Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-430

428 Â nemzetgyűlés 430. ülése 1925. évi június 19-én, pénteken. Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, mél­tóztassék beszédét befejezni. Hegymegi-Kiss Pál : Ezeket a javaslatokat bátorkodtam előterjeszteni. Ezeket javasoltam, különös figyelemmel arra, hogy a negyedik be­kezdésben egy más rendszert, t. i. a kisebbségi szavazatok számbavételét alkalmazzuk. Azért java­soltam, hogy amennyiben a t. Nemzetgyűlés bölcsesége ugy határozna, miszerint ezt a kidol­gozatlan, nehéz kérdést nem venné újból bizott­sági tárgyalás alá, hogy mentsem, ami menthető, ezekkel a pótló módosításokkal igyekszem lehetővé tenni, hogy a kisebbségi rendszerre térjünk át emellett a szövegezés mellett is. Elnök : Ha jól értettem, a képviselő ur indít­ványának kinyomatását és a Házban való szét­osztását kéri. Hegymejji-Kiss Pál : Szerettem volna ! Elnök : Én csak kérdezem, mert nem értettem világosan, de ugy emlékszem, hogy szavai közben a kinyomatást méltóztatott említeni, de erre vo­natkozó indítványt a képviselő ur nem tett. Mél­tóztassék indítványát Írásban is benyújtani. Hegymegi-Kiss Pál : Én benyújtottam, mert azok a pótmódositások, amelyek a szövegen tör­ténnek, ezeknek alapján teljesen a kisebbségi rendszer szerint van átalakítva ez az Ernszt-féle szakasz. (Szakács Andor : Mindenesetre kérjük ennek kinyomatását és szétosztását.) Elnök : A házszabályok 206. §-a értelmében indítvány terjeszthető elő az iránt, hogy valamely indítványt a Ház kinyomasson-e, vagy sem. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy a Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur által e szakaszhoz benyújtott inditvány a Ház által kinyomassák és szétosztassák, igen, vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Határo­zatilag kimondom, hogy a Ház a Hegymegi kép­viselő ur által benyújtott indítvány kinyomatásá­hoz és szétosztásához hozzájárult. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Petrovácz Gyula ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Barthos Andor ! Barthos Andor : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az általános vita folyamán bátor voltam azt az állás­pontot kifejteni, amely lehetetlenné teszi azt, hogy a 12. §-t egészében elfogadjam. Emiitettem azt*is, hogy Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága határozott állást foglalt a tekintetben, hogy a szavazás mindenütt nyilt legyen. Kifejtet­tem azt is, hogy az arányos választási rendszernek, vagyis a lajstromos szavazásnak egyáltalában nem vagyok hive és az Ernszt-féle javaslathoz nem járulhatok hozzá szavazatommal. Azzal a változtatással azonban, amit Őrffy Imre t. képviselő ur előterjesztett, hajlandó vagyok a szakasz vonat­kozó részeit megszavazni. A 12. § első bekezdését azonban nem. Szuhányi Ferenc és Gaal Endre képviselő­társaim nevében, tehát Szatmár vármegye másik két képviselője nevében is azt a tiszteletteljes módosítást javaslom a 12. § 1. bekezdéséhez, hogy az »alapján« és »történt« szavak közé méltóztas­sanak beiktatni a »nyilvános szavazással« szavakat. Még csak egyetlenegy körülményre akarok reflektálni, ha megméltóztatnak engedni, Hegy­megi-Kiss Pál képviselőtársamnak arra a szemre­hányására, hogy az inditvánvát előreláthatólag nem fogjuk elfogadni. Különösnek találom ezt a vádat részéről, hiszen az előző 11. §-nál bizonyí­tottuk be, hogy egyhangúlag magunkévá tettük épen az ő indítványát. Végül pedig azzal a sokat hangoztatott váddal szemben akarok védekezni, amely minduntalan szól és ugy jellemez minket, hogy engedelmes rabszolgái volnánk a ministerelnök urnák. Fel­szólalásommal igyekeztem bebizonyítani, hogy igenis van önálló véleményünk, van még akkor is, ha az ember felszólalása mindent, csak nép­szerűséget nem szerezhet. De nem is vágyunk erre. Soha életemben nem törekedtem erre, (Rupert Rezső : Ignoti nulla cupido !) Lehet, hogy el sem tudom érni gyarlóságaim folytán, hogy népszerű legyek ; sokkal nagyobbnak és fohtosabbnak tartom, azt, hogy lelkiismeretem nyugalmát meg­őrizzem, mintsem azt, hogy egyes lapok megdicsér­jenek, vagy pedig az ellenzék tiszteletreméltó közvéleménye engem kedves vagy rokonszenves embernek tartson. Tudom, hogy igen sokan lesznek, akik kár­hoztatják állásfoglalásomat, de én ugy éreztem, hogy ezzel a magam meggyőződését követtem. A meggyőződés pedig nem azt jelenti, hogy jobb­nak tartom felfogásomat, mint másét, a meggyőző­dés szerény véleményem szerint az, hogy csak az én felfogásom lehet a jó. (Rothenstein Mór : Csak azért is !) Nem csak azért is, hanem csak. Ezek után tehát kijelentem, hogy a 12. §-t csak az én módo­sításommal vagyok hajlandó elfogadni. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Propper Sándor ! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Az előt­tem szóló igen t. képviselőtársam kriptaszerü fel­szólalása után fordított Rip van Winkle-nek érzem magamat. Történt már itt hivatkozás Rip van Winkle személyére, én azonban ezt fordított arány­ban értem. Ő hosszú alvás után felébredvén, bá­multa az újvilágot, mely az ő alvása alatt kelet­kezett. Nem tudta megérteni, hogy milyen válto­zásokon ment keresztül a világ, amig ő aludt. Mi fordított helyzetben vagyunk, mert bámulnunk kell azt, hogy itt maradt az egész régi világ, egész régi felfogásával. Hatalmas események rázták meg a világot, az egész világ átalakult, a régi világ el­sülyedt a szó valódi értelmében, s itt a magyar Nemzetgyűlésben kriptaszerü hangokkal az egész vonalon nyilt szavazásra tesznek javaslatot. Nem szállok vitába ezzel a kriptaszerü hanggal, mert nem találok kifejezéseket ennek jellemzésére, de mindenesetre nagyon érdekes, hogy amikor egy abszolút reakciós javaslat fekszik előttünk, midőn az egész világon legeslegutolsónak maradtunk meg egy reakciós választójogi javaslattal, kilenctized­részben nyilt szavazással, akkor van bátorság arra, hogy valaki felálljon, s még azt is visszafelé akarja fejleszteni, s egész vonalon nyilt szavazást javasol és ezzel akarja az ő nagy önállóságát és gerinces­ségét bizonyítani. (Rothenstein Mór : Meg volt rendelve ! — Barthos Andor : Ez nem igaz ! — Zaj.) Magam részéről csatlakozom Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam első javaslatához, mely sze­rint uj választójogi bizottság elé utaljuk ezt a szakaszt, uj megfontolás és uj szövegezés céljából. (Szakács Andor közbeszól.) Elnök : Szakács Andor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Propper Sándor : Szükségesnek tartom ezt azért, mert a bizottság munkája csonka és egy­oldalú volt. A szociáldemokrata párt s a demokra­tikus ellenzék a bizottság munkájában nem vehe­tett és nem vett részt. Azt hiszem, a többségnek kötelessége lojalitásból is alkalmat adni arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak minden alapvető szakasza újra a legalaposabb tárgyalás és meg­fontolás elé kerüljön. A kisebbségek védelme a lajstiomos szavazás utján szükséges demokratikus kellék, de nem ebben a formában. Ha a törvény­hozás és a kormány komolyan meg akarja tenni az első lépést az igazán demokratikus választójog

Next

/
Oldalképek
Tartalom