Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

A nemzetgyűlés 421. ülése 1925. évi június hó 4-én, csütörtökön 5 vallási rendszer, ez a számlálólap kitöltési rendszer már egyszer végérvényesen csődöt mondott. Ezzel a rendszerrel szemben mi a jobboldalon azt állapítottuk meg, hogy gyártotta a jogosulatlan szavazókat, a baloldalon viszont azt állapították meg, hogy a revízió irtotta a jogos szavazókat. (Pakots József : Irtottak is, gyártottak is ! — Homonnay Tivadar : Tessék bizonyítani ! — Pakots József': Üres háztelkeken egy csomó szavazó ! — Fábián Béla : Király-utca 103 ! — Homonnay Tivadar : Az Angyalföldön ! Sokat beszélhetnénk erről ! Az üres telek tényleg megvan ! A szavazók tucatszámra tényleg megvannak, az első nemzetgyűlési választásnál leszavaztak, de azok az emberek sohasem léteztek ! Nem a mi tömegeink között történt ! — Elnök csenget.) Konstatálom és már a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásánál elmondott beszédemben aktaszerüen is igazoltam, hogy igenis üres telkeken, gyárhelyiségekben, nemlétező helyeken egész csomó választó volt benn a névjegyzékben. Ha még hozzáteszem, hogy méltóztassék megnézni ezeket a számlálólapokat, meg fogják látni, hogy ezek azonos kézzel irt, tehát gyárilag készült számlálólapok, amelyeket nem az illető egyén töltött ki, hanem amelyeket egy rutinirozott irásu iroda töltött ki. Méltóztassék a központi választmánynál megnézni ezeket a lapokat s akkor konstatálni fogja velem együtt, hogy a számlálólapok rendszerénél, tehát a bevallási rendszernél nem bizonyos tényeknek fenforgása ad az embereknek választójogot, hanem választójogot ad a lelkiismeretlenség. Az, aki lelkiismeretlenül bevallja azokat a kritériumokat, amelyek a választójog alapjául szolgálnak, választó lesz, ha nem is forognak fenn ezek a kritériumok. Akkor, amikor találtam egyetemi végzettséget bevalló választókat, akikről az utánkeresés során kiderült, hogy nemcsak hogy egyetemet, de még elemi iskolát sem végeztek, mikor találtam egy csomó hivatalnoknak beirt embert, akik egyszerű napszámosok és munkások voltak, akkor ahhoz sem tudok hozzájárulni, hogy bizonyos katogóriáknál vélelmeztessenek bizonyos feltételek. Mert ha a választóiogi javaslat szerint mindazokra, akik magukat tisztviselőnek vagy magántisztviselőnek vallják be, már vélelmezni kell azt, hogy ők a négy elemi osztályt elvégezték, akkor ennek az eredménye az lesz, hogy mindenki polgári foglalkozásának a magántisztviselőt fogja beírni mert igy további vizsgálat nélkül választó lesz. Épen ezért én és pártunk is ragaszkodunk ahhoz, hogy csakis okmányi igazolással, hatósági osszeiiás alapján lehessen valakit a választók névjegyzékébe felvenni. Azok a módszerek, amelyeket "javaslatában Vázsonyi képviselő ur ajánl, mind elfogadhatatlanok, illetve arra vezetnének, hogy az a rendszer, amelyet most mi szeretnénk, közös erővel jobbról és balról kiküszöbölni a névjegyzékből, megmaradna. Az, hogy a munkásbiztositó pénztár jelentse be az ott levő választókat, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara jelentse be a választókat, ilyen adatoknak a választójog alapjául való szolgálásához a magam részéről nem tudok hozzájárulni. Más a dolog talán vidéken, ahol az embereket ismerik, ahol senki sem meri magát orvosnak beirni, ha nem az, és más a helyzet a székesfővárosnál, ahol tudatosan és szándékosan orvosnak és ügyvédnek irták be magukat az illetők saját személyükre nézve, akik pedig napszámosok. (Homonnay Tivadar : Egyedüli helyes megoldás, az uj népszámlálás — Fábián Béla : Helyes, adjuk be a javaslatot, együtt fogunk szavazni !) Az ilyen rendszerből nem kérek és teljesen osztom mindazoknak álláspontját, akik kijelentették, hogy ez a mostani választói névjegyzék teljesen hamis alapon indult el, teljesen hibás. (Fábián Béla : Ezen javítani nem lehet !) Ezen javítani nem lehet, ennek következtében ragaszkodunk egy uj névjegyzék összeállitásához, de nem bevallási alapon, hanem okmányok alapján. (Fábián Béla : Bizottságot kell kiküldeni !) Hozzájárulok, mert a keresztény politika nem szorul szorrogátumokra, a keresztény politika az igazságosság alapján kell, hogy álljon és én nem féltem a mi keresztény politikánkat a legigazságosabb névjegyzéktől, a legigazságosabb választói eljárástól és a legigazságosabb ajánlási eljárástól sem, mert meg vagyok róla győződve, hogy a mi politikánkat melléktrükökkel nem kell igazolni, az igazolja önmagát, a saját programmjában. Ügyanigy vagyok az ajánlásra vonatkozó rendelkezésekkel is. (Fábián Béla : Csődöt mondott !) Azt mondják, hogy csődöt mondott az ajánlószelvény-rendszer. Ez nem igaz, de csődöt mondott igenis a kézbesítési rendszer. Meg vagyok róla győződve, hogyha a kézbesítést nem bízzák kézbesítőkre, alkalmilag felfogadott egyénekre, nem bizzák házmesterekre, akiket nagyon szeretnek, különösen a székesfővárosban, közjogi funkcionáriusoknak előléptetni, ha ezeket a dolgokat kiküszöbölik, és ezeket az ajánlási, illetve a választási igazolványokat a megbízható posta utján kézbesitik az illető címzetteknek, akkor azok a visszaélések, amelyeket abszolúte kiküszöbölni nem lehet, mindenesetre redukáltatnak annyira, hogy nem kell az ajánlószelvény csődjéről beszélnünk akkor, mikor a választásnál kiderül, hogy azok a pártok, amelyek nem fair alapon dolgoztak, az ajánlók számánál lényegesen kevesebb szavazatot kaptak. Hiszen láttunk mi 23.000 ajánlásos pártot, amely csak 18.000 szavazatot tudott produkálni, láttunk kerületet 1300 ajánlóval, és 560 leszavazottal, ugy, hogy nincs az ajánlási rendszerben semmi veszedelem, az ajánlási rendszerben csak benn van az a veszedelem, amely a nyilt szavazásban van, hogy t. i. az egyes választók a terror hatása alatt kénytelenek ajánlószelvényeiket leadni, viszont a titkos szavazásnál meggyőződésük szerint adják le a szavazatukat. (Kiss' Menyhért : Ezért kell megszüntetni a nyilt szavazást !) Amellett leszek. Hiányzik ebből a javaslatból a kerületi beosztás, pedig igénytelen véleményem szerint a kerületi beosztás egy választójogi javaslatnak igen integráns része. Hiszen méltóztatnak emlékezni, hogy a fővárosi választójogi javaslat tárgyalásánál köztünk és a t. kormánypárt között az ütközőpont épen a kerületi beosztás kérdése volt. Ha szükségesnek látta a mélyen t. kormány abba a javaslatba belevenni a kerületi beosztást, miért hiányzik ez ebből a javaslatból? Mert a kerületi beosztással mindazokat az előnyöket, amelyeket a választójog ad, paralizálni lehet, és mindazokat a hátrányokat, amelyeket egy választójogi javaslat magában tartalmaz, fokozni lehet. Kerületi beosztással lehet irányítani teljesen a választás eredményeit. Méltóztassék itt megengedni, hogy szerénytelen legyek és hivatkozzam a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásánál elmondott felszólalásaimnak ama részletedre, amelyeket én a 22 kerület beosztás ellen és a közigazgatási kerületek szerinti választás mellett felsorakoztattam. Akkor hajszálpontosan meg lehetett jósolni, hogy mit okoz ez a kerületi beosztás, azt okozza, hogy a destruktív oldal fog erőre kapni. Én akkor számadatokkal igazoltam be ezt. Ha megméltóztatnak engedni, 1924. évi november 14-én tartott beszédemnek egykét mondatát felolvasom. Azt mondottam akkor (olvassa) : »Méltóztatnak látni, hogy a választók között az első mandátumok száma tekintetében olyan diszparitás van, amely hajszálpontosan kedvez a gettónak és feltétlenül hátrányos a kereszténv választókra. Nagyon természetes dolog, hogy