Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-428
A nemzetgyűlés 4.28. ülése 1 bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztésre Ítéltek, az az Ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés büntetés kiállásáig nem lehet választó. De ha kikerül a börtönből, akkor már lehet választó. Ismételten hangsúlyozom, hogy az úgynevezett nemzetgyalázás vétsége címén elitéltek pedig öt éven belül nem lehetnek választópolgárok. Ezekben a paragrafusokban nyíltan és őszintén jelentkezik a gyűlölet, amelyet ellenünk mesterségesen felszítottak s amelyet ezekben a paragrafusokban akarnak kodifikálni. Az előbb Szakács képviselőtársam szóvátette azt a tényt, hogy a köztársasági felfogású emberek e paragrafusok alapján nem lehetnek a képviselőháznak tagjai. Méltóztassék egyszer már megérteni, hogy a köztársasági mozgalom nem elszigetelt jelenség Európában, hanem, amint az események mutatják, eleven, élénken ható mozgalom. Láthatjuk, hogy a világháború következtében is egész sereg köztársasági állam alakult, köztük Ausztria, Németország, Törökország és egyéb országok. Meg kellene érteni, t. képviselőtársaim azt, hogy az erőszakolt, törvénnyel igy körülbástyázott tekintélyek végeredményben nem tekintélyek, mert a tekintélyeket nemcsak a törvény szigorával kell kitermelni, megszilárdítani, hanem jócselekedetekkel, a néppel való együttérzéssel és a nép érdekeinek istápolásával. (Rupert Rezső : Szerelmet nem lehet erőszakolni, az bizonyos !) Ami az izgatási paragrafust illeti, mint kizáró okot, erre nagyon érdekes eseteket mondottak már előttem képviselőtársaim, de én is elmondok néhány esetet ennek illusztrálására. Ha a hatalom kezelői ugy gondolják, e paragrafus alapján minden aktiv politikust kizárhatnak a választójogból s lehetetlenné teszik bármelyikünk számára akik ezen az oldalon ülünk, hogy még egyszer munkástársaink, vagy azoknak a polgároknak képviseletében, akiket képviselünk, megjelenjünk a nemzetgyűlésben. Az 1922-iki választások alkalmával gróf Klebelsberg Kunó akkori belügyminister kiadott egy rendeletet, amely szerint ellenőrzik mindazokat, akik a földreform kérdésével foglalkoznak. A rendelet szerint megtorlás nélkül nem lehetett s nem lehet követelni erőteljesen a földreform-törvény végrehajtását. 1920/21. évben lepett életbe az 1920. évi XXXVI. törvénycikk. Ezt a törvényt hosszú idő óta a legkínosabb módon hajtják végre ebben az országban. Ha. ennek a törvénynek szigorú és gyors végrehajtását követelem, elkövetem azt a bűncselekményt, amelynek alapján kimaradok a választói névjegyzékből, eltekintve attól, hogy nem is kerülhetek be ide a nemzetgyűlésbe. Ma este beszélni fogok róla, hogy legnagyobb gyalázat és hűtlenség az, hogy a vakok és rokkantak milyen segélyezésben részesülnek. Ha erről beszélek s elmondom, hogy mégis csak tűrhetetlen állapot. hogy például a hadirokkantak és özvegyek gyermekei után nevelési pótlék címén napi 200 koronát kapnak most, s ezt az összeget összehasonlítom azzal, amelyet Ausztriában és Németországban kapnak a hadirokkantak, nagyon könnyen elkövetem a nemzetgyalázás vétségét és e törvény alapján kimaradok a választói névjegyzékbői. Utalok arra, hogy egy gyűlésen egy alkalommal csak azt tettem erőteljesen szóvá, (Mozgás jobbfelül.) hogy Magyarországon nem csatornáznak, nem csinálják az utakat, járhatatlan utak vannak, általában Magyarországon ezeket a fontos közgazdasági érdekeket elhanyagolják s ezek helyett az állam terhére improduktiv kiadásokat eszközölnek. Nagyon kicsibe múlt akkor, hogy ezek miatt a meglehetősen erőteljesen alkalmazón kifejezések miatt nem kerültem a biróság elé s 925. évi június 17-én, szerdán. 329 nem ítéltettem el. (Rupert Rezső : Trágyázni sem szabad a földet, mert az a föld meggyalázása, egyszer emiatt is elitélik az embert !" — Pikler Emil : Schadl és Töreky ilyen Ítéletet hoztak már eleget!) Az elmondottakat nagyon szeretném különösen a kisgazdaképviselők figyelmébe ajánlani. Nagyon szeretném figyelmüket felhívni arra a körülményre, hogy nagyatádi Szabó István és a körülötte csoportosult kisgazdák egész más gondolatokkal jelentek meg a magyar közvélemény előtt, semhogy ilyen gondolatokat kodifikálni segítsenek s " ehhez odaadják magukat. Sokat beszéltünk itt ezekről a kérdésekről általánosságban és részleteiben is, és méltóztassék megérteni kisgazda képviselőtársaim, hogy mindazok az intézkedések, amelyek gyűlöletből ebben a pillanatban ellenünk irányulnak, önök ellen is irányulnak. (Rupert Rezső : Ott van a Pákozdy-eset, a Letenyei-eset, a Sziráki-eset, mind ott vannak !) Nem mondom, kisgazda képviselőtársaim, hogyha olyan nyugalommal, türelemmel, megadással viselik sorsukat, olyan nyugalommal, megadással hagyják cserben azt az osztályt, amelyet képviselnek, mint most, akkor nem irányul önök ellen ez a paragrafus, de ha hazájukban önök erőteljesen merik képviselni osztályuk és fajuk érdekeit, olyan erőteljesen, ahogy nekilendültek és nekiindultak annakidején, 1908-tól kezdve addig, amig az egységespártba szépen be nem vonultak, akkor, kisgazda képviselőtársaim, ezek a paragrafusok önök ellen is irányulnak. Mert ha szigorúan akarják végrehajtani a törvény rendelkezéseit, — mint ahogyan nem kételkedem ebben, ha már egyszer beveszik a törvénybe ezeket az intézkedéseket — akkor ha a hatalom kezelői akarják, — ezt hangsúlyozom — nem beszélhetünk becsületes földreformpolitikáról, nem beszélhetünk progresszív adózásról, az államforma kérdéséről, ez pedig a kisgazdáknál is lényeges és fontos, nem beszélhetünk szociálpolitikai kérdésekről annak veszedelme nélkül, hogy ki ne hagyassunk a választói névjegyzékből, illetve eljárást ne indítsanak ellenünk és az eljárás után ki ne hagyassunk a választói névjegyzékből. Ez a paragrafus, ismételten hangsúlyozom, kifejezetten ellenünk irányul. Mi kibírjuk, ha törvénybe méltóztatnak is iktatni ezt a szakaszt, mert kibírtunk mi már mást is. Kibírtunk sokkal súlyosabb dolgokat is. De méltóztassék tudomásul venni, én is azt mondom . . . Elnök : Képviselő ur beszédideje már lejárt. Méltóztassék beszédét befejezni ! Szeder Ferenc : A politikai okosság, a politikai józanság azt követelné meg önöktől is, (Zaj jobb- és bal jelöl. — Rupert Rezső közbeszól. — Renezes János : Fogalma sincs a kisgazdákról ! — Rupert Rezső : Mi lenne a vasúttal, meg a puskaporral, ha önökre kellett volna várni !) hogy ellenünk irányuló gyűlöletüket ne öntsék paragrafusokba, hanem végre-valahára értsék meg, hogy gyűlölettel és a gyűlöletnek paragrafusokba való szedésével ezt az országot újjáépíteni nem lehet. (Zaj.) Önök nagyon jól tudják, hogy milyen forradalmi időket éltünk át. (Renezes János : Bizony tudjuk, épen ezért nem kérünk belőle ! — Állandó zaj mindkét oldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Szeder Ferenc : Önöknek is nagyon jól kell tudniok, itt anemzetgyülésen, mert azon az oldalon is, . . . (Zaj. Rupert Rezső és Renezes János közbeszólnak.) Elnök : Rupert és Renezes képviselő urakat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Szeder Ferenc : ... a túlsó oldalon direktóriumi tagok, forradalmi főispánok is ülnek,
