Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-418

278 A nemzetgyűlés 418. ülése 1925. évi május hó 28-án, csütörtökön. Igazán kacagni való, hogy egy gróf Apponyi Alberttel szemben Csontos Imre (Nagy Vince: Védi a jogfosztást!), a szolgalegényből lett képviselő (Csontos Imre: Ugy van!) és gróf Andrássy , Gyulával szemben sokorópátkai Szabó István, a részes aratóból lett kegyelmes ur védi a reakciót és harcol ellenünk. (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Ugy van! Szégyen­gyalázat! — Egy hang jobbfelöl; Ki tehei róla?) Ha az Olimpuson még istenek vannak, ezen hahotázva kacagnak, _ (Derültség.) így tesznek azok, akiknek apjuk, nagyapjuk — vagy talán maguk is — remegve állt a hatal­mas szolgabiró előtt (Ugy van! a szélsőbalol­dalon.), akikkel szemben csak ugy választáskor engedett meg magának az egy pár szót, más­kor meg messziről beszélt velük, mert szaguk volt (Derültség.), ezek most faragják, ássák, kopácsolják a jövő fejlődés koporsóját: a tit­kos választójogot temetik. (Muszti István: És az egykori szolgabiró ur nem ilyen voltî — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem bizony!) Urak, urak, képviselő urak, ébredjenek fel és nyissák ki szemüket!— (Hegedűs György: Ugy van, legyenek ébredők! Derültség.) Azért, hogy grófi parolát és Szomjas-i mosolyt kap­janak, ne tagadják meg multukat és ne támo­gassák azt a politikát, amely a jobbágyság vi­lágába viszi vissza a magyar nemzetet. Nyilt szavazás! És emellett azzal érvelnek, hogy ez nagy nemzeti érdek, ez felel meg a magyar nemzet jellemének. Ezt mondják és ezt az állításukat azzal támogatják, hogy az intelli­genciának vezetni kell. ezt pedig másképen nem lehet elérni, ez tehát nemzeti érdek. He­lyes, én is azt mondom, hogy az okos, tanult, nevelt, nemesen érző, becsületes, intelligens embernek vezetni kell, igy van ez széles e vi­lágon, igy kell lennie Magyarországon is, mert ha másképen lesz, akkor rosszul lesz. (Csontos Imre: Nahát! — Pikler Emil: Tehát Csontos bácsinak vezetni kell!) De kérdem, hogy nyilt szavazással lehet ezt elérnit Önök azt mondják, hogy igen, én azt mondom, hagy nem. Ez, uraim, szellemi előnnyel, nemes érzéssel és gondolkodással, a Krisztus tanainak átérzésével és nem nyilt szavazással érhető el. (Derültség a közéven.) Ha valaki, ugy én ismerem és tudom uraim, hogy uii az a nyilt szavazás; nein kivánom, hogy bárki is önök közül megismerje. (Cson­tos Imre: Látszik, hogy azelőtt szolgabiró voltál! — Derültség.) Igaz, hogy én voltam szolgabiró. Be tudja meg a képviselő ur. hogy én az Uray Imre és az apám iskolájában nőt­tem fel, akik a 48-as sebet a sirig hordozták. És én ehhez a hagyományhoz hűtlen sohasem voltam és néni is leszek; szolgabiró koromban ezt az elvet követtem és ha nem tudom mi len­nék, akkor is ezt követném. (Nagy Vince: Másképen nem is választották volna meg' két kerületben.) Azt mondom és meggyőződéssel mondom, hogyha ez az intelligencia ugy tölti be a hiva­tását, mint pl. a beregi intelligencia (Derültség jobbfelől.), akkor az ne vezessen, akkor csak vezessen az a magj^ar nép, amely hazafias, be­csületes és szorgalmas. (Felkiáltások a közé­nen: Gulácsyf) Hogyha titkos lesz a választó­jog, akkor ezek az urak is másképen gondol­koznak, rá lesznek erre kényszerítve, mert más­különben nem tudnak boldogulni; szóval, kény­szerből, nemesen, jól fognak gondolkozni. (De­rültség.) Az utódok pedig, hiszem, hogy már egészei! .nások lo&zu ;k. mint a mostaniak és pedig azért, mert igy neveikedvén, mások nem tudnak lenni. A nép lássa, érezze az intelli­gencia gondosságát, önzetlenségét és akkor követni foffja. Itt meg méltóztatik engedni, Csontos képviselő ur, egy kis dicsekvést: ugy fosrja követni, amint engem követett szolga­biró koromban is Bereg vármegyének egész népe és pedig ugy a rutén nép, mint a ma­gyarság. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt mondják önök, hogy a magyar ember természetével, jellemével a titkos szavazás nem fér meg és ezt komolyan, meggyőződéssel mondják. Ugyan ugyan, uraim, hogy tudnak ilyent mondani? Ezt maguk sem hiszik el! Erről az előttem szólott képviselő urak már bővebben szólottak, igy feleslegesnek tartom ezzel részletesebben foglalkozni. Méltóztassa­nak azonban megengedni, hogy a magam életé­ből elmondjak egy esetet. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon és a középen.) Beregszászban képviselőt választottunk. Én, mint mindig, a függetlenségi lobogót vit­tem akkor is. (Hegymegi-Kiss Pál: Szolga­biró korodban is!) Még akkor is! — Két elő­kelő ur — két főtisztviselő és nagynevű ember, kijelentette a választás előtt, hogy nem szavaz. Elmúlt a nappil, elmúlt az éjfél, az én két ba­rátom tényleg nem jelent meg az urna előtt. Egyszer csak ugy három óra tájban megjele­nik az egyik, azután a másik és leszavaznak a kormánypárt jelöltjére. Amikor megkérdez­tem tőlük, hogy mi ez, azt mondották, hogy a főispán kocsit és hajdút küldött értük, aki fel­verte őket ágyukból, ugy hogy kénytelenek voltak eljönni. Kértek, hogy ne haragudjunk és Uray Imrének, aki akkor jelöltünk volt. mondjam meg, hogy máskép nem tehettek, kénytelenek voltak igy tenni. Ez a két derék magyar ember évek multán is pirulva emle­gette ezt az esetet és átkozta azt is, aki a tiszt­viselőnek szavazati jogot adott és aki a nyilt szavazást fentartja. (Pikler Emil: A nyilt szavazásnál jobb, ha abszolutizmus van, sokkal becsületesebb!) A kormány egész politikájának kézzel fog­ható célja és eredménye az, hogy védje a nagy­birtokot és a nagytőkét a kisbirtokos, a keres­kedő, a kisiparos rovására. Érthetetlen, hogy j önök, kisgazda testvéreim évek óta tápot adnak a kormány ezen törekvéseinek és tűrik azt, hogy a kormány a nyilt szavazással állandó­sítja ezt a módszert. Meg kell jegyeznem, hogy az igen t. egységespárti képviselő urak meg­lehetősen nyíltak és őszinték. Megmondják: azért kell a nyilt szavazás, hogy az egységes­párt uralma fenmaradjon, azaz hogy a demo­kratikus ellenzék uralomra ne jusson. Világos tehát, hogy itt az egységespárt elnyomni igyekszik a nemzet valódi akaratát. Pedig ezt nem szabad megtenni, mert ez előbb-utóbb megbosszulja magát, mert a nemzeti akarat, ha lefojtják, más utón tör érvényesülésre. Bessenyei Zénó t. barátom Apponyi Albert gróftól azt kérdezte: akarja-e, hogy a szocia­listák jöjjenek uralomra, mert szerinte, ha tit­kos lesz a szavazás, a szocialisták kerülnek kormányra. (Klárik Ferenc: Ez sem igaz!) Ezt tagadom, mert ha titkos szavazás lesz is és az intelligencia ue:y tölti be a maga hivatását, ahogy az előbb mondottam, akkor az ország lehet demokratikus, de nem lesz szociáldemo­krata. És az sem lenne olyan nagy baj, ha szo­ciáldemokrata lenne, legalább az én szerény mesreryőződésem szerint nem, mert Dániában, Svédországban szocialista ministerek vannak és e^ a két ország még sem omlott össze, sőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom