Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

A nemzeigyüíés 421. ülése 1925. a szerencsétlen fogalmazásban, gyakorlatilag ke- j resztülvihetetlen, lehetetlen és szükség sincs rá. Példákkal illusztráltam, hogy miért. Azt az idegen szót pedig azért ismételtem meg, hogy önöknek megmutassam, hogy ki tudom ejteni, mert legalább is annyira tisztában vagyok azzal, mint önök ott össze-vissza. Vagyok olyan intelligens, hogy azokat a kifejezéseket, amelyeket beszédemben használok, értem és tudom, és azokkal tisztában vagyok. (Kováts-Nagy Sándor : Senki se álíitotta az ellenkezőjét ! — Horváth Zoltán : Nem a vagyon adja az intelligenciát ! — Reisinger Ferenc : Ez a színvonal !) Elnök : Reisinger Ferenc képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni, mert ez is a színvonalhoz tartozik. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Rothenstein Mór : T. Nemzetgyűlés ! Én azt mondom, hogy ezek a szakaszok — mert még több ilyen van — mind arra valók, hogy amellett,- hogy a választójog ebben a javaslatban már elég szűk térre van korlátozva, ezt a jogot, különösen pedig a megválaszthatóságot, még szűkebbre vonják össze. (Ellentmondások a jobboldalon.) Azt mindenki érzi, hogy ez főképen és különösképen a szociáldemokrata képviselő ellen irányul. (Reisinger Ferenc : Ugy van !) Mert ha nézem a javaslat szakaszait, azt látom, bogy ha valaki a választás alkalmával jelentkezik és azt mondja, hogy X jelölt itt, vagy ott. ilyen beszédet tartott, és az a beszéd nagy izgalmat keltett a jelenlevők között (Vanczák János : Egy tejfelesszáju rendőrdíjnok fogja ezt mondani !) és fogja ezt rosszindulatulag bizonyítani és ezzel annak a jelöltnek a megválaszthatóságát lehetetlenné tenni, akkor áll az, amit mondok, hogy ezek a szakaszok mind arravalók, — legyen az akár az u. n. emigráns-szakasz, az eskü-szakasz, vagy az izgatás-szakasz — hogy korlátai legyenek annak, hogy ide ebbe a törvényhozó testületbe (Vanczák János : A nép igazi képviselői bejöhessenek !) szociáldemokrata képviselők bejöhessenek, mert alig lehet a szociáldemokrata táborban találni olyan egyéneket, akiket megválaszthatnak, mert alig akad valaki, aki ezeken a szakaszokon keresztül érintetlenül tudjon átjutni. Melyik szociáldemokrata iró vagy vezetőember kerülheti el ebben az országban azt, hogy izgatás végett ne Ítéljék el — mint emiitettem — három napra és ennek a három napi elitélésnek az a következménye, hogy öt évig nem lehet képviselő. A gyilkosokat, a gonosztevőket nem sújtja annyira a törvény, és a közönséges bűncselekményeket nem torolja, vagy nem akarja megtorolni az a törvényjavaslat annyira, mint a politikai vétséget elkövetőket. (Ellenmondások a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! - Az emigráns-szakasszal kapcsolatban is akarok pár példát felhozni. (Halljuk ! Halljuk !) Ne felejtsük el, hogy ez a szakasz arravaló, hogy a gyűlölet, a bosszú tovább is éljen, mert ezek az egyének magatartásukkal ellentétbe kerültek nem' az ország érdekeivel, hanem a kormányzattal. 1849-ben a szabadságharc befejezése után nagyon nagy és derék férfiaknak kellett emigrálniok Törökországba és máshova. (B. Podmaniczky Endre : Azok nem voltak kommunisták ! — Vanczák János : Menjenek el a múzeumba és olvassák el a lapokat ! Idehaza gazembernek tartották Kossuthot ! — Szomjas Gusztáv : Azért van szobra minden faluban ! — Zaj.) Elnök : Vanczák János képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Pikler Emil : Rákóczira kimondták, hogy hazaáruló !) Pikler képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Vanczák János és Esztergályos János évi június hó 4-én, csütörtökön 31 közbeszólnak.) • Vanczák és Esztergályos képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. Rothenstein Mór : 1849-ben is emigráltak. Idősbb gróf Andrássy Gyula is emigrált és nem mondok ujat, ha azt mondom, hogy gróf Andrássy Gyulát akkor in effigie — képleg — (Derültség.) nem nevetni való, — az arcképét felakasztották (Felkiáltások a jobboldalon : Kicsoda?) Ferencz József, akasztatta fel. Bocsánatot kérek, ez az, amit el akarok mondani, hogy Ferencz József mégis tudott felejteni, mert közismert dolog, hogy gróf Andrássy Gyula visszakerült Magyarországba és az a Ferencz József, aki aláirta a halálositéletét, gróf Andrássy Gyulát kinevezte az ország ministerelnökének, később külügyministerének és személye körüli ministernek is. (Szomjas Gusztáv : De Andrássy nem gyalázta az országot !) Ezek történelmi események ! Én nem akarom a bolsevistákat védelembe venni, ellenkezőleg én őket, — hogy ugy fejezzem ki magamat — gyűlölöm, (Helyeslés, derültség a jobboldalon.) mert ebben az országában borzasztó katasztrófát idéztek elő. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) De azt mondani, hogy aki egyszer bolsevik volt, ha megjavult is és észretért, annak soha többé ebben az országban keresni valója nincs, nem lehet ! (Taps a szélsőbaloldalon.) De ez a törvényjavaslat ezt mondja ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rothenstein Mór : Ennek a törvényjavaslatnak . . . (Zaj jobb felől. — Szeder Ferenc : Majd a báró ur érvelését hallgatjuk meg !) Ennek a törvényjavaslatnak az utolsó szakasza, a 190. § a legjobb. (Zaj balfelöl. Halljuk ! jobb jelöl.) Én ráérek. (Derültég jobbfelöl.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rothenstein Mór : Én nem raboltam a hangomat. Elnök : A képviselő ur nem ér rá, mert csak 6 óráig van joga beszélni. Rothenstein Mór : Épen elég S (Derültség jobbfelől.) A 190. § 3. bekezdése a következőket mondja. (Zaj jobbfelől. — Vanczák János : De jó bor van a Margitszigeten ! Ugy látszik, mind ide hozták / — (Olvassa :) »A nemzetgyűlésből alakuló képviselőházra — átalakulásától kezdve — ennek a törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Tagjai kötelesek a jelen törvény 132. §-ában megállapított eskü —• az ott megjelölt következmények terhe alatt — az átalakulás után haladéktalanul letenni.« Már beszédem elején elmondottam a véleményemet arról, hogy mindenütt a külföldön, ahol a forradalom után nemzetgyűlés alakult az alkotmány alapjainak lefektetésére, ennek a feladatnak elvégzése után uj választásokat irtak ki és az uj választások alapján ült össze a törvényhozó testület. Ezzel szemben ez a törvényjavaslat ugy intézkedik, hogy nem lesznek uj választások, hanem a nemzetgyűlés alakul át országgyűléssé. Ebben a tekintetben is különbözünk tehát azoktól, akik helyesen járnak el. Ha alapvető törvényt hozunk, aminő a törvényhozó testület másik részének, a felsőháznak megalkotása, ennek életrekeltése után választásokat kellene elrendelni. A törvényjavaslat szerint nálunk ez nem történik meg, holott annak idején a régi képviselőház és főrendiház is feloszlott. Nem tudom még, hogy az uj felsőház megteremtése hogyan történik, de tervbe van véve, hogy oda uj tagok fognak bekerülni, nem azok, akik annak idején ott voltak. Az alsóházra vonatkozóan eltérő az intézkedés, mert bem lesznek uj választások, anélkül alakul át a nemzetgyűlés alsóházzá és a képviselőknek mégis esküt kell tenni. (Kováts-Nagy Sándor: Az átalakulás után fel is oszlathatják a Házat !)