Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

4 A nemzeiyyiÙés 421. ülése 1925, semmi közünk ! — Pikler Emil : Azt nem is tagadjuk ! A szovjethez annyi közöm van, mint önnek ! — Esztergályos János: Ez a rágógumim !) A szovjetválasztáson a választó szavazójegyét is ott kapta meg a választási helyen és azon sem törölni, sem javítani, sem átirni nem volt szabad semmit, azt ugy, ahogy kapta, kellett leadnia. Miért védik a szovjetet? (Pikler Emil : Egyik igazságtalanságot a másikkal nem lehet védeni ! — Szeder Ferenc : Ezzel akarják igazolni a mai rendszert ! ?— Zaj.) Én a titkos szavazás módját is egyszerűsíteni kívánom. Olyan egyszerű sitést kívánok, amely nem teszi lyen idegpróbára az embereket, ahogy azt most méltóztattak látni a községi választásokon, amikor a szavazásnál a választónak egész matematikai műveleteket és egész magasabb gondolkozásmódra valló észpróbát kellett kiállni ahhoz, hogy megtudja, melyik hasonló nevű pártra kell szavazni. A magam részéről a titkos választás lehető egyszerű formájának behozatala mellett vagyok. (Pikler Emil : Nem kell sem kézjegy, sem semmi !) A lajstromos választásnak ezekkel szemben meg vannak a maga előnyei. A nyilt választás, a többségi elvű választás meglehetősen kedvez a demagógiának, ellenben a lajstromos választásnál az önjelölő-pártok, azok a pártok, amelyeket mandátumpártnak szoktak nevezni, amelyeket nagyhangú demagógok szoktak ad hoc alakítani egy-egy választás alkalmából, teljesen megsemmisülnek. Ilyen pártok csak a nyilt többségi választásnál keletkezhetnek, ellenben a lajstromos szavazás feltétlenül értékeket termel ki. A parlament nívójának fokozásához járul hozzá az, ha maguk a pártok rangsor szerint állítják be jelöltjeiket a listára és ezzel mindig biztosítják azt, hogy az értékesebb emberek, az általuk elbírált és értékesebbnek tartott emberek kerüljenek inkább be, mint azok, akik ezt a minősítést nem kapták meg. A lajstromos választás emellett egyszersmindenkorra kiküszöböli a pótválasztások rendszerét. Méltóztatnak tudni, hogy a pótképviselők rendszerének bevezetésével időközi választásra nincs szükség, tehát nem fordul elő az, hogy időközben, az általános választás időpontján kívül is fel kelljen izgatni a kerületek kedélyét, hanem a pótképviseíők automatikus behívásával nagy költségtől, izgalomtól, egy egészen fölösleges hadjárattól fog mentelsülni a kerület. Mindkét előnyt csak ez a lajstromos és ezzel kapcsolatosan titkos választás tudja biztosítani. Én tehát a magam részéről teljesen határozottan a vármegyei lajstromos kerületek felállítása mellett vagyok. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc : Együtt fogunk szavazni.) Amellett vagyok, hogy minden vármegye állitson fel képviselői lajstromot. Én nem féltem a magyar népet, nem féltem a polgári többséget, még a kereszténységet sem, (Meskó Zoltán : Tetszik hallani?) ennek a választási rendszernek- bevezetésétől. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Nem is kell féltem ! — Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Meg vagyok győződve arról, hogy ha a magyar nemzet hű tükrét hozzuk be a nemzetgyűlésbe, akkor az nem fog más képet mutatni, mint amit maga a magyar nemzet mutat. (Ugy van ! Ugy van ! — Szeder Ferenc : Nem ilyen meghamisított lesz, mint most !) Honorálom azoknak a gondolkozásmódját, akik ezt a lépést nem egyszerre, hanem átmenettel akarják megtenni. Honorálom mindenkinek lelkiismereti aggodalmát és honorálnám itt is, ha haladást látnék ebben az irányban. Méltóztassék azonban megengedni, hogy konstatáljam azt, hogy ebben a javaslatban a legutóbbi választójogi rendelettel szemben az általam vázolt irányban haladás nincs, sőt némi visszafejlődés van. Csak az a évi június hó 4-én, csütörtökön haladás mutatkozik, amelyet pontosan a keresztény gazdasági párt hozott be ebbe a javasla+ba az t. i., hogy a törvényhatósági városokban sem lesz többé többségi elv, hanem arányos képviseleti rendszer és hogy bevezettetik egy országos lajstrom is Ernszt Sándor javaslata szerint, amelyen egy átmeneti időre kisebb számú képviselő országos, általános lajstrom szerint választatik. Ezt a két haladást látom az általam kifejtett irány felé a javaslatban és még egyszer aláhuzottan hangsúlyozom, hogy ezt épen a múlt ülések egyikén megtámadott keresztény gazdasági párt hozta be a javaslatba. Én ugy képzelném el ebben a javaslatban a haladás minimális mértékét, ha a kormány hajlandó volna a lajstromos kerületeknek bizonvos irányban való kibővítésére. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amint a székesfővárosnál megcsinálták azt, hogy a székesfőváros környékét külön lajstromos kerületté alakították azzal az indokolással, hogy a fővárossal gazdasági nexusban álló környék hasonló módon válasszon, mint a főváros, ennek további kifejlesztésével helyesnek találnám, ha a nagyobb vidéki törvényhatósági, sőt nagyobb rendezett tanácsú városok környékét is belekapcsolnák abba a választókerületbe, amelyet az illető város alkot, és ezzel nagyobb, tehát nem két-három, hanem három-négy-öt képviselőt választó nagyobb lajstromos kerületek alkottatnának ezeknek a nagy városoknak nagy határán belül. Szeged, Kecskemét és más városok határa óriási, tehát ezekből a kerületekből ugy alkottatnék egy-egy nagyobb választókerület, hogy az több képviselőt válasszon, és ezzel elérnők azt, hogy a környékbeli polgári gondolkozású egyéneknek a lajstromos kerületekbe való bevezetésével paralizáltatnék azoknak a munkástömegeknek hatása, amelyek a városokban laknak. Azt hiszem, a polgári gondolat csak nyerne azzal, ha a városi kerületek nagyobb kerületekké kibővittetnének és nemcsak a törvényhatósági, hanem a nagyobb választószámmal biró rendezett tanácsú városokra is kiterjesztetnék a titkos és arányos választás lehetősége. (Szeder Ferene : Benne vagyunk !) Örülök, ha méltóztatik helyeselni ezt is. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Támogatjuk !) A magam részéről ezt átmenetnek el tudom fogadni. Azt, hogy öt ipari kerületben többségi elv szerint, de titkosan szavazzanak, nem tudom elfogadni. Megszavazom azt, hogy ezt az öt ipari kerületet egy lajstromos kerületté alakitsák és igy biztosítsák ezekben a kerületekben is a kisebbség érvényesülését, éhez hozzá tudok járulni, de ahoz,"hogy ezekben a kerületekben többségi elv szerint, de titkosan szavazzanak, hogy egyes kerületekre nézve ilyen extrawurst képeztessék, magam részéről nem tudok hozzájárulni. Az országos kerületek rendszerénél, amelyre vonatkozóan eredetileg Huszár Károly igen t. képviselőtársam nyújtott be javaslatot és amelyet utóbb Ernszt Sándor mélyen t. képviselőtársam módositott indítványa alakjában fogadott el a bizottság, a magam részéről Huszár Károlyét tartom helyesebbnek, még pedig azért, mert az a kisebbségnek akart képviseletet biztosítani, mig Ernszt Sándor indítványa a többségnek juttat még plusz mandátumot. (Mozgás.) Én tehát minden körülmények között HuszárKároly indítványát, pártolom Ernszt Sándoréval szemben, de természetes, hogyha ilyen szavazásra nem lesz mód, akkor elfogadom Ernszt Sándor indítványát, mert átmenetnek mindenesetre az is alkalmas. A választójogi törvényjavaslat intézkedései közül a választói névjegyzék összeállításának módjával szintén nem tudok egyetérteni. A névjegyzékek összeállítását a belügyminister ur tervezete ismét az önbevallási rendszerre alapítja. Ez a be-