Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

A nemzetgyűlés 421. ülése 1925. hanem igenis, legyen megértéssel az ellenzékkel szemben, s akkor nem fog annyira kiélesedni a helyzet, mint ahogy kiélesedett azért, mert a többség diktatórikus álláspontra helyezkedett. Mikor az ellenzék egy része, a demokratikus blokk nem volt itt benn a parlamentben s a választójogi vita megkezdődött, akkor az igen t. túloldalon találkoztak szónokok, akik elmondták érveiket, hogy miért tartják szükségesnek egyrészt a nyilt szavazást, másrészt a választójog szűkebbre való korlátozását. Mikor mi bejöttünk, az igen t. túloldal elhallgattatta szónokait, azóta nagyon kevés kivétellel itt az ellenzéki padokon érvelünk amellett, hogy miért van szükség az általános, titkos választójogra, de nem találunk ellenérvekre, melyek azt igyekeznének bizonyítani, hogy mi tévedünk, s az igazság a másik oldalon van. (Kabók Lajos : Náluk a szavazás az ellenérv ! Majd szavazni fognak !) Egyesek azért mégis felszólaltak, mint például Muszti igen t. képviselőtársam. Képviselőtársam többek között azt mondotta, hogy ha a szociáldemokraták a nyilt szavazást követelnék, akkor ő a titkos választójog mellett emelne szót. A gyorsírói naplóban benne van ; igy mondotta. Hát lehet az ilyen felszólalást, az ilyen érvelést komolyan venni ? Hát csak azért is, (Kabók Lajos : Gyűlöletből !) mert mi azt mondjuk, hogy általános, titkos, azért mondja ő, hogy nem általános és nem titkos, hanem nyilt szavazást akar. (Zaj a szélsőbaloldalon. -- Pikler Emil : Dafke-párt !) Ha nem tévedek, Muszti képviselőtársam a kisgazda-csoporthoz tartozik, (Szeder Ferenc : De már börböri ruhát visel !) melynek programmjában benne van a 16 pont, igaz, hogy mint utolsó pont, de ott szerepel a; titkos választójog. Akármi mást mondhatnánakmondhatnák, hogy arra a meggyőződésre jutottak, hogy szerintük nem lehet a titkos választójogot megadni, de azt — ugy hiszem •— nem lehet érvül elfogadni, hogy azért ellenzik a titkos választójogot, mert a szociáldemokraták követelik, s nem is méltó, hogy egy törvényhozó itt a parlamentben igy beszéljen. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Reisinger Ferenc : Nemsokára mint parlamenten kivüli ellenzék fogják követelni a titkos választójogot.) Elnök : Csendet kérek. (Rcisinger Ferenc : E törvény alapján ugy kibuktok, hogy hírmondó sem marad belőletek.) Reisinger képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Szeder Ferenc : Tudják ők azt ép olyan jól, mint mi. — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Reisinger képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Rothenstein Mór : Petrovácz képviselőtársam mai felszólalásában azt mondotta, hogy a kormánypárt azért, mert kormánypárt, minden javaslatnak helyesel, az ellenzék pedig azért, mert ellenzék, minden javaslattal szemben kifogásokkal él, s ő a két párt között valószinüleg, mint u. n. harmadik párt, amelynek képviselője azt mondja, hogy csak az az igaz, amit ő mond, mert ő egyszer helyesel, mássszor nem helyesel. Igen, ugy látszik, ő helyesel akkor, amikor ez az ő harmadik pártjának érdeke, és nem helyesel akkor, amikor szerinte az ő pártjának ez nem felel meg. Hogy mit akart ezzel mondani, az nem igen volt megérthető, ha csak valamilyen szempontból, amit nem árult el, azt nem akarta mondani, hogy ő nem tartozik ugyan az egységes párthoz, azonban még sem olyan rossz fiu, mint az ellenzék, ő tud disztingválni, hogy mikor helyeseljen valakinek és mikor ne. (Szeder Ferenc : A kis hamis !) Miután az általános választójog megvalósítása alkotás még akkor is, ha itt erről a törvényjavaslatról van szó, nagyon is utána érdeklődtem — nemcsak ebben az országban, — hogy bizonyos évi június hó 4-én, csütörtökön 29 kapacitások, autoritások mit szólnak ehhez a javaslathoz. Olvastam és kutattam, hogy mit szólnak ehhez a törvényjavaslathoz a külföldön és alkalmam volt a bécsi Arbeiter Zeitungban olvasni egy cikksorozatot, amelyet Fritz Austerlitz, aki választójogi kérdésekben autoritás, irt és látta, hogy ő mit mond a magyar választójogról. Többek között azt mondja, hogy ha ez a javaslat törvénnyé válik, akkor olyan reakciós választójoga egy országnak sem lesz, mint Magyarországnak. (Szeder Ferenc : Speciális választójog !) Ezt mi is mondjuk. Ezt Austerlitz nélkül is meg tudtuk állapítani, aminthogy meg is állapítottuk. De hogy mégis kimutassam, hogy egy ilyen külföldi bírálat erről a törvényjavaslatról és annak egyes részleteiről mit mond, felhozom azt, hogy pl. ő azt mondja, hogy »minden alkotmány alapelve az, hogy politikai vétségekért való elitétetlés nem okozhatja a választójog elvesztését.« Ezzel szemben mit találunk a mi törvényjavaslatunkban? Épen az ellenkezőjét ! A politikai vétségeket ez a törvényjavaslat súlyosabban kívánja megtorolni, mint a közönséges bűncselekményeket. (Szakács Andor : Elég baj ! — Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Példával is szolgálhatok. Tudok esetet, amikor izgatás címén egy cikk íróját a magyar bíróság három napi fogházra ítélte el. Három napra, tehát ez enyhe büntetés. A törvényjavaslat szerint ezért öt évig nem választható meg. Olyan cselekedetért tehát, amelyért a magyar bíróság három napi fogházat ró ki, ez a választójogi törvényjavaslat azzal sújtja az ilyen egyént, hogy öt évig bűnhődjék és öt évig ne lehessen képviselő. (Reisinger Ferenc : Ez a szocialistaellenes szakasz !) Ezzel akarjuk mi kimutatni a mi demokráciánkat ? Hiszen a jelentés folyton demokráciáról, jogkiterjesztésről beszél és az igen t. ministerelnök ur, ahányszor csak megjelenik valahol, akár külföldi, akár belföldi porondon, mindig a demokráciáról beszél. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ennél a pontnál nem igen lehet ezt észlelni. Már több felszólaló kifogásolta a nők választójogánál azt a különbséget, amelyet a férfiak és a nők között ez a javaslat tesz. Erről Austerlitz azt mondja, hogy el lehet képzelni egy választójogot anélkül, hogy a nőknek választójogot adna ; de ha már adnak, nem lehet megérteni, hogy ilyen különbségeket tegyenek. Ebben az országban hivatalból mindig olyan dolgok történnek, amelyeket nem lehet megérteni, (Szeder Ferenc : Mind speciális dolgok !) mert ha meg lehetne érteni, ebből baj nem származhatna. Mindig olyan komplikált törvényeket hozunk, amelyeket senki sem ért meg, még akkor sem, ha már ez a törvény egy vagy két évig érvényben volt. Megtörténik, hogy már más kormány van azon a helyen, mint amely a törvényt megcsinálta, s akkor már ez sem érti meg. (Saly Endre : Szóval még azok sem értik, akik megcsinálták !) Ebből származnak azok a kellemetlenségek, amelyek természetes folyományai az ilyen érthetetlen törvényeknek. Ennek a törvényjavaslatnak 190 szakasza van. Másutt is van választójogi törvény, igy pl. Ausztriában, de ott 100 szakasza sincs a választójogi törvénynek. (Szeder Ferenc : Nagyon pontosak akarunk lenni ! — Saly Endre : Hogy nagyobb legyen a rosta, amelyen át a szocialistákat ki lehet rostálni !) E mellett a 190 szakasz mellett még sincsen benne az, aminek benne kellene lennie a javaslatban, mert ahhoz, hogy ez a törvényjavaslat teljes legyen, még egy rendeletre van szükség. Pl. nincs benne a törvényjavaslatban a választókerületek megállapítása, pedig benne kellene