Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-430
A nemzetgyűlés 430. ülése 1925. évi június 19-én, pénteken. 4lâ rekesszék abból a lehetőségből, hogy a törvényhozás tagja lehessen. Aki a királyt megsérti, az politikai felfogásának ad esetleg imparlamentáris módon kifejezést, de egyáltalában nem ad tanúbizonyságot arról, hogy képtelen a törvényhozói munka elvégzésére. Épen igy vagyunk a köztársasági felfogással. E törvényjavaslat szerint a köztársasági mozgalom reprezentánsai, akik szóban vagy Írásban ennek az eszmének kifejezést adnak, akik a királyság intézménye ellen lázitanak, vagy pedig a királyság intézményét megtámadják, elvesztik választói jogosultságukat és választhatóságukat is. Már az egyik elmúlt ülésen bátor voltam felhívni az igen t. kormánynak és a többségnek figyelmét arra, hogy ez a szakasz homlokegyenest ellentétben áll Bethlen István ministerelnök urnák azzal az igen helyes és mindnyájunk által tetszéssel fogadott kijelentésével, hogy a királyság intézményének megszüntetésére alkotmányos eszközökkel kísérletet tenni, törekedni vagy propagandát indítani nem ütközik az alkotmányosságba, a törvényekbe. Ez igy is van, mert hiszen gondolatait szóban és írásban mindenki szabadon terjesztheti; ezzel kezdődik az 1848-iki és az 1914-iki sajtótörvény egyaránt. Az 1848-ikit az akkori nagy férfiak, az 1914-ikit Tisza István és az ő politikai táborába tartozók csinálták, és mindakettő ennek az eszmének kihangsúlyozásával kezdődött. Csak az a fő, hogy alkotmányos utón és (Rakovszky Iván belügyminister : Ne törvénybe ütköző módon !) nem a tömegeket azonnali cselekvésre, lázadásra biztatva történjék ez. (Ra, kovszky Iván belügyminister : Nagyon egyszerű. Ne ütközzék a törvénybe !) De itt csak az van, hogy aki a királyság intézményét megtámadja! (Rakovszky Iván : belügyminister : Aki az 1913. évi XXXIV. tc-ben meghatározott bűncselekményt elköveti !) Ha mindezeket a szakaszokat méltóztatnak alkalmazni, akkor a köztársasági eszmének egy őszinte hive, aki a Nagy György-féle törvénnyel összeütközésbe kerül, semmiesetre sem lesz választható. E szerint nem lehetett volna választó sem dr. Kalmár Antal, a leghazafiasabb magyar publicisták egyike, akinek 22 királysértési pöre volt, de ezáltal közbecsülésben semmit alább nem szállott. Eszerint nem lehetne választó dr. Kacziány Géza hazafias magyar publicista, jeles magyar történetíró. De nem lehetnének választók a fajvédő irányzat legkiválóbb reprezentánsai sem. Lehet, hogy a kormány ennek örvend, de végre is az egyes irányok a törvényhozás termében akarnak alkotmányosan mérkőzni egymással. (Rakovszky Iván belügyminister: Mérkőzhetnek I Azért még nem kell izgatni !) Nem lehet olyan korlátokat felállítani, hogy ezek segítségével a fajvédő vagy szociáldemokrata irányzat képviselőit apró-cseprő paragrafusokkal megfogják, lehurkolják, hogy meg legyenek fosztva attól a lehetőségtől, hogy ide bekerüljenek. (Hegymegi-Kiss Pál : Jól fésült politikusok !) Izgatásért nemcsak szocialista képviselőket ítélnek el, hanem a fajvédő politikusokat is. (Rakovszky Iván belügyminister : Természetes !) Ilyenek voltak : Lendvai István, Kádár Lehel, Milotay István, Pethő Sándor és egész sorát felsorolhatom azoknak a kiváló keresztény Íróknak és publicistáknak, akik vagy az izgatásra vonatkozó szakasznak, vagy valamelyik más szakasznak rendelkezéseivel összeütközésbe kerültek és biróiiag elitéltettek. (Rakovszky Iván belügyminister : És pont azoknak kell képviselőknek lenni ?) És ebből azt a konzekvenciát méltóztatik levonni, hogy a szellemi élet olyan kiváló képviselői, mint amilyenek vannak akár a fajvédők, akár a szociáldemokraták között, elveszítsék választójogukat és választhatóságukat, mert vagy olyan iránynak adtak kifejezést, amely talán a társadalom egyes rétegeinek felfogásával ellenkezik, vagy pedig olyan elvet hirdettek mondjuk, amely a hivatalos körök régi vaskalapos meggyőződésót sérti Î Arra kérem a belügyminister urat, hogy amint a 7. §-nál volt kegyes az ellenzék argumentumait legalább kis részben szives figyelemben részesíteni és a végleges döntést annál a szakasznál elhalasztani egészen a vegyes intézkedésekig, hogy ott történjék majd valami korrektivum a 7. §-on, ugy méltóztassék ezt a jóindulatot ennek az 1. pontnak 4. bekezdésére is kiterjeszteni, mert ha a választóknál méltóztatik enyhíteni a kritériumokon, akkor, ha következetes akar maradni a minister ur, itt a 3. és 4. pontnál. . . Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Szakáes x4\ndor : Tisztelettel kérek két percnyi meghosszabbítást ! Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a képviselő urnák a két percnyi meghosszabbítást megadni ? (Igen. !) A Ház megadja a kért meghosszabbítást. Szakáes Andor : Arra vagyok bátor kérni a minister urat, méltóztassék figyelmét kiterjeszteni az 1. bekezdés 3. és 4. pontjára és talán itt is, a választhatóságnál méltóztassék érvényesíteni ugyanazokat a szempontokat, amelyek érvényesítését a választójognál méltóztatott jónak látni. Most inkább az előadó ur szives figyelme} volnék bátor felhívni arra, hogyha méltóztatott a 2. pontban javasolni ennek a keletkezésben levő törvénynek későbbi szakaszaira való utalás mellőzését, méltóztatott javasolni, hogy a 131. és 132. §-ra most még ne történjék hivatkozás, akkor méltóztassék hasonló törvényszerkesztési bölcsességgel a 7. pontban foglalt utalást a 141. §-ra szintén mellőzni és ezirányban a nemzetgyűlésnek javaslatot előterjeszteni. Mert nem lehet a 10. §-nál megmondani azt, hogy a 141. § már itt alkalmazásba vétetik, illetőleg, hogy elveszíti választhatási jogosultságát az, aki a jeíen törvény 141. §-a értelmében nem jelölhető ; hiszen nem tudjuk, hogy a törvényhozás bölcsessége egyáltalán szükségesnek tartja-e majd ennek a 141. §-nak felállítását, megszavazását és azt sem tudjuk, hogy milyen szöveggel fog az esetleg létrejönni, vagy hogy egyáltalán benne lesz-e a törvénykönyvben. En tehát csak szerkesztési szempontból kérem, hogy méltóztassék ugyanazzal a következetességgel ezt a szakaszt is mellőzni. Ezeket voltam bátor előterjeszteni. A szakaszt ebben a szövegezésben nem fogadom el. Elnök : Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Malasits Géza ! Malasits Géza : Tisztelettel kérem az elnök urat, méltóztassék megállapítani a tanácskozóképességet ! Elnök : A Ház nem lévén tanácskozóképes, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök : A szó Malasits képviselő urat illeti Î Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés î Bármenynyire igyekszem is, hogy beleéljem magamat, mint tárgyilagos ember, abba a gondolatmenetbe, amelyből ez a 10. § fakad, még se tudom sehogysem megtalálni ennek logikáját. Az egész paragrafuson az a szellem vonul végig, hogy óvakodjunk a forradalmak megismétlődésétől és ugylátszik, hogy a törvényalkotók abban a naiv hitben élnek, hogy ennek a paragrafusnak ijesztő szigorúságával meg fogják tudni akadályozni azt, hogy a jövőben képviselő lehessen az, aki ebben a paragraNAPLÓ. XXXIII. 'V:
