Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

334 A nemzetgyűlés 428. ülése 1925. évi június 17-én, szerdán. ellentétben áll a másik is a helyes felfogással. Amilyen igazságtalan büntetni az egyiket, époly igazságtalan büntetni a másikat is. Már pedig e szakasz szerint mindenki köteles s létező államforma keretén belül megmaradni minden szó nélkül, ellene semmiféle ellenvetést tenni nem szabad, még a legalkotmányosabb eszközöket sem szabad alkalmazni, mert könnyen ráhúzzák a felségsértés, vagy kormányzósértés vádját és a büntetés mellett még politikai jogait is elveszik. Elnök : A képviselő ur beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Baütz Gyula : Forradalmi kilengéseket nem ilyen szigorú paragrafusokkal és jogfosztásokkal lehet megakadályozni. A forradalmi kilengéseket szociális alkotásokkal és demokratikus előhaladással lehet megakadályozni. Ennek következtében, ha szabadulni akarunk a forradalmi kilengésektől, ha társadalmi békét akarunk az országban, mint ahogy mindenkinek óhaja az, hogy a társadalmi béke helyreálljon, erre az egyetlen lehetőség az, hogy tessék a dolgozó társadalmi rétegek minél szélesebb körét beengedni az alkotmány sáncaiba és ne tessék ezer- és ezerféle akadályt felállítani azok elé az emberek elé, akik egyébként alkalmasok és méltók arra, hogy az ország ügyeibe beleszóljanak. A szakaszt nem fogadom el és csatlakozom a Várnai Dániel és másik képviselőtársam által benyújtott indítványhoz. Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát meg, szakítom. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, f. é. június hó 18-án, csütörtökön, d. e. 10 órakor tartsa, és annak napirendjére tűzessék ki az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Zsilinszky Endre képviselő ur személyes kérdésben kért szót. (Felkiáltások : Nincs itt !) A képviselő ur nincs itt, tehát áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Rupert Rezső képviselő urnák az összkormánykoz intézett. írásbeli interpellációját felolvasni. Láng János jegyző (olvassa) »írásbeli interpelláció az összkormányhoz : A közvéleményben régóta állandó beszéd tárgya, hogy az ország egyes városai mintDebrecen, Szeged, Pécs, Baja és más városok is beruházásokra külföldi kölcsönt akarnak felvenni, ilyeneket állítólag kapnának is, de a kormány megakadályozza ezeknek a kölcsönöknek felvételét. Ennek okát a közvélemény abban véli megtalálni, hogy a kormány az ilyen kölcsönöknek szerzését William Goodnak, az ő angliai pénzügynökének kezére akarja játszani, s amig ez lehetővé nem válhatik, addig inkább meghiusítja, de legalább is nem segiti elő az ilyen kölcsönök szerzését. Köztudomású tény, hogy városainkban," sőt falvainkban is ezernyi és ezernyi közérdekű beruházási igény vár kielégítésre, elmaradtunk majd mindenütt kulturális közegészségügyi, s általában városfejlesztési befektetéseinkkel, régi közművek pusztulóban, ujak nem épülhetnek és mindenütt szinte a kétségbeejtő munkanélküliség. Az is köztudomású, hogy a kormány, régóta hiába kísérletezik abban az irányban, hogy külföldről beruházási magánhitelt szerezzen. Mindezek alapján kérdezem : 1. igaz-e, hogy a kormány akadályozza, vagy nem mozdítja elő, hogy a magyar városok külföldről beruházási hiteleket kapjanak ? 2. mi ennek az oka? 3. igaz-e, hogy Szeged, Debrecen, Pécs és Baja kormányengedély hiánya, vagy a kormány passzív ellenállása miatt nem vehettek fel külföldi kölcsönt? 4. hajlandó-e a kormány gondoskodni arról, hogy a városok és általában községek a jövőben saját hatáskörükben szabadon kereshessenek és vehessenek fel külföldi kölcsönt és pedig szabad egyezkedés alapján az eddigi jogi és felelősségi kautélák mellett? Rupert Rezső.« Elnök : A képviselő ur interpellációja az összkormányhoz lévén intézve, kiadatik a ministerelnök urnák. Következik Pikler Emil képviselő urnák a népjóléti és munkaügyi minister úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Láng János jegyző (olvassa) ; »Interpelláció a magánalkalmazottak betegsegélyezési biztosítási értékhatárának megállapítása, illetve értékhatár nélküli biztosítása tárgyában a munkaügyi- és népjóléti minister úrhoz : Hajlandó-e a minister ur a magánalkalmazottak biztosítási értékhatárát olyan arányban megállapítani, amilyen arányban az az ipari munkásoknál megállapítást nyert, illetve, hogy a magánalkalmtazottak is minden értékhatár nélkül betegség esetére biztosithatók legyenek? Pikler Emil.« Elnök : Pikler Emil képviselő urat illeti a szó. Pikler Emil : T. Nemzetgyűlés ! A betegség és baleset esetére szóló biztosítási törvény, illetve annak végrehajtása körül nagy anomália mutatkozik abban, hogy addig, mig a fizikai munkások baleset és betegség esetére való biztosítása a bérhatárt nem állapítja meg, vagyis akármilyen bére van a munkásnak, biztosítva van betegség és baleset ellen, addig az úgynevezett szellemi munkásoknál, a magántisztviselőknél, kereskedelmi alkalmazottaknál havi 2,000.000 koronára rugó bérhatár van megjelölve, s azok, akik 2,000.000 koronánál magasabb fizetést élveznek, nem lehetnek tagjai a Ferenc József kereskedelmi kórháznak. Ehhez nem kell nagyon bő kommentár ; mindenki be fogja látni, hogy pl. egy családos embernél, akinek 3—4 gyermeke van, 2,000.000 korona valóságos éhbér, s ha valakinek mint családfőnek két és félmillió korona fizetése van s a gyermeke megbetegszik, magánorvost nem fogadhat, olyan kórházba, ahol meg kell fizetni az ápolási díjakat, beteg gyermekét nem viheti ; ha pedig ő betegszik meg, nem mehet oda, mert a két és félmillió koronából gyógyszerekre és orvosra nem jut. Ezt mindenkinek be kell látnia. Én feltételezem az igen t. népjóléti minister úrról, hogy ezt ő is igen jól érzi és tudja s hogy talán abban az elmaradt intézkedésben, amelynek a szellemi munkásokra ugyanúgy ki kellene terjednie, mint a fizikai munkásokra, semmi tendencia, semmi ártó szándék nincs a magántisztviselőkkel szemben. Ugy látszik, a minister ur figyelmét ez kikerülte, vagy az illetékesek nem hivták fel figyelmét, mert különben lehetetlennek tartom, hogy a minister ur ne intézkednék, hogy a bérhatár nélküli biztosítási lehetőség, amely a munkásokra fennáll, fennálljon a kereskedelmi alkalmazottakra és a magántisztviselőkre is. Nagyon kérem a minister urat, hogy ebben az irányban egy pótrendelet keretében intézkedni | szíveskedjék, mert ez a szituáció valósággal ka: tasztrofális a társadalom egy igen értékes rétegére, i a magánalkalmazottakra nézve, akik magasabb i műveltségüknél fogva kulturéletet is akarnak élni, I hébe-korba könyvet is akarnak vásárolni. Ha i ugyanis a családban betegség van, akkor ez az ő i nagyon szerény családi budgetjükét, háztartási