Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-411
A nemzetgyűlés 411. ülése 1925. évi május hó 19-én, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megáll api tása. — Az indítvány- és interpelláeiós könyvek felolvasása. — Az igazságügyminister írásbeli válasza Beck Lajosnak, a budapesti kertváros tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Az igazságügyminister írásbeli válasza Dénes Istvánnak, a keszthelyi házhely és földreform alkalmával elkövetett szabálytalanságok ós törvényellenességek tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bakovszku Iván, Mayer János, Pesthíj Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom, A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaky György jegyző ur. Bemutatom Moser Ernő képviselő ur levelét, amelyben betegségére való tekintettel négy heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom a ministerelnök ur átiratát, amelyben értesít, hogy a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló, a nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslat, mint az 1925 : XV. te. az Országos Törvénytárban kihirdettetett. Tudomásul vétetik. Bemutatom Somogy vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a nyilvános betegápolás és az állami gyermekvédelem költségeinek fedezése, valamint a vitézi rendhez tartozók tagsági jogának a törvényhatósági bizottságokban és a községi képviselőtestületekben való biztosítása tárgyában. Miután a törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a közigazgatási bizottságnál van, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett Somogy vármegye közönségének e tárgyra vonatkozó felirata kiadatik a közigazgatási bizottságnak, mig a másik felirat a házszabályok 146. §-a értelmében kiadatik a kérvényi bizottságnak. A házszabályok 197. §-ának 6. bekezdése értelmében jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a belügyminister ur legközelebbi ülésünkön írásbeli választ fog adni Dénes István képviselő urnák f. évi május hó 6-án bizonyos „felsőhatóságok" törvénytelen és alkotmányellenes magatartása, a magyar földmunkásság sanyargatása tárgyában Írásban előterjesztett interpellációjára. Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 750, 817) tárgyalásának folytatása. Szólásra következik 1 ? Héjj Imre jegyző: Bessenyey Zénó! Bessenyey Zénó: T. Nemzetgyűlés! Nem szándékoztam e vitában felszólalni, nemcsak a miatt a személyes természetű ok miatt, hogy ebben betegségem gátolt, hanem azért is, mert olyan paktumos világot élünk. Ezt a kormányt az ellenzék folyton azzal vádolja, hogy makacsul elzárkózik minden indítvány elől, sohasem akarja felvenni a tárgyalások fonalát, pedig talán minden elődjénél többet tárgyal az ellenzéki frakciókkal, talán minden elődjénél több és — meg kell mondanom őszintén — többé-kevésbé szerencsés paktumot kötött. Innen van az, hogy maguk az előttünk fekvő törvényjavaslatok, maguk a megalkottatott törvények is annyira paktumos jellegűek, hogy sokszor egyik szakasz a másikra vonatkozólag kötött paktumba ütközik és a kettő kiegyenlitésére egy harmadik paktumot kell kötni. A kormány ezen mentalitásából folyik az, hogy a törvényjavaslatokat is már valósággal paktumos szellemben terjeszti elő a nemzetgyűlés elé, akkor is, amikor talán ezeket semmiféle paktumos tárgyalások meg nem előzték. De a kormány bizonyára számit arra, hogy előbb-utóbb ugy is paktum lesz a vége, és a törvényjavaslatok, mint emiitettem, már is paktumos formában születnek meg. Maga az a körülmény, hogy az előttünk fekvő javaslat félig nyílt és félig titkos szavazati jogot proponál, szerintem nem alkalmas sem a lelkes támogatásra, sem a heves támadásra. (Ugy van! a jobboldalon.) Hogy mégis néhány pillanatra kérnem kell a t. Ház szíves türelmét, annak egyedüli és kizárólagos oka az, hogy gróf Apponyi Albert mélyen t. képviselőtársunk (Éljenzés a baloldalon.) olyan anyagot dobott a vitába, amely az ellenkező véleményen levőket is megszólalásra készteti. Teljesen tisztában vagyok feladatom nehézségeivel. Előttem gróf Apponyi Albert magasztos személyét semmiféle ellenzéki éljennel nem kell megvédeni. Tudom én azt, hogy gróf Apponyi Albertet műveltsége, hazafias érzése ós nagy tudománya mindnyájunk fölé emeli. NAPLÓ XXXII. f
