Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-417

À jiemzeigyiiiès 417. ülése 1925. utóbbi időbeli is az angol választások által is cáfolatot nyert, ahol a munkáskormány az angol nemzetre appelálva, megkapta a verdiktet, hogy az angol tömegek bizonyos politikai és gazdasági elgondolásból a konzervatív pártnak adtak nagy többséget a titkos szavazás utján. Láttuk ezt más országokban is. Látjuk azt, hogy az általános, egyenlő és titkos választójogot a legtöbb európai államban a" konzervatív államférfiak alkották meg. így történt Angliában, Németországban, mert mint pl. Németországban az ókonzervatív Bismarck herceg csinálta meg, Ausztriában pedig a bádeni gróf, a lengyel konzervatív, sőt reakciós gróf csinálta meg az általános, egyenlő és titkos választójogot. Szóval ez egyáltalában nem a munkásmozgalom követelménye, mert ne felejtsék el t. uraim, hogy a szervezett munkásság annál a nevelésnél fogva, amelyben része volt

; nyílt szavazás mellett is, — ha kára is van belőle, ha üldöztetésnek teszi is ki magát — egytől egyik leszavaz a maga pártja és jelöltje mellett. (Zsirkay János ; Ez igaz !) A titkosság sokkal inkább károsítja a polgárságot, mint a munkásságot. Mi szocialisták leszámolunk mindennel ; ha mi az urna mellé lépünk, ha politikai munkát végzünk, anyagi, gazdasági, családi érdekeink feláldozásával is mindig és minden körülmények között, — nem nézve sem jobbra, sem balra, — elvhű emberek maradunk. Ezt önöknek is el kell ismerniök, hiszen láthatták a legutóbbi nemzetgyűlési választások alkalmával pl. Salgótarjánban, Tatabányán és egyéb kerületekben, ahol nyilt volt a szavazás, hogy a munkások ezrei felvonultak és nem ijedve meg semmiféle terrortól és üldöztetéstől, nyíltan is leadták szavazatukat a szociáldemokrata párt mellett. Mi itt nem egyoldalú osztály politikát és pártérdeket nézünk akkor, amikor itt azt hangoztatjuk, hogy ennek az országnak a sorsa meg van pecsételve ha ebből a javaslatból törvény lesz. .Nagyon okosan és egyenesen meglepő böleseséggel mutatott rá Kéthly Anna igen t. képviselőtársam arra, hogy azok, akik itt rámutattak a trianoni békeszerződés rettenetes igazságtalanságaira, — amely békeszerződést mi is igazságtalanságnak tartunk — fegyvert adnak ellenségeinknek. Hiszen Benes, a cseh külügyminister, már nem egyszer rámutatott arra, hogy : Ti beszéltek elnyomásról Cseho-Szlovákiában, ti beszéltek arról, hogy a kis-entente elnyomja a magyar kisebbséget, hiszen ti magatok, a magyar kormány elnyomja a magyar népet és nem ruházza fel politikai jogokkal. Sajnos, hogy Benes ezt jogosan mondja, mert t. képviselőtársaim, amikor mi a tőlünk elszakitott területeken a magyar kisebbségek számára jogokat követelünk és tiltakozunk az ő elnyomatásuk ellen, akkor elsősorban nekünk kell példát mutatnunk arra, hogy a saját népünket megbecsüljük és nem fosztjuk meg azt a jogoktól. T. Nemzetgyűlés! A titkosság kérdése az előttem felszólalt képviselőtársaim által már meglehetősen ki lett merítve, nyitott ajtókat döngetnék tehát, ha a magam részéről is bizonyítani akarnám azt, hogy a nyilt szavazási rendszer fentartása milyen nagy abszurdum. Én a javaslatnak más paragrafusaival akarok tüzetesebben foglalkozni és elsősorban rá akarok térni a 10. §. 4. pontjára, amely megállapítja azt, hogy aki izgatás miatt, akár vétségben, akár bűntettben bűnösnek találtatott, annak a vétségnek vagy bűntettnek elévülésétől, vagy a büntetés kiállásától számítva 10, illetőleg 15 évig nem választható. Hogyha az izgatás fogalma itt Magyarországon nyugat-európai értelemben volna precizirozva a bíróságok által — nem mondom, hogy a törvény által, hanem a bíróságok értelmezése által — még akkor sem lehetne abba belemenni, (Propper Sándor : És ha a bírák nem tettek volna esküt évi május hó 27-én, szerdán. â45 az ébredő magyaroknak.) mert az ellenzéki képviselők, és pedig nemcsak a szociáldemokrata képviselők ... (Zsirkay János : Felesleges esküt tenni ! Minden született magyar ember' született ébredő, nem kell ahhoz eskü ! Nekünk kötelességünk ébredőknek lennünk.) Elnök : Zsirkay János képviselő urat kérem, méltóztassék a hosszas közbeszólásoktól tartózkodni. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Csak röviden. — Zaj. — Reisinger Ferenc közbeszól.) Reisinger képviselő urat kérem méltóztassék csendhen maradni. Pikier Emil : A napokban olvastunk egy bírósági ítéletről, amelyben egyik polgártársunkat, egy adófizető magyar állampolgárt a nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűntettért egy évre ítéltek el, mert egy dinnye héjára a magyar timer mellé bekarcolta az úgynevezett Mögen Dóvidot, a zsidó csillagot. Szegény, azzal védekezett, hogy unalmában a boltban ülve, — vevő nem volt s egy dinnye feküdt előtte — (Reisehl Richárd: A dinnye veszedelmes dolog !) zsebkésével valamit bekarcolt a dinnyébe, később azután ez a dinnye bekerült a kirakatba és ezért neki egy évig ülnie kell. Ha ő az egy esztendei büntetés leülése után kiszabadul, akármilyen tehetséges, akármilyen népszerű ember lehet, akármennyire meg volna is a kvalifikációja arra, hogy ebben a teremben a törvényhozás munkájában részt vegyen, ezen szakasz értelmében nem lehet képviselő. Ez nem komoly dolog, ez közönséges móka. Nem akarom a bíróság ítéletét itt különös kritika tárgyává tenni, engedelmet kérek, azonban itt valamilyen tévedés van. Hogy a bíróságok tévedhetnek, azt előre látta az ítélkezés rendszere is, amikor az ítélet megfellebbezhető, amennyiben az a törvényszéktől felkerül a táblához, a táblától pedig a kúriához. A birák is halandó emberek, tévedhetnek, előfordulnak az úgynevezett justicmordok, jogi tévedések, de teljesen lehetetlen az, hogy egy ilyen ítélet alapján azután valaki, ha meg is van egyébként hozzá erkölcsi és szellemi kvalifikációja, törvényhozó többé ne lehessen. Ne felejtsenek el igen t. uraim még valamit. Aki a történelmet ismeri, jól tudja, hogy az opportunisták, azok, akik elsősorban is mindig is a nyugodt emésztés lehetőségét biztosítják a maguk számára, sohasem viszik előre az emberiség ügyét. Épen azok a kvalifikáltak, azok a hivatottak arra, hogy a közélet porondján harcoljanak a közért, akik reszkíroznak, akik az uralmon levő rendszerek bűneire bátran reámutatnak s nem törődve a maguk és a családjuk érdekeivel, odaállnak a barrikádra, küzdenek^ és harcolnak, és igy szerzik meg a közbizalmat. És épen ezeket a férfiakat akarja e szakasz megfosztani attól, hogy ezeket a harcaikat a nép és a közélet javára folytathassák. T. Nemzetgyűlés ! Hogyha ez a szakasz törvényerőre emelkedik, akkor nemcsak a szociáldemokraták, hanem minden polgárember, aki nincs megelégedve a mostani viszonyokkal, aki harcolni akar a kormányzat ellen, lehetetlen, hogy mandátumhoz jusson, mert hiszen a hatóságnak módjában van minden pillanatban őt izgatásért perbefogni és elitéltetni és ily módon a képviselőségtől megfosztani. Itt van továbbá ennek a szakasznak 6. pontja, amely azt állapit ja meg, hogy aki az úgynevezett tanácsköztársasági forradalmi kormányzótanácsnak tagja vagy helyettese, a forradalmi törvényszéknek elnöke, tagja vagy vádbiztosa vagy politikai megbízott volt, az sem választható. Én magam személyesen ismerek bírákat, most is Ítélkező bírákat, akik tagjai voltak a forradalmi törvényszéknek. Igaz, ők arra hivatkoznak, hogy akkor olyan világ volt, hogy őket oda beültették, de semmi rosszat nem tettek és igyekeztek menteni, NAPLÓ XXXII. :>-