Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

540 A nemzetgyűlés 428. üUse 1925. évi június 17-én, szerdán. tőke kamatját ; amellett még igen messzemenő szociális jelentősége is van ennek az építkezésnek, mert talán egyetlenegy ország sincs Európában, ahol a népbetegségek olyan nagymértékben nyomulnának előtérbe épen a lakások romlottsága, hiányossága következtében, mint Magyarországon. Elnök : Még egy perc áll a képviselő ur rendelkezésére, méltóztassék beszédét befejezni ! Butiez Gyula : Igen ! A közelmúltban elfogadott a nemzetgyűlés egy, az úgynevezett luxuslakásadóra vonatkozó törvénytervezetet. Teljesen tájékozatlanok vagyunk abban a te kintetben, vájjon végre lett-e ez hajivá Senkitől még nem hallottunk luxus-lakásadóról, pedig van ilyen. Arra is kiváncsi vagyok, vájjon a kormány ezt a törvényt végrehajtotta-e és hogy a luxusadóból befolyó összeget hová fordította 1 (Felkiállások a szélsöbaloldalon : És a kincstári részesedést !) Igen, itt van a kincstári haszonrészesedésből eredő jövedelem is! Tehát kétféle olyan jövedelem van, amely kizárólag a lakásépítést céljait szolgálja. Arra kérem tehát az igen t. kormányt, méltóztassék kielégítő, megnyugtató, még pedig szabatos választ adni a feltett kérdésekre. Elnök: A pénzügyminiszter ur kíván nyilatkozni. Bud János pénzüyyminister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk íj Az igen t. interpelláló képviselő ur ebben a kérdésben ankét megtartását kéri. Én egyáltalában nem tartom a kérdés megoldására az ankétet alkalmasnak, mert ebben a kérdésben cselekedni kell (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen. Felkiáltások a baloldalon : Mi is ezt várjak!) Ankéttal ezt a kérdést megoldani nem lehet. Ez az a kérdés, amelyben a cselekvés terére kell lépni. A magam részéről első sorban is bizonyos fokig állást kell hogy foglaljak az ellen mintha a kormány az építkezés terén semmit sem tenne. Tény az, hogy a háborús időszak alatt és az utána következő egy-két év alatt nem történt semmi. De annak, hogy az építkezés ennyire visszamaradt, meg volt a másik szociális oldala is bogy t. i. a lakberek olyan alacsonyan állapíttattak meg, hogy semmifele tőkét nem tudok elképzelni, amely ilyen körülmények között hajlandó lett volna epitke zésre vállalkozni, viszont maga az állam annyira igénybe volt véve más irányú kiadásokkal, hogy nem állottak rendelkezéseié olyan erőforrások, amelyekkel ezt a kérdést olyan terjedelemben oldhatta volna meg, mint ahogy az szükséges lett volna: Ezt csak azért említem, hogy ne méltóztassanak a kérdéseket mindig csak egy oldalról megvilágítani ; az objektivitás megköveteli, hogy a kérdéseket minden oldalról világítsák meg és így állják azután a közvélemény elé. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon és a középen ) A kormány nz utóbbi években elég tekintélyes összeget hasznait fel építkezés céljaira és csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a mostani beruházási programmon belül is — amivel most nem kívánok részletesen foglalkozni — igenis, az állam ezt a szociális kérdést is figyelemmel kiséri és rendelkezésére fognak állani bizonyos összegek, amelyeknek célja épen a kislakások kérdésének előmozdítása lesz. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mi tudatában vagyunk ímnak, hogy milyen nagy érdekek fűződnek az épitő iparhoz, de a másik oldalon természetesen figyelembe kell vennünk az állam teherbíró képességét is. Általában azt hiszem, hogy az a beruházási programm, amelyet megvalósítani kívánunk, tényleg otyan közmunka alkalmat fog teremteni, amelyek hivatva lesznek arra, hogy nemcsak az építőipar terén, hanem az egésze vonalon is enyhítsük a munkanélküliséget. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ez lesz az a terrénum, amely a gazdasági életet meg fogja élénkíteni és amely helyzetének megjavításához is lényegesen hozzá fog járulni a megjavult gazdasági élet révén. (Saly Endre : De mikor kezdődik?) Legyen nyugodt a képviselő ur, sokkal hamarabb, mint gondolja. A kérdéseknek egy rendkívüli tömegét vetette fel az igen t. képviselő ur. Én csak azokra a kérdésekre fogok kiterjeszkedni, amelyek lényegesek (Batitz Gyula: Mind lényegesek!) Elsősorban is a kislakások kérdésével foglalkozom. A t. képviselő ur kiélezte a fényűzési lakásadó kérdését. A fényűzési lakásadó probléma — mint méltóztatnak tudni, —a törvényhatóságokat érinti. Ez nem állami adóbevétel. A szabályrendelet most van tárgyalás alatt, hogy mikor adjuk ki, erre nézve most nem tudok ígéretet tenni, de minden esetre az illetékes minisztérium tárgyalja a kérdést és fogja a kérdést megoldásra vinni. Az igen t. képviselő ur roppant kiváncsi volt arra, hogy mire használjuk fel a luxusadót és a kincstári házhaszonrészesedést. Ezek nem céladók. Méltóztassék tudomásul venni, hogy vannak adóbevételek, amelyek célbevételek, ezek azonban általános jellegű bevételek. Nem lehet külön elszámolni, hogy ebből az adóból milyen célra mit használunk fel, mert ezt az adót, általában az állami kiadások fedezésére használjuk fel. (Horváth Zoltán : — Azt mondották, bogy az építkezések fejlesztésére fogják felhasználni I) Szóvá méltóztatoit tenni, hogy hajlandók vagj^unk-e törvényjavaslatban uj lakóházak adómentességerői illetőleg vagyonváltság mentességéről gondoskodni. Ebből a szempontból csak arra akarok rámutatni, hogy épen az a lakásépítési törvény, amelyet nem rég elfogadott a nemzetgyűlés végeredményében semmi más célt nem szolgált, mint teljes adómentességget a házépítés legmesszebbmenő előmozdítását. Sőt továbbmegyek, ofyan tatarozási adókedvezményekről van ott szó, amelyet röviden ugy fejezhetek ki, hogy az állami ajándék. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Megnjaigtathatom tehát az igen t. képviselő urat abban a tekintetben is, hogy nem csak az uj házakat, hanem a régi házakat sem kívánjuk vagyonváltság alá venni, nem pedig azért, mert ezek a régi házak a vagyonváltságot a rendkívüli leszorított bérekben már régen többszörösen megfizették. Méltóztatott még arra utalni, hogy hajlandók vagyunk-e a tőkeerős vállalatokat arra szorítani, hogy tovább építkezzenek. Ez megtörtént annak idején és ma már nem látjuk ennek szükségét, mert abban a hiszemben vagyunk, hogy ezek meg fognak tovább is felelni ennek a feladatnak. Meg is feleltek eddig is elég szépen, mert több, mint másfélezer kis lakást építettek. Tehát méltóztassék e/t is elkönyvelni a tőkeerős vállalatok javára, amelyek sajnos nem is olyan tőkeerősek, mint ahogy a t. képviselő ur gondolja. Fel méltóztatott vetni azt a kérdést is, hogy történt-e intézkedés az építőanyagokkal való uzsora ellen. Erre nézve nem kell intézkednünk, mert vagy a, szabad forgalom álláspontján állunk, vagy nem. Én nem akarok többé visszatérni semmiféle kényszerintézkedésekre. Nem az a baj, hogy uzsora van, hanem az a baj, hogy nem tudjuk az anyagokat elhelyezni. Méltóztassanak elhinni, hogy akik az anyagot termelik, azt várják, hogy kialakuljon a piac, hogy az an}-agok elhelyezhetők legyenek. Nem tudom, honnan veszi a képviselő ur azt, hogy itt uzsora van. (Batitz Gyula : Közöttük forgok, tehát tudom, hogy van!) Ezekben kívántam az interpellációra válaszolni. Kérem a 1. Házat, méltóztassék a választ tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.)