, de semmiféle közigazgatási hatóságnak nincs és nem lehet joga ahhoz, hogy egy lapot, vagy annak utcai árusitását betiltsa. Hog3

T igazoljam azt, hogy az egyesülési és gyülekezési szabadság terén milyen intézkedéseket léptetett életbe a kormány, utalnom kell arra, hogy ha Magyarországon az ipari munkásságnak gazdasági mozgalma imitt-amott meg is van engedve néha napján, a vasutasok és vasúti munkások mozgási szabadsága azonban teljesen el van nyomva és tiporva. A vasutasoknak és villamos alkalmazottaknak nem engednek egyesületet alakítani, nem engedik meg, hogy gazdasági érdekeik megvédése szempontjából gazdaságilag szervezkedjenek. De nemcsak ezt nem engedik meg nekik, hanem azt sem, hogy gazdasági érdekeik istápolása és megvédése szempontjából lapot adjanak ki, ugy, hogy nemcsak egyesületet nem szabad alakitaniok, hanem még lapot sem szabad kiadniok, még lappal sem szabad a villamos alkalmazottaknak és a vasúti munkásságnak gazdasági érdekeit megvédeni. Erre vonatkozólag a következő határozati javaslatot vagyok bátor az igen t. Nemzetgyűlés elé beterjeszteni, kérve annak elfogadását (olvassa) : »Határozati javaslat. A nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy a vasúti munkások és villamosalkalmazottak egyesülési és gyülekezési jogának szabad gyakorlása ellen fennálló tiltó rendelkezéseket és rendszabályokat szüntesse meg. A vasúti munkások és villamosalkalmazottak egyesülési és gyülekezési jogának elkobzása megütközést keltett a vasúti és szállító munkások nemzetközi kongresszusán. A kongresszus utasította a vasúti és szállító munkások nemzetközi végrehajtó tanácsát, hogy a magyar kormánynál a vasúti munkások és alkalmazottak szabad egyesülési és gyülekezési joga érdekében lépjen közbe. Nem érzi-e a kormány indíttatva magát arra, 31*