Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

30 À nemzetgyűlés 421. ülése 1925. évi június hó 4-én, csütörtökön lennie. Ausztriában 100 szakasz mellett a választó­kerületek megállapítása is benne van, de itt ravasz­ságból nincs benne, mert a választókerületek beosztása geometriai művészet ; ezen még külön kell gondolkozni, hogy hogyan és mint csináljuk meg, hogy mindamellett hogy ilyen korlátokat szabtunk a törvénynek, geometriával még ujabb korlátozásokat lehessen megteremteni. (Szeder Fe­renc : Akadályversenyeket ! ) A törvényjavaslatban az sincs benne, hogy hány képviselőből fog a jövendő törvényhozó testület állani. (Saly Endre: Annyi lesz, amennyi a kormánynak kell !) Amikor a községi választá­sokat Budapest közönsége részére megcsináltuk, akkor megállapodtunk egy számban, hogy ennyi lesz, de ebben a törvényjavaslatban ez nincs benne. Ez is valószínűleg majd kormányrendelet révén, ravaszul kigondolva, a 12-ik órában fog megjelenni, és akkor fogják a választókat értesí­teni arról, hogy hány képviselő megválasztásáról van szó. Fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak a 132. §., amely szerint a megválasztott törvény­hozók kötelesek esküt tenni. Eddig az országgyű­lések és a nemzetgyűlések képviselői nem tették le az esküt, (Vanczák János : Ezer évig megvolt Magyarország eskü nélkül !) és nem történt semmi, Nem tudok esetet, hogy azért, mert itt a képvise­lők az esküt nem tették le, forradalom tört volna ki. Ki törődött azzal, hogy a képviselők esküt tettek-e vagy nem? Senki ! És melyik képviselő­nek jutott eszébe, hogy az eskü nélkül olyasvalamit kövessen el, ami az ő feladatával ellentétbe hozta volna őt? Igaz, azt mondják, hogy szocialista kép­viselők Bécsben voltak. Ez az alkalom és a képvise­lők ottani szereplése adott okot arra, hogy esküt kell ezentúl letenni. Megjegyzem, hogy ilyen eskü­tétel más parlamentekben is van, csak ha mi vala­mit utánozunk, ott hiba van, mert sohasem utá­nozzuk ugy, hogy az sikerült legyen. Ha mi ugyan­azt is igyekezünk csinálni, mint amit mások csinál­nak, akkor sem ugyanaz az eredmény. (Vanczák János : Mi lesz a felekezetnélküli képviselőkkel? Azok hogyan tesznek esküt?) Ismétlem, azt mond­ják, hogy erre az eskütételre a jövőben szükség lesz, mert biztosítani kell azt, hogy a képviselők ne fejthessenek ki olyan tevékenységet, amely nem áll az ország és a haza érdekében. Kérdem, hogy csak a szocialista képviselők utaznak külföldre? Ugy tudom, hogy a képviselők interparlamentáris konferenciákra is utaznak. Oda miért mennek? Azért mennek-e oda az igen t. túloldalon ülő kép­viselők, hogy a más parlamentekből ott összegyűlt képviselőkre ráoktrojálják az ő felfogásukat, vagy pedig azért mennek-e oda, hogy kölcsönösen kapa­citálják egymást, hogy beszéljenek a napirendre kerülő kérdésekről? Azok a képviselők, akik ilyen konferenciákon találkoznak bármely ország részé­ről, elárulják az ő hazájukat? (B. Podraaniezky En­dre : Az egészen más ! — Vanczák János : Mi az hogy más? Miért más? Egy csöppet sem más ! Amit az egységespárt csinál, az más ! — Zaj. — Elnök csenget. — Szeder Ferenc : Szóval testre szabott ruha akar ez is lenni. — Vanczák János : Amikor az agráriusok kimennek nemzetközi kon­ferenciára, az is más ! — B. Podmaniczky Endre : Ezt nem lehet összehasonlítani ! — Reisinger Fe­renc : Miért nem? — Vanczák János : S mikor római konferenciák vannak az egyház részéről, az is más i — Reisinger Ferenc : A képviselő ur meg­bízhatóbbnak tartja magát, mint engem? — Zaj.) Azon a bécsi konferencián, amelyen a szociálde­mokrata képviselők megjelentek, (Zaj a bal- és jobboldalon. — Nemes Bertalan : A szónok is akar beszélni.) határozat nem hozatott, holott az inter­parlamentáris konferenciákon, ha nem is hoznak olyan határozatokat, amelyek kötelezők a parla­mentekre, de rezoluciókat mégis hoztak már azzal a szándékkal, hogy hazaérkezésük után lehetőség szerint azokat érvényesítsék otthon. (Kabók Lajos : A prágai kongresszus határozatokat is hozott.) A 7 agy egy másik példa. (B. Podmaniezky Endre : Halijuk ! Talán jobb lesz ! —• Derültség.) Mindenesetre jobb, mint amit ön mondana. (Derültség. — B. Podmaniczky Endre : Ezt még nem tudni ! — Élénk derültség.) Szeder Ferenc : Még csak a közbeszólásnál tart !) Elnök : Szeder és Podmaniczky képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. Rothenstein Mór : Azt mondják, hogy erre az esküre azért van szükség, hogy a képviselő idegen befolyástól menten teljesítse feladatát. Mindjárt be fogom bizonyítani, hogy ezt még önök sem voltak és nem is lesznek képesek keresztül­vinni. (Kováts-Nagy Sándor : Hát még hogy lennének önök ?) IV. Károly király detronizálása (Egy hang a jobboldalon : De nehezen mondja ki ! — Kabók Lajos : Nem kell ezen mosolyogni, hallottunk arról az oldalról ennél sokkal szégyen­teljesebbet !) Bocsánatot kérek, nem szégyen­teljes ! Előfordul minden embernél. (Zaj a jobb­és a baloldalon.) Elnök : Kabók képviselő urat kénytelen vagyok ezért rendreutasítani ! (B. Podmaniczky Endre : Na, puff neki ! Ez nem sikerült ! — Esztergályos János : A gróf ur mindjárt nem lesz olyan kedé­lyes, ha én közbeszólok !) Csendet kérek, képvi­selő urak ! (Kováts-Nagy Sándor : Nem gróf, csak ugy-néz ki. — Derültség.) Kérem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassanak csendben maradni ! (Szeder Ferenc : Sorsdöntő törvény !) Rothenstein Mór : Ismétlem, amikor arról volt szó az első nemzetgyűlésen, hogy Károly királyt detronizálni kell, akkor önök ezt a detro­nizációt spontán, önként mondották ki ? Nem idegen befolyás volt-e az . . . (Kováts-Nagy Sándor : Itt se voltunk ! — Vanczák János : De Bethlen ur ott volt, a vezérük ! — Szeder Ferenc közbeszól.) Elnök : Szeder képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni 1 (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak, minden oldalon ! Rothenstein Mór : . . . ami miatt kényte­lenek voltak ezt megcsinálni. Ezt most nem mint vádat hozom fel, csupán indokolásul hozom fel arra, hogy sokszor nem lehet ezt a gyakorlatban keresztül vinni az eskü alapján, mert esetleg kényszerítő alkalmak és kényszerítő körülmények hozzák a törvényhozó testületet ilyen helyzetbe. Miért van most a ministerelnök ur Genfben ? Magyarázzák meg nekem, hogy miért van ő ott ? Azért, hogy utasításokat fogadjon el. (Kováts­Nagy Sándor : Dehogy ! Hogy megegyezzen ! Hogy pénz jöjjön a házhoz ! — Szabó Imre : Engedélyt fog kapni a költségvetésre ! — Zaj a jobboldalon. Elnök csenget. — Reisinger Ferenc : Hogy kaszi­nóznak a jó öregurak 1) . Elnök : Csendet kérek. (Kabók Lajos : Ez parlamenti tanácskozás ? Mulatnak odaát ! -— Zaj a szélsőbaloldalon. — Vanczák János :• Az ezer holdak árnyékában könnyű mulatni !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Kabók Lajos közbeszól.) Kabók képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon. — Reisinger Ferenc közbeszól.) Ismételten kérem Beisinger Ferenc képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj a jobboldalon.) Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek csendben maradni, figyelmeztetésem mind a két oldalnak szól. (Halljuk ! Halljuk !) Rothenstein Mór : Felszólalásomban, t. túl­oldal, én senkit meg nem bántottam és nincs is szándékomban, hogy bárkit megbántsak. Érvekkel igyekeztem önöket meggyőzni arról, hogy ez a paragrafus, a 132. §, amely az esküről szól ebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom