Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-417

240 A nemzetgyűlés 417. ülése 1.925. évi május hó 27-én, szerdán. adót fizető férfiak között, nem tesz és nem tehet tehát különbséget az ugyanilyen kötelességeket teljesítő női és r férfi állampolgárok között sem. flïatîtz Gyula : És a kizsákmányolás terén a kapitalizmus sem ! — Bothenstein Mór : Az csinál különbséget ! — Reisinger Ferenc : Az jobban kiszipolyozza őket !) Aki a közterhek viselésében részt vesz, annak a józan megfontolás szerint jár az a jog, hogy legalább közvetve résztvehessen saját sorsának intézésében. Ma már nem lehet azzal érvelni, hogy a nőket ki kell hagyni a választójogból, mert talán szellemileg alsóbbrendűek ; erre már ennek a választójogi javaslatnak az indokolása sem hivatkozik, igen bölcsen, ezzel az érvvel tehát nem is kell itt szembeszállnom. De most, különösen a háború után, amikor ennek az országnak minden asszonya — munkásasszony, földmivesasszony, középosztálybeli asszony — a kötelességteljesitésnek olyan ragyogó, a helytállásnak olyan nagyszerű példáját adja, valóban elérkezett az ideje annak, hogy válogatás nélkül őket is bevegyék az alkotmány sáncai közé. A háború alatt és a háború utáni esztendők folyamán beállott gazdasági változások általában egész más módon állitják be a nőknek, a nők munkájának jelentőségét, mint a háború előtti esztendőkben. A nőknek igen nagy tömege saját hibáján kivül jut abba a helyzetbe, jut olyan körülmények közé, hogy a családi élet számukra teljesen lehetetlenné válik ; nemcsak munkásnők, munkáscsaládból származó asszonyok, hanem a középosztálybeli asszonyoknak is oagy tömegei vannak kenyérkereső pályán, nem közömbös tehát rájuk nézve az, hogy az ország társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedése a legalkalmasabb-e arra, hogy mindenki megtalálja itt a határok között a maga boldogulását. Ugyanez áll azokra is, akik szerencsésebbek és családban, családi otthon melegében élnek, mert azok számára sem lehet közömbös, hogy gyermekeik felnevelését és az életben való elhelyezkedését a fennálló viszonyok lehetővé teszik-e. De tovább menve, a háború és a béke kérdése, a gazdasági rend kérdése, a szociálpoltika, a kulturális kérdések mind egész közelről érintik a nőknek ezt a nagy-nagy tömegét, mert mindennapi létükről, minden megmozdulásukról van szó, amikor ezekben a kérdésekben határozatot hoznak a nemzetgyűlésen, vagy az országgyűlésen. Maradna ellenérvnek a nők kirekesztésére a család kérdése ; azonban ezzel is hamar készen vagyunk, ha azt mondjuk, hogy a politika nem vonja el a nőt a családtól, mint ahogy nem vonja el a férfit sem jól betöltött hivatásától, kivéve azt a férfit-, aki hivatásos politikus és aki egész életét tisztán és kizárólag a politikának szenteli. Azt a férfit, aki a maga hivatását, kenyérkereső vagy egyéb hivatalát komolyan és becsületesen betölti, az a hivatás ép annyira leköti, mint amennyire leköti a nőt a családi élet. Ugyanannyi ideje marad tehát az ország, a közösség dolgaival foglalkozni, mint a családanyának, aki a gyermekeket neveli. (Baross János : Öt perc alatt szavazhat titkosan !) Hiszen itt nem kell egyéb, minthogy hivatkozzam az indokolásra, amely azt mondja, hogy mindenki tudja, vagy ha nem tudja, hát érzi, hogy ugy a törvények szabatossága, mint a konkrét kulturális és gazdasági kérdések helyes törvényi szabályozása végeredményben az egyén boldogulását jelenti. Ha tehát a köz dolgaiba való beleszólás — mint ahogy ez igaz — végeredményben az egyén boldogulását jelenti, akkor nem hagyhatjuk ki és többszörösen nem hagyhatjuk ki belőle a családanyát, aki nemcsak magáért, mint egyénért felelős, hanem felelős családjáért, felelős gyermekeiért, felelős azért a jövendőért, amelyet èzen a földön teremteni akar. Ezek számára sem volna kielégítő az úgynevezett közvetet képviselet, amelyet állítólag férjeik vagy fiútestvéreik vagy olyan barátnőik és asszonytársaik révén nyernek, akiknek megvan a választójoguk, mert igaz, hogy közvetve is lehet befolyást gyakorolni a politikára, — hiszen ezt legjobban igazolják akkor, amikor kortes szolgálatokra igen sokszor nőket vesznek igénybe — de ha itt kortes szolgálatok címén elismerik azt, hogy a nő meg tudja Ítélni, hogy rábeszélő képességét melyik jelölt érdekében használja fel, akkor azt is meg kell, meg muszáj engedni, hogy ezt az ítélőképességét önmaga gyakorolja. Különösen a falusi asszonyra mondják ezt, különösen a falusi asszonyt akarják kizárni a politikai jogok megszerzéséből. (Meskó Zoltán: Elég rosszul teszik !) Az utolsó napok politikai eseményeire célozva, azt kérdezem, hogy arra jó a falusi asszony, hogy politikai zsarolásra használják fel, hogy azt mondassák vele, hogy nem adnak a főváros népének búzát, ha nem bizonyos irányzatok száj ize szerint szavaz ? (Peyer Károly : Meg vagyunk ijedve, mert éhen fogunk halni ! — Meskó Zoltán : Nem ugy néz ki képviselő társam ! — Lendvai István : A munkásvezérek nem szoktak éhenhalni ! — Györki Imre : Pálinkás jó reggelt kívánok ! — Lendvai István: A pálinkát ön már megitta ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Kéthly Anna : Ha ilyesmire jó a falusi asszony, ha ilyen célokra fel lehet használni a falusi asszonyt, ha meg van engedve, hogy ilyen kortessszolgálatokra igénybe vegyék őket, akkor tessék őket a teljes állampolgári jogokkal is felruházni. (Helyeslés a szé Lsöb a lo Ida Ion. ) Azt mondják, hogy nem kell a falusi nőnek a választójog. Lehet, hogy vannak, akiknek nem kell, hiszen Pesten is, a fővárosban is találunk olyanokat, akik azt mondják, hogy nekik erre nincs szükségük, de mi, akik lenn jártunk a nagy választásokon a falusi nép között, s azok, akik onnan jöttek fel és közöttük élnek, mind megtudják mondani e választások tanulságai nyomán, hogy nyilt választókerületekben hosszú sorban felvonultak a falusi asszonyok ott is, ahol nem volt kötelező a szavazás és leszavaztak az ellenzéki jelöltekre. (Meskó Zclíán : Sokkal gerincesebbek a falusi asszonyok, mint a férfiak !) Még azt sem mondhatjuk tehát, hogy nem a maguk akaratából szavaztak le, hanem esetleg felsőbb nyomásra mentek az urnák elé. (Baross János : Politikailag sajnos függetlenebbek, mint a férfiak ! — Meskó Zohán : Miért sajnos ? — Peyer Károly : Különösen függetlenebbek az uradalmi cselédeknél, akiket az ispán vezet kézenfogva az urnákhoz !) A falusi asszonyok legnagyobb része függetlenebbül szavazott, mint az az urasági cseléd, vagy az a köztisztviselő, aki a felsőbbségtől függött. Még a családi békét sem kellett attól félteni, mert az az asszony sajnálta azt a férjet, aki meggyőződése és akarata ellen szavazott. De még azt sem mondhatják, hogy nem ért hozzá az egyszerű nő, az egyszerű asszony. Most a budapesti választásokon, több mint 100 szavazókörzetet bejártam és egyetlen egy eset nem volt, hogy a legegyszerűbb munkásasszony ne lett volna tisztában a választási technikának részleteivel. (Propper Sándor : A ministerelnök nem volt tisztában ! Nem tudta, mire való a zöld szelvény !) Szükség van a nők választójogára azért, mert igazibb és természetesebb harcosai a szociálpolitikai és kulturális kérdéseknek nincsenek, mint a nők. (Meskó Zoltán : Szeretetet és erkölcsöt visznek oda be !) Erre a példát azokból a köztudomású tényekből hozhatjuk fel, amelyek szerint az Egyesült Államokban a nők választójogának érvénybelépte után szociálpolitikai és kulturális téren feltűnő és gyors haladás következett be. Erre különösen az amerikai államokban és az ausztráliai