Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-418

288 A nemzetgyűlés 418. ülése 1925. évi május hó 28-án, csütörtökön. társadalmi állapot vagy berendezkedés helyes­ségét vagy épenséggel szükségességét bizonyí­tani azok előtt, akik annak előnyeit élvezik, de vajmi nehéz erről azokat is meggyőzni, akik hátrányait szenvedik. Aristoteles kétségtelenül minden nehézség nélkül győzte meg a gazdag athéni polgárokat a rabszolgaság nélkülönhe­tetlenségéről, de kötve hiszem, hogy csak egyet­len rabszolgát is megnyert volna e tannak. A kapitalizmus tudományos képviselői hasonló helyzetben vannak ia< munkásosztállyal szem­ben. Olyasmit motyogtam tehát, hogy teljesen értem kivánságukat s hogy megjön majd an­nak is az ideje, de hogy ma még nem jött el stb. Szóval egész debatteri készültségem cser­ben hagyott két egyszerű béressel szemben, akik a népnek egy természetes követelését adták elő." Jóllehet, igen t. képviselőtársaim, az önök körében Apponyi Albertnek — aki meglehetős szöges ellentétben van az önök felfogásával a választójog kérdésében — az ázsiója meglehe­tősen alább szállott, azonban különösen önök­nek ezt a megállapítást mégsem szabad fier^el­men kivül hagyni. Ne legyenek önök olyan el­bizakodottak, mert ebben a pillanatban hataJ • mon vannak, mert az a társadalmi réteg, amely­nek szószólóját Apponyi Albert minden debat­teri készültségével sem tudta megfőzni arról, hogy milyen jogon hagyták ki őket a választó­jogból, jelentkezni fog önökkel szemben is. Az én szilárd hitem és meggyőződésem szerint ehhez a játékhoz, a választójog ilyen formában való szabályozásához azoknak, akik onnan sza­kadtak el, vagy onnan jöttek a robotosok kö­zül, a magyar föld termékei közül, a magyar parasztság köréből, nem lett volna szabad oda­adni magukat. De én látom azt a játékot, amely a választójog kérdése, illetőleg a választójogi javaslat körül — még ha törvénnyé válik is — lefolyik. Hiszen láttam és figyeltem a választó­jogi rendelet végrehajtását, amelynek az utódja majdnem változatlanul ez a törvényjavaslat. A törekvés mindenütt az, hogyha már kényszerül­tek akár bel-, akár külpolitikai okokból, akár a társadalmi mozgalmaktól való féltükben a vá­lasztójogot megadni, ezt a választójogot akként adják meg és biztosítsák — ez az első szempon­tom —, hogy az önök érdekei szerint éljenek ezzel a választójoggal. A választójog szabad gyakorlásának elengedhetetlen feltétele a tit­kos szavazás. Hiába akarják igen t. képviselő­társaim beállítani magukat most mint orákulu­mokat, és hiába akarják alátámasztani ezt a választójogi bölcsességet minden lehető és lehe­tetlen érvvel, hogy a nyilt szavazás boldogító ezen a téren, Európával, az európai, de általá­ban az egész világon uralkodó választójogi rendszerekkel szemben, nem tudnak önök senkit meggyőzni arról, hogy igazságos, méltányos és a jogok szabad gyakorlását biztosító választó­jog csak a nyilt választójog lehet. Egyébként nagyon érdekes a javaslat ebbeli intézkedése. Egyik helyütt az arányos választás elvi állás­pontjára helyezkedik a titkos szavazással, másutt pedig meghagyja egyes városokban a titkos szavazást, az ország legnagyobb részében azon­ban a nyilt szavazást kontemplálja és a nyilt szavazás alapján akar választatni. Azt hiszem, nem kell az igen t. képviselő­társaimnak megmagyaráznom azt, hogy mit je­lent kint a falvakban a nyilt szavazás. A nyilt szavazás jelenti a választók akaratának meg­hamisításai, a nyilt szavazás jelenti a szavazó befolyásolását, a nyilt választás jelenti a terror alkalmazását, akár lelki formában is és a nyilt , választással akarják önök párturalmi törekvé­süket alátámasztani és a nyilt szavazással vélik időtlen-időkig párturalmi törekvéseiket fentar­tani. Ebben a tekintetben igen szeretném emlé­kezetükbe újra visszaidézni igen t. kisgiazda­kéDviselőtársaimnak azt, hogy a kisgazdapár­tot jelentős politikai tényezővé nem a nyilt sza­vazás tette. A kisgazdapártot, amely Bethlen niinisterelnök ur szerint szikla, a titkos szava­zás emelte fel, úgyszólván az ismeretlenség ho­mályából, azonban amikor lesiklott a titkos vá­lasztás talajáról, a kisgazdapárt rögtön elvesz­tette politikai hatalmát és csak néhányukat, akik esetleg a kormány kegyeltjei, eresztették be nyilt választás alapján a nemzetgyűlésbe. Épen azért furcsának tartom, amikor maga a belügyministér ur azzal érvel, hogy a magyar nemzet többségének igazi akarata nyilatkozzék meg a választásokon. Hogy véljük elérhetőnek ezt azok után a tapasztalatok után, amelyeket 1922-ben a választások alkalmával szereztünk, ha nyilt szavazás mellett kénytelenek a vá­lasztópolgárok szavazni. De kénytelen^ vagyok itt egy kontrasztra is rámutatni. T. képviselő­társaim minduntalan hivatkoztak a falvakra, a falvak lakosság'ára. Hivatkoznak arra, hogy a falvak lakossága velük érez, velük van, hog*y egyedül azt a politikai irányzatot tartják he­lyesnek, amelyet ők képviselnek. Nem találnak valami ellentmondást abban, hogy ilyen körül­mények között mégis egyrészt falvak lakossá­gát akarják számszerűleg is jobban megfoszr tani a szavazati jog gyakorlásától, másrészt pedig épen ezt a társadalmi réteget kényszeri­tik nyilt szavazásra, amely önökkel együttérez, amely önök mellett van'? És különösen a kis­gazdaképviselők nem találják furcsának és ért­hetetlennek azt a lebecsülést, amelyben a falvak lakosságát részesitik'? Igaz ugyan, hogy van­nak egyes képviselőtársaim épen azon az olda­lon, akik most azt mondják, hogy amikor a kor­mány a vidéken a nyilt szavazást vezeti be, ez­zel csak megtiszteli a falusi lakosságot, mert a férfiasabb jog-gyakorlásra méltónak találja. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Vanczák János: Egyébként tisztelteti azt a lakosságot!) Igen, t. képviselőtársaim, ha az önök helyében volnék, szeretném meg*kérdezni a kormányzattól, hogy ha a falvak lakosságát tartja szilárdabb alap­nak, mint a városi lakosságot, miért nem annak ad elsősoriban módot arra, hogy szabadon meg­nyilaikozhassékf Azt csak nem méltóztatik mon­dani — ehhez már a dolgok túlságos meg nem értése volna szükséges —, hogy nyilt szavazás mellett szabadabban és ellenőrizhetetleiiebbül, terrormentesebbeii gyakorolhatja választójogát bárki, mint titkos szavazás mellett. . Mikor végiggondoltam az önök viselkedését a választójog kérdésében, mikor elgondoltam, hogy 1922 óta, bár önök akkor is uralmon lévő párt voltak, milyen pálforduláson estek keresz­tül a választójog kérdésében, lassankint meggyőződésem alakult ki, hogy önök a man­dat amukat féltik (Ugy van! Ugy van! a szélső­baloldalon.), attól félnek, hogy az a viselkedés, amelyet önök tanúsítottak, megbosszulja magát egy legközelebbi választáson és ezért támogat­ják a kormányzatnak azt a szárnyát, amely a nyílt szavazásnak ezt a politikai rendszerét akarja konzerválni, ügy látom — meggyőző­désem szerint ekként van —, hogy önök ehhez a játékhoz odaadták magukat. A választójogi törvényjavaslat négy elemi iskolai végzettségihez köti a választójogot. Hogy mit jelent ez, azt t. képviselőtársaim

Next

/
Oldalképek
Tartalom