Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-412
88 A nemzetgyűlés 412. ülése 1925. évi május hó 20-án, szerdán. kajával a vezetést magának biztosítja, sehol I »in es meg az az előnye a felsőbb osztályhoz | tartozónak, mint nálunk. Mert nálunk a demokratikus gyűlölködés és irigység még alig fejlődött ki, még távol sincs attól a foktól, amelyen külföldön van, ahol tényleg indokolt is a nagy, kemény összeütközések folytán. (Ugy van! bal felől.) Nálunk ezeket az összeütközéseket még elkerültük, de ne provokáljuk őket, ne állitsuk ellentétbe a vezető-osztályokat azokkal, akiket vezetnie kell (Helyeslés a baloldalon.), mert ez mindig megbosszulja magát; azokkal kell együtt dolgoznia, azokat kell megnyernie, azokat kell kapacitálnia. Minél korábban kezdjük ezt meg, annál állandóbban fogjuk tudni biztosítani a magyar intelligencia vezető saerepét és ezáltal Magyarország létét is. (Zajos helyeslés és taps a balközépen.) Különösei] Magyarországon, ahol annyi veszély van, ahol annyi veszély környez, különösen nálunk szükséges azt az atmoszférát fentartani, amely lehetővé teszi, hogy a belátás, a tudás, a tanulteág irányítson és vezessen. (Lendvai István közbeszól. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Andrássy Gyula: Nincs destruktivabb, forradalmositóbb politika, mint az. amit a t. kormánypárt vall. (Dénes István: Ezt nem akarják belátni! — Hegymegi-Kiss Pál: Kemény itélet! — Kakovszky István: A kommunisták útját egyengetik!) Nincs forradalmositóbb politika, mint azt mondani a magyar intelligenciára, a magyar felsőbb osztályra a magyar kormány nevében, hogy azt, amit a világon mindenütt meg lehetett kár nélkül kockáztatni, azt, amit ma minden állam behozott, Magyajrországon nem lehet behozni, mert ez forradalmusitana Magyarországot, (Gr. Bethlen István min ister elnök: Csak lépésről-lépésre! — Hegymegi-Kiss Pál: Rubinek javaslata veszélyezteti a demokráciát Magyarországon!) mert a magyar felsőbb osztály, a magyar demokrácia veszélyezteti Magyarország jövőjét. Ez mindenütt a világon érvényesült, de felforgató hatással nem volt, mert a forradalmak többnyire mindenütt ezen reformok előtt és ezek kivívása céljából történtek. (Lendvai István: A történelemben nincs véletlenség! Tisza is nevetett és azután elterült a szőnyegen! — Nan y zaj jobb felől. — Kuna P. András: Csak izgatás és vezetés van! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képA T iselő urak! Ijendvai képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandóan közbeszólni! (Halljuk! Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula: Még egy különleges körülményre kivan ok rámutatni beszédem befejezése előtt (Halljuk! Halljuk!) még pedig arra, hogy a mai helyzetben még veszedelmesebb, mint bármikor, ha azt lehet mondani, hogy a jelenlegi többség mesterkélt eszközökkel lett összeállitva, mert máskor az ezeréves alkotmány adta meg a kereteit az állami rendnek: fennállott minden kétség és kérdés felett a magyar alkotmány, mint az ezeréves magyar nemzet akaratának kifolyása. Ezzel szemben a momentán választás, a momentán népakarat dönthetett a kormány éliete és egyes törvényjavaslatok felett, de érintetlenül hagyta a magyar géniusznak és a magyar történelemnek ezt a magas nagy alkotását A mostani egész rendszer egyszerű népszavazásra vezethető vissza. Igaz, hogy ez a népszavazás akkor általános volt és szabad îs volt; de ha most ezen tulajdonságaitól 1 megfosztjuk és ugy látszik, mintha «sak iszolgabirák, csendőrök, kormánypárti befolyásolás mellett alakulna ki a többség... (Baross János: PénzügyigazgaI tokkal! — Dénes István: Csendőrökkel!), ha a j módot sem akarja a többség megadni, amellyel az egyéni lelkiismeretet fel lehet szabadítani ilyen nyomások alól, akkor saját létalapját törik el és akkor nem hivatkozhatik a nemzetre. (Dénes István: Csak a főszolgabírókra és jegyzőkre! — Zaj.) csak saját szolgabiráira és csendőreire. (Élénk helyeslés és taps a balközépen.) Ez nem szilárd jogalap, ezen állva, nem lehet megküzdeni azokkal a nagy és nehéz feladatokkal, amelyekkel a magyar kormánynak és a magyar nemzetnek a mai viszonyok között meg kell küzdenie. (Ugy van! balfelol.) Én tehát azzal végzem: elég ideig éltünk nemzetiségi és más okoknál fogva álalkotmányosságbaii. Ez volt a multunk legnagyobb baja. Most nincs semmi akadály a tekintetben, hogy egy komoly, igazi becsületes alkotmányos érába átlépjünk. Én ezt sürgetem és mivel ebben a törvényjavaslatban ennek nem látom garanciáját, ezt nem fogadom el. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon: Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? (Felkiáltások a balközépen: Szünetet kérünk! Szünetet kérünk! — Zaj.) Perlaki György jegyző: Szabó István (sokorópátkai). Szabó István (sókor óvá tkai): T. Nemzetzetgyülés! (Halljuk! Halljuk!) Az első nemzetgyűlés alkalmával, amikor idekerült a Ház asztalára a választójogi törvényjavaslat, egyik képviselőtársam élcelődött a folyosón, azt mondta: titkosan a nyílt választás mellé állok, de nyíltan a titkosat szavazom meg. (Derültség.) Ez az éle jutott az eszembe ^ Andrássy Gyula gróf képviselőtársam beszéde alatt, mert majdnem érthetetlennek tartom azt, hogy a plurális választójogról ilyen hamar idáig eljutott. (Baross János: Egy kis világháború és forradalom is volt közben! — Kakovszky István: Húsz év telt el azóta! — Dénes István: Ezt Bethlen diktálta neki! Valami történt. közbe! Ki diktálta ezt? — Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Nem szorultam diktálásra. Kikérem magamnak. Elnök: Kérem Kuna P. András képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! A baloldalt is kérem, méltóztassék csendben maradni! Szabó István (sokorópátkai): Nem akartam az általam is nagyrabecsült igen t. képviselőtársamat sérteni. (Nagy zaj.) Itt az eszmék csatároznak!... (Nagy derültség és taps balfelol.) Az általam is nagyrabecsült igen t. képviselőtársam beszéde folyamán azt mondja, hogy ő mindenképen, még akár a reakció árán is, biztosítaná, hogy a magyar intelligencia vezetőszerepét megtartsa, illetve visszaszerezze. (Baross János: Ha más eszköze nem volna!) Itt van közöttünk a nézetkülönbség, hogy hogyan lehet a magyar intelligenciának és milyen választójoggal biztosítani a vezető szerepet és hogy ki a magyar intelligencia'? Elég--e az, ha valaki nadrágot visel, hogy intelligens embernek tartsák? Mert a tapasztalat szerint az általános egyenlő, titkos választójog olyan embereket is hoz be, akik nemcsak nem intelligensek, de még csak nem is hazafiasak. (Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Ugy van!) Tűz a tapasztalat! Épen ezért nem hiszem, nem is tételezem fel, hogy komoly az az állítás, hogy ezt a választó jogot.azórí, hozza ide a kormány, hogy hatalmát, pártjának hatalmát, akarja ezzel biztosítani; nem ez a kormány célja evvel a javas-
