Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-427

A nemzetgyűlés 427. ülése 1925. évi június hó 16-án, kedden. 297 mertetése mellett a következőkben van szerencsém megadni : »A Zemplén vármegyében Szegi és Szegilong községek határában fekvő vallásalapitványi birtok eladóvá tétetvén, az emiitett két községen kivül a szomszédos Bodrogkeresztur község is vett ingatlant. Bodrogkeresztur községben különösen azok a gazdák voltak a vétel szószólói, akik állatállományuk számára közlegelőről kívántak gondoskodni az eladóvá tett birtokból. Sikerült a községnek, mint erkölcsi testületnek államsegéllyel mintegy 300 kat. holdnyi területet közlegelő céljára megvásárolni. Az államsegély arra vonatkozott, hogy a vételár kifizetésére felvett 50 évi törlesztéses kölcsön amortizációjához az állam is hozzájárul, de kiköttetett, hogy a közlegelő ettől a rendeltetésétől el nem vonható és a használati mód megváltoztatásához, illetőleg az esetleges eladásához a föklmivelésügyi minister hozzájárulása szükséges. A háború kitörésekor a község férfilakosai hadbavonulván, a község nehéz helyzetbe jutott és az amortizációt törleszteni nem tudta. Az elégedetlen lakosság a teher miatt azokat a gazdákat vonta felelősségre, akik erőszakolták a birtokvételt. Ekkor az érdekelt és szemrehányással illetett gazdák a maguk birtoklásába vették a közlegelőt és ők maguk fizették az amortizációt a község helyett. Ki is fizették a vételárat és ekkor már azt követelték, hogy mivel ők törlesztették a közlegelő vételárát, a legelő az ő tulajdonukba bocsáttassék. A képviselőtestület igj^ is határozott, a törvényhatóság azonban a község határozatát megsemmisitette. Az ügy felebbezés folytán hozzám kerülvén, 59.331/1924. B. M. szám alatt aképen rendelkeztem, hogy az államsegéllyel megszerzett és az 1912/23. években egyes bodrogkereszturi lakosoknak használatára átengedett közlegelőt a község azonnal vegye korlátlan birtokába. Ez u-tán, 1925 március havában a földmivelésügyi minister ur közölte velem, hogy az 1924. évi július hóban a helyszínen járt szakközegének jelentése alapján a kérdéses közlegelő használata ügyét ujabb elbírálás tárgyává tette és ennek eredményéhez képest annak a véleményének adott kifejezést, hogy legelőgazdasági és állattenyésztési szempontból, valamint avégből, hogy a községi közlegelő használata körül a községben örökös békétlenséget okozó viták lehetőleg közmegnyugvásra rendezhetők és az ügy peres útra való terelése elkerülhető legyen : az emiitett 59.331/1924. B. M. számú rendeletem megváltoztatását kivánatosnak tartja. Ilven körülmények között az 1925. évi május hó 15-ikén 108.273/1925. B. M. szám alatt kiadott rendeletemmel hatályon kivül helyeztem 59.331/1924. B. M. számú rendeletemet, és hozzájárultam ahhoz, hogy Bodrogkeresztur község az államsegéllyel szerzett közlegelőjét, 10 kath. hold kivételével, az 1923—1932. évekre bezárólag továbbra is díjtalan használatba adhassa azoknak a bodrogkereszturi lakosoknak, akik a közlegelő vételárát kifizették, feltéve, ha ezek kötelező nyilatkozatot adnak arranézve, hogy ezzel szemben a közlegelő a vételárának kifizetéséből kifolyólag a község, mint jogi személy ellen esetleg támasztható mindennemű igényükről lemondanak, és hogy a község a legelőből 10 kath. holdat a községi apaállatok takarmányszükségletének biztosítása céljából kaszálónak használhasson. Amikor így határoztam, az volt a célom, hogy a Bodrogkeresztur község lakosságát még mindig nyugtalanító legelőügy végre közmegnyugvásra rendeztessék. Mert figyelembe kellett vennem, hogy ä közlegelő megszerzése céljából felvett 129.700 korona törlesztéses kölcsönt 20.000 korona államsegély levonásával 12 bodrogkereszturi lakos fizette vissza, mig maga a község, mint jogi személy, a legelő vételárának kifizetéséhez semmivel sem járult hozzá. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy a kérdéses közlegelő árvíznek van kitéve, s igy a tavaszi hónspókban legeltetésre nem alkalmas, és hogy ezidőszerint marhacsapás hiányában a legelőjószág csakis a közbeeső rétről az anyaszéna letakaritása után hajtható ki a legelőre. Válaszom az interpellációra tehát az, hogy a bodrogkereszturi közlegelő ügyében kiadott 59.331/1924. B. M. számú rendelet azért nincsen végrehajtva, mert a rendeletet a fent közölt okoknál fogva, hatályon kivül helyeztem. A község mindazonáltal igy is jól járt, mert anélkül, hogy bármit is fordított volna kérdéses közlegelő megszerzésére, annak tulajdonjogát megszerzi s 1932. évtől kezdve korlátlanul fogj.a használhatni. Budapest, 1925. évi június hó 5-ikén. Rakovszky s. k.« Elnök : Minthogy az interpelláló képviselő ur nincs jelen, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a belügyminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az inclitványkönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy az inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék ! Perlaki György jegyző : Az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs ! Elnök : Tudomásul vétetik. Most pedig következik az interpellációskönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációskönyvet felolvasni szíveskedjék ! Perlaki György jegyző (olvassa) : »1. Pikler Emil — a munkaügyi- és népjóléti ministerhez — a magánalkalmazottak betegsegélyezési biztosítása értékhatárának megállapítása tárgyában. (Szóbeli.) 2. Pakots József — a belügyministerhez — az »Az Újság« című napilap betiltása tárgyában. (Szóval.) 3. Esztergályos János — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a tesntevelésről szóló 1921 : LIIL te. végrehajtási utasitása tárgyában. (Szóval.) 4. Horváth Zoltán — az összkormányhoz — a Somogyi—Bacsó-gyilkosság kivizsgálására kiküldendő parlamenti bizottság tárgyában. (Szóval.) 5. Rothenstein Mór — a belügyministerhez— »Az Újság« betiltása tárgyában. (Szóval.) 6. Kéthly Anna —- az összkormányhoz — az állásnélküli magántisztviselők és magánalkalmazottak helyzete tárgyában. (Szóval.) 7. Batitz Gyula — az összkormányhoz — az építkezések megindítása és az építőipari munkanélküliség megszüntetése tárgyában. (Szóval.) 8. Rupert Rezső — az összkormányhoz — Szeged, Debrecen, Pécs, Bata és más városok megakadályozása abban, hogy külföldi kölcsönt vehessenek fel. (írásban.) 9. Szeder Ferenc — az összkormányhoz és a népjóléti ministerhez — a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló rendelet tárgyában. (Szóval.) 10. Őrgróf Pallavicini György — a ministerelnökhöz — a belügyministernek törvényes eljárása tárgyában. (Szóval.) Elnök : Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Pikler Emil, Pakots József, Esztergályos János, Horváth Zoltán, Rothenstein Mór, Kéthly Anna és Batitz Gyula képviselő urak f. hó 13-ikán interpellációik indokolására halasztást kértek és kaptak. Esztergályos János képviselő ur most hozzám intézett beadványában bejelentette, hogy a testnevelésről szóló 1921. évi LIIL te. végrehajtása utasitása tárgyában f. hó 4-ikén bejegyzett inter-