Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-412

A nemzetgyűlés 112. ülése 1925. évi május hő 20-án, szerdán. 87 jog

1 ellen nagy küzdelmeket folytattak, foly- I tatnak ma is. A titkosság ereje, egész története bizonyltja: mindenütt, ahol behozták. I azonnal kérdésen kivül állott, nem volt többé tulajdonképen politikai küzdelem tárgya sem, csak nálunk. (Ugy van! balfelől.) Másutt mindenütt mint egyszerű célszerűségi eszközt hozták be, mert amikör egyszer megadták a választójogot, akkor belátták, hogy biztosítani is kell, hogy az illető evvel a jogával ugy éljen, amint azt az akarata, lelkiismerete, meggyőződése diktálja. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. — Zaj jobb felől.) Erre pedig a gyakorlati élet más megoldást nem talált. Lehet, hogy önök találnak majd, de akkor egész Európa önöket mint úttörőket fogja tisztelni. (Barabás Samu: Nines kizárva! — Derültség és zaj balfelől. — ßlesko Zoltán: Ez a legjobb vicc, amelyet hallottam! — Kiss Menyhért: A szabadkőműves-páholyban talán igy volt? — Rakovszky István: Hát Barabás szabadkőműves volt? - Kiss Menyhért: Igen! — Zaj.) Addig azonban, mig ezt fel nem mutatják, legyünk meggyőződve, bogy azt a célt, hogy mindenki meggyőződése szerint, szabadon gyakorolhassa a választójogát, eddig csak a titkossággal tudták elérni. Ez a titkosság nagy ereje. Angliában csak egy évre hozták be próbaképen, de azóta minden évben szó nélkül megismételték, mert ezt annyira természetesnek tartotta minden párt, kivétel nélkül. _ Sokszor hallottunk, a tegnapi nap folyamán és azelőtt is bizonyos antipátiát hangoztatni a nyugati civilizációval szemben. Önök — ugy látom — keleti orientációra készülnek. (Derültség a baloldalon.) Engem ez most nem érdekel; nem félek tőle, mert nem lesz ebből valami komoly, veszedelmes keleti orientáció. Csak konstatálom:, hogy akár Nyugatra, akár Keletre nézünk, mindenütt egyaránt a titkosságot talál ink. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ez nem a Nyugat privilégiuma. Nyugatról jött, mert a politikai eszmék mindig onnan jöttek, ma azon ban már kiterjed minden keleti államra, Japánra, Törökországra, Bomániára, Bulgáriára, Szerbiára; mindenütt kivétel nélkül, Nyugaton és Keleten megvan a titkosság, csak Magyarországon és — megdöbbentő — az orosz szovjetben nincs meg. (Igaz! Ugy vau! balfelől.) Az orosz szovjet és Magyarország: ez az a két ország, ahol a titkosság-tói félnek. A szovjetnél ez nagyon érthető, mert ez olyan rendszer, amely csakis akkor tartható fenn (Felkiáltások: Itt is!), ha nincs szabadság, nincs szabad akaratnyilvánítás, nincs szabad választójog. Magyarországon azonban valóban nem látom be ennek szükségességét. Ez csak előítélet, dac, rövidlátás egyes uraktól (Rakovszky István: Hatalomféltés!), és hatalomféltés. (Baross János: Tisztán korteskedés! Párturalom! — Szilágyi Lajos: Be is ismerték! — Zaj. — Elnök csenget. — Erdőhegyi Lajos: Kiktől féltsük a hatalmat? — Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Andrássy Gyula: Én nem is vagyok azon az állásponton, hogy mindent, ami Európában divatos, mindent, ami Európában uralkodó gondolat, mi magunknál alkalmazzuk. Hiszen történelmünk bizonyítja azt, hogy nagyrészt annak köszönhetjük létünket, hogy bizonyos uralkodó gondolatokkal szemben állottunk. Csak kettőt emiitok meg. Az egyik a feudalizmus; a feudalizmus feltétlen uralma Magyarországon nem tudott erőt veiini a királyság hatalmán. Ez mentette meg Magyarországot. Ha fejedelemségekre, hercegségekre, grófságokra oszlik Magyarország, ugy mint NAPLÓ xxxn. Németország, Olaszország vagy Franciaország, akkor bizonyos, hogy ma már nem is beszélhetnénk Magyarországról. Egy második ilyen uralkodó gondolat volt az abszolutizmus, A XVIII. században felvilágosodott abszolutizmus volt az uralkodó eszme. Nemrég kezeim között volt egy röpirat, amelyben II. József idejében magyarázzák a magyaroknak, hogy ne maradjanak el a kor eszméitől, ne ragaszkodjanak az ósdi magyar alkotmányhoz, hanem utánozzák az európai nyugati példákat, fogadják el a boldogító abszolutizmust. (Zaj.) Istennek hála, ragaszkodtunk a régi magyar tradíciókhoz, nem mentünk bele az abszolutizmusba s ennek köszönhetjük létünket. Én tehát nem arra hivatkozom, hogy a titkosság egy nyugati rendszer, azért fogadjuk elDe egy értelmes, jogos, célszerű rendszer (Rassay Károly: Erkölcsös!), amely nyugaton épen azon veszélyek elhárítására gondoltatott ki és használtatott, amely veszélyek nálunk fennállottak és ma is fennállanak fokozottabb mértékben. (Ugy van! balfelől.) Célja az, hogy a társadalom egyes tagjait, akik csupa függésben élnek (Ugy van! balfelől.), társadalmi és politikai kormányzati függésben, a szavazásnál mentesítsék e függés alól. Ez a nagy probléma, s ez a probléma Magyarországon ép ugy fennáll, mint Nyugaton (Baross János: Fokozottabban!), sőt még* fokozottabb mértékben, először azért, mert nálunk nagyobb az ösztön visszaélni a politikai hatalommal, mint bármely más országban. (Ugy van! a baloldalon.) Szomorúan kell konstatálnom, hogy még mint belügyminister is saját pártommal mindig küzdöttem azért, mert ellenállni akartam bizonyos erőszakos -befolyásolásoknak, amelyeket majdnem lehetetlen megakadályozni, annyira vérében van a magyarnak. A magyar nem érzi azt, hogy tulajdonképen hibás dolog valakit lelkiismeretében erőszakolni akarni. Hibának tartja, ha más nem teszi azt, amit ő. Azt tartja, hogy nem hazafias, nem hü a pártjához, nem igazán akarja azt, amit akar, ha megengedi, hogy egy tőle függő másképen szavazzon, mint ahogyan ő. Nagyon kell tehát vigyázni nálunk, ahol ez kifejlődött századokon át, ahol a társadalom átmeneteken megy át, s ahol a kormányhatalom oly centralizált, mint sehol a világon, sem Franciaországban, sem Németországban. Sehol a Világon nincs olyan centralizált kormányhatalom, nevetségig menő abszolutizmus, amely mellett alig lehet igazi parlamentáris életet és szabadságot elképzelni, mint nálunk. (Igaz! Ugy van! — Tava a baloldalon. — (Baross János: Levegőt sem lehet szivni ministeri engedély nélkül !_ — Dénes István: A vacsorákat is kontrollálja a minister ur! Mindent kontrollál! — Rakovszky Iván belügyminister: Hiszen nálunk decentralizált hatalom van! — Dénes István: Ezért tartja a nagy apparátust? — Zaj. — Rakovszky Iván belügy ministers Az ön vacsoráit jó is kontrollálni!) Kérdezem azoktól az uraktól, akik.azt mondják, hogy nekik nem imponál a Nyugat, s hogy csak azt veszik át, ami a magyar viszonyoknak megfelel:' hát melyek azok a magyar viszo.nyok, amelyek szükségessé teszik nálunk a nyílt szavazati jogot, ha nem az, ami volt a múltban,, a nemzetiségi kérdés? De ma ez nincs. Vagy talán a szociális kérdés nálunk veszedelmesebb, mint másutt? Nálunk a szociáldemokrácia erősebb, vadabb, mint másutt? Dehogy kérem! Sehol sines annyira a társadalom azon a fokon, ahol a felsőbb osztályok, a középosztály, az intelligencia igazi hazafiam LUUU14