Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

löö A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi Junius hó 24-én

r szerdán. Mrd. Tanuljon meg számolni. Hogy olvasta el? — Zaj.) T. képviselőtársam., ezt a kérdést gorombáskodással nem lehet elintézni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! A képviselő urat kifejezéseért. kénytelen vagyok rendreutasítani ! Dénes István : 22 millió csak a mezőgazdasági rövid lejáratú hitelre, hol áll ettől ez a 2 millió aranykorona. (Szabó Sándor : Az 30 milliárd !) Ne méltóztassék ilyen gyerekeskedéssel előáliani. Ha a képviselő urnák viccelődésre van kedve, méltóztassék egyebüvé menni. Az igen t. pénzügyminister ur a polgári iskolák létesítésére 40.000 aranykoronát helyezett kilátásba. Én helyesnek tartom ezt, azonban megint volna az igen t. pénzügyminister úrhoz egy tiszteletteljes kérésem: Arra kérem az igen t. kormányt, méltóztassék az egyik polgári iskolát Tótkomlós községben felállitani. (Szabó Sándor : Hogyne ! Hát az én kerületemben mi lesz ? A képviselő ur kerületének jusson ? — Derültség.) Elnök : Szabó Sándor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Dénes István : Ezt a kérésemet arra alapítom, hogy Tótkomlósnak több mint 12.000 lakosa van, környékének pedig 40.000, középiskolája azonban nincs. A lakosság nagyrésze tótajku. A t. magyar kormányok eddig egyáltalában nem törődtek ezzel a népességgel, úgyhogy ez a nép megmaradt a maga tiszta tót mivoltában egészen a mai napig. Ezt a kérésünket arra alapítom, hogy Tótkomlós községe felajánlott 100 katasztrális holdnyi hozzájárulást ehhez a felállítandó polgári iskolához, — fel vagyok hatalmazva, hogy ezt a felajánlást itt megtegyem — felajánlottak Tótkomlós község polgárai többszáz milliónyi hozzájárulást, felajánlottak a felállítandó polgári iskola részére ingyen gyönyörű három katasztrális holdas telket a község belterületén és a tanárok részére ingyen házhelyeket. Azt hiszem, hogy midőn Tótkomlós község ilyen módon hozzájárul a kormány törekvéseihez, akkor nem lehet sem viccekkel, sem pedig mellékes kérdésekkel ezt elintézni. Kérem a t. kormányt és a pénzügyminister urat, méltóztassék ezt a kérésünket megfontolás tárgyává tenni és a lehetőség szerint teljesíteni. Rá kell térnem most arra a kérdésére az indemnitásnak, amelyben az igen t. pénzügyminister úrral szemben elismeréssel kell adóznom. Az igen t. pénzügyminister urnák vannak érdemei, (Halljuk ! Halljuk ! jobb felől.) fájdalom azonban, nem lényegbevágó érdemei. (Derültség a jobboldalon. — Bartbos Andor : Rekuzé elismerés ! Nagyszerű !) Amennyiben megengedik indokolását, ugy megindokolom. (Halljuk ! Halljuk !) Az igen t. pénzügyminister ur üdvös javítást hozott be azáltal, hogy elrendelte az adóstatisztika felállítását. Igaza van a pénzügyminister urnák, ha az urak kezében és a t. többségkezében adóstatisztika lett volna eddig is, akkor önök is törekedtek volna más adópolitikát csinálni és az ellenzék és a többség jelentékeny része már régen közelebb jutott volna ebben a kérdésben egymáshoz. Helyes és szükséges a pénzügyminister urnák az az intézkedése is, hogy az adótörvényeket és a végrehajtási utasításokat összefoglaló kiadványokat fog ezután kiadni. Valóban szükség van rá', mert — mint a t. pénzügyminister ur mondotta — a pénzügyi rendeletek és törvények tömkelege eddig olyan káoszt teremtettek a pénzügyigazgatás terén, hogy a pénzügyi tudósok sem tudták már magukat kiismerni. A t. pénzügyminister urnák ez a rendszerezése az ő nagy érdeme, és ezt el kell ismernem. Méltóztassanak megengedni, hogy most rátérjek a magyar pénzügyi politika legnagyobb kérdésére, hogy t; i. honnan rekrutálódnak a bevételek. Az igen t. pénzügyminister ur statisztikát adott nekünk és maga sorolta fel, hogy az egyenes adók fejenként 20.16 aranykoronával terhelik meg a magyar népet, a fogyasztási adók és a forgalmi adók 33.54 aranykoronával, a vámok okozta teher fejenként 14.18 aranykorona, az összes teher tehát a városi és községi megterhelés 11.25 koronájával együtt 80 aranykorona. A pénzügyminister ur maga is felkiáltott : tudják-e mit jelent ez? Tudjuk, pénzügyminister ur ! Ez azt jelenti, hogy egy hattagú munkáscsaládnak adója évente 480 aranykorona, (Zaj a jobboldalon.) 7 és félmillió papírkorona ; ez azt jelenti, hogy egy nyolctagú család évi adója 640 aranykorona, vagyis 10 millió papírkorona. (Egy hang jobbfelől : Ez átlag!) Fájdalom, átlag! Igaza van a képviselő urnák, átlag, mert nem 80 aranykorona a fejenkénti megterhelés, hanem ha alaposan kiszámítjuk és kategorizáljuk az, egyes társadalmi osztályokban, akkor azt tapasztaljuk, hogy a dolgozók fejkvótája 120—130 aranykorona. (Zaj és ellenmondások jobbfelől. — Feriaki György : Sajnos, nincs is ennyi jövedelmük !) T. képviselőtársaim, ezt a megállapítást tegnap az önök pénzügyministere tette. Az igen t. pénzügyminister ur maga állapította meg nagyon helyesen, hogy fejenként a lélekszámra 80 aranykorona esik, (Buti János pénzügyminister : Ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen fizetik. Ez azt jelenti, hogy ténylegesen a dolgozó tömegeknek 120—130 aranykorona az adójuk. (Barfchos Andor : Ezt tessék megmagyarázni, mert mi ezt nem hisszük ! Hogyan érti ezt? — Zaj.) Elnök. Csendet kérek ! (B. Podmaniczky, Endre : Ez csak izgató beszéd 1) Dénes István : T. képviselőtársam, ne méltóztassék izgulni ; önnek nincs oka izgulni ! Méltóztassék megengedni, hogy a kereseti viszonyokat szembe állítsam ezzel a fejkvótával. A magyar mezőgazdasági munkásság három millió lelket tesz ki ; a hivatalos statisztikai adatokat veszem, amelyet a földmivelésügyi minister ur adott ki. E szerint békében az állandó rendes kereset mellett egy jól kereső férfi mezőgazdasági munkás keresete 466 aranykorona volt. (Felkiáltások jobbfelől : Hogy lehet ebből kifizetni 800-at?) Ugy t. képviselőtársaim, hogy éheznek a földmunkás tömegek. (Perlaki György : Akkor sem tudják kifizetni !) Önök ezt nem akarják akceptálni. (B.Podmaniczky Endre : Hát hogj'an akceptálnék? Abszurdum ! — Perlaki György : Miből fizetnek 800-at, amikor 400-at keresnek?) Méltóztassanak csak nyugton lenni. A hivatalos statisztika szerint a kereső mezőgazdasági munkások keresete sok helyen nem is 466, hanem csak 300 vagy 200 aranykorona ; a női földmunkás évi keresete 242 aranykorona, egy mezőgazdasági munkásg3^erek évi keresete 50 aranykorona, egy férfi cseléd keresete 745 aranykorona, egy női cseléd évi keresete pedig 413 aranykorona. Nézzük most, mit keresnek a 332 ezer főnyi, 10 holdon aluli törpe birtokosok. Ugyancsak a hivatalos statisztikai adatokat veszem. Ezeknek a kerete átlag évi 1251 aranykorona szögeztetett le. Az 1—10 holdig terjedő törpebirtokosok keresete átlag 800 aranykorona. (Szabó Sándor : Jövedelem, nem kereset !) Majd rátérek arra, hogy ezek a rétegek viselik a mi adóinkat, mert olyanok a mi adóink és nem méltóztatnak látni, hogy ez az adópolitika, ez az óriási fejkvóta az oka annak, hogy ezek a nagy magyar néprétegek és tömegek hihetetlen nyomorúságban élnek. (Bud János pénzügyminister : Mégis az adót akarja emelni !) Én nem ezek adóját akarom emelni. Én a t. minister urat arról szeretném meggyőzni, hogy az ezer holdon felüli nagybirtokosok tiszta jövedelméből vegyen el annyit, mint amennyit ezekből elvesz. Ha ön megteszi ezt, én leszerelek és többet nem beszélek.