Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-422

54 Ä nemzetgyűlés 422. ütése 1925. évi június hó o-én, pénteken. hogy ebben a vezetésben az intelligenciának nagy szerepe van. De mást jelent a meggyőzés által való vezetés, mint a szavazók letiprása, s azután jámbor arccal azt mondani, hogy igy akarta a választók többsége. Kérdem, Bihar vármegye felirata szerint hogy menjen az a magyar választó emelt fővel, szavazni az urnák elé nyilt szavazás mellett, ba nemcsak akkor támadhatnak rá, amikor szavazni akar, hanem utólag üldözőbe veszik őt es családját is, kenyerétől és exisztenciájától fosztják meg, amire számtalan szomorú példa volt a múltban! Tiszta választást akarunk, de ehhez egye­dül a titkosságon keresztül vezet az ut! E felett nem lehet vitázni, amint hogy azon sem, hogy a napfény csakugyan napfény. Egy or­szág alkotmányos életének meleget, és fénytadó napja csak a népparlament lehet, ezt pedig csak egyedül az általános, tiszta ós titkos vá­lasztás utján hozhatjuk fel az oly igen beborult magyar égboltozatra. Az én véleményem szerint önök, t. túloldal, egyedáruságnak tekintik a hatalmat és elfelej­tik azt, hogy amikor nagyatádi Szabó István együtt ment az intelligenciával, az urakkal, akkor azt hirdette, hogy nem szabad a válasz­falakat szélesíteni, hanem le kell dönteni azo­kat a közös nemzeti érdek szolgálatában; egy­úttal pedig a régi programpontot, amely a vá­lasztásúik tisztaságához vezet, képes, nem adta fel. Igaz az a közmondás, hogy extra Hunga­rians non est vita. Önök azonban ezt ugy for­ditják meg, hogy extra Bethlen-kormány és extra egységespárt nincs magyar élet. Én taga­dom ezt, hanem igenis, extra kisgazdaprogram nincs a magyar élet, azért követeljük a régi kisgazdaprogramnak és a nagyatádi Szabó István által leszögezett 16 programpontnak megvalósítását. (Helyeslés a baloldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Az általános, egyenlő, titkos választójog olyan korszerű kö­vetelmény, amely elől elzárkózni előbb-utóbb teljes lehetetlenség lesz. Az a kérdés már most, ki tesz több szolgálatot nemzete ügyének, az-e, aki mesterséges eszközökkel meg akarja álli­tani a korszerű fejlődést, vagy pedig az, aki idejében megadja e jogot és megszervezi a pol­gárságot, hogy e jog gyakorlása esetén is győz­tes maradhasson. Minél jobban huzzák-halaszt­ják, esürik-esavarják a dolgot, annál több eshe­tőség lesz a nemzet ügyének megrontására, mert a meg nem adott jog, az e miatt való elé­gedetlenség nőttön-nő, az izgatásnak tág teret nyit és bennhagyja a gyuanyagot ugy a társa­dalmi, mint a politikai életben, hogy az veszé­lyes lángnyelvekkel égesse fel és pusztítsa esetleg a legszentebb, legféltettebb nemzeti értékeket. Ezzel ellentétben mi, akik a kormány­nyal szemben állunk, azt akarjuk, hogy a meg­adott nép jog békésen melegitő tűzhely legyen mindazok számára, akik a szomorú magyar föld szülötteiül vallhatják magukat és élni, dolgozni kivannak a hazáért, annak jobb jövő­jeért. Ha pedig a meglévő sok elégedetlenséget, keserűséget, az államkormányzattal szemben nyilvánuló követeléseket áradó folyamhoz ha­sonlitoim, akkor kérdezem, miként gondolják ' önök megakadályozni azt, hogy ez az áradó folyam el ne öntse és zavaros hullámai alá ne temesse a nemzeti élet vetésterületeit, ame­lyekre elengedhetetlen szükségünk van épen a mindennapi kenyér szempontjából édesmind­nyájunknak. (Ügy van! a baloldalon.) Ugy gondolja a t. túloldal, hogy szűkre szabott szo­ritó gátakat emelnek a folyam mindkét oldalán és ha jön az árviz, akkor kirendelik a fegyve­res karhatalmat, hogy az védje meg, az toldoz­gassa a célszerűtlen gátat és védtöltést és e karhatalom szuronyait és puskacsöveit szege­zik szembe a megáradt folyammal? Lehet en­nek tartós eredménye? Nem jobb-e e helyett, ha igenis megvannak a szükséges védtöltések, amelyek a magyar nemzeti állameszme ural­mát biztosítják, de á védtöltésen belül meg­hagyjuk a kellő nagyságú ártéri területet a folyam számára, hogy ott a népakaratnak, sőt a népszenvedélynek hullámai is kellő levezetést találjanak. Ez az igazi nemzetvédelmi politika. (Ugy van! a baloldalon.) Ennek eszközlője az általá­nos, egyenlő, titkos választójog, az ebből fakadó népparlament és a népparlament működéséből természetszerűleg folyó demokratikus reformok sorozata. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Igen, mi nem félünk a néptől, nem féltjük a néptől a nemzetet, de azt a hazugságot is ki akarjuk ölni egyszersmindenkorra, hogy a népakarat megnyilvánulásának nevezzenek egy olyan választást, amelyből az állampolgárok te­kintélyes része kizáratott, mert szavazó jogot nem kapott, vagy pedig, ha kapott jogot, azzal élni nem tudott, mert ellenzéki elve miatt az urnák­hoz nem járulhatott a fegyveres karhatalom miatt, megakadályoztatott abban, hogy legszen­tebb alkotmányos jogát gyakorolhassa. Mi pol­gári uralmat akarunk ebben az országban és bűnnek tartjuk ha bárki is a kishitüséget, csüggedést terjeszti a polgárság soraiban az általános, titkos választójog törvénybe iktatá­sának esetére. A polgárságnak meg kell mutat­nia, meg is tudja mutatni, ha csakugyan össze­tart, és ha csakugyan van benne élni hit, jog ós erő, hogy felülmarad e mérkőzésben. Ezért akarjuk a régi kisgazdapárti programnak való­sítását épen a polgárság érdekében. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. — Nagy Vince: Hivata­losan űzik a defetizmust!) De mi azt is akarjuk, hogy ne csak a ma­gántulajdonnal bíró polgárnak, hanem az azzal nem rendelkező kétkari munkásnak is érdemes legyen születni ós élnie ebben az országban, mert biztosítani tudjuk neki és családjának tisz­tességes munka után a tisztességes kenyeret és megélhetést. Mi demokráciát akarunk, keresz­tény demokráciát (Ugy van! Ugy van! a bal­középen.), a keresztény nemzeti eszme uralmát, ami azonban nem szólam, hanem a közéleti tisz­taság és erkölcs pillérein épül fel ós kimélet­lenül égeti ki a közéletből a fekélyeket, kímé­letlenül rázza le a bűnös haszonlesésnek, a pa­namázásnak kullancsait és vérszivó pióeáit a nemzet testéről. (Ugy van! Ugy van! a bal­oldalon.) Minthogy mindezekre nézve csak titkos és tiszta választás utján összeülő parlamenttől és a belőle alakuló kormánytól várhatjuk a meg­felelő intézkedéseket, ezért az előttünk fekvő koressztilött javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a balközépen, a bal­és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Kállay Tamás! Kállay Tamás: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szóló t. képviselőtársam nem fogja kivánni tőlem, hogy hosszú beszédének minden egyes részletére — azokra is, amelyek­kel nem értek egyet — reflektáljak. Ő megemli­tette a titkos választói jog dicséretére és igaz­ságos voltára nézve Bethlen István gróf példá­ját Hódmezővásárhelyen, ahol győzött. Csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom